Ugrás a tartalomhoz

Tanhá

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tanhá
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyar(lét)szomj, sóvárgás, vágy
angolthirst, craving, desire
páli
(IAST:) taṇhā
szanszkritतृष्णा
(IAST:) tṛ́ṣṇā
burmaiတဏှ
(MLC:) tən̥à
kínaitānài
(egyszerűsített:) 贪爱
(hagyományos:) 貪愛
japánkatsu ai
(kandzsi:) 渇愛
khmerតណ្ហា
(UNGEGN:) tânha
koreaigal-ae
szingalézතණ්හාව,තෘෂ්ණාව
tibetiསྲེད་པ
(Wylie:) sred pa
thaiตัณหา
(RTGS:) tan-hăː
vietnámiái
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus
  A 12 nidána:  
Tévelygés
↓
Késztetések
↓
Tudatosság
↓
Név és forma
↓
Hat érzékszerv
↓
Kapcsolódás
↓
Érzés
↓
Sóvárgás
↓
Ragaszkodás
↓
Létesülés
↓
Születés
↓
Öregkor / halál
 

A tanhá (páli: tanhá; szanszkrit: trisna) buddhista fogalom, amelynek szó szerinti jelentése "szomjúság" és leggyakrabban úgy fordítják, hogy sóvárgás, létszomj vagy vágy. A buddhizmusban a tanhá a kellemes élmények utáni sóvárgás, a kellemetlen élményektől való megszabadulás utáni vágy és az arra való törekvés, hogy a semleges élmények és érzések ne romoljanak el. A buddhista hagyományokban a tanhá a vágyak önző típusa, amelynek okozója a tévely (vagy nem törődés). Ez a fajta vágy nem tartozik az üdvös vágyak közé, mint például az, hogy mások javára tegyen valaki, vagy kövesse a buddhista ösvényt. Buddha legelső tanításaiban – amelyek a négy nemes igazságról szóltak – a Buddha a dukkha (szenvedés, aggodalom, elégedetlenség) legfőbb okának tartja a tanhát. A tanhá ezen felül nyolcadik a függő keletkezés tizenkét oksági láncszeme közül.

Típusai

[szerkesztés]

A Buddha háromféle tanhát különböztetett meg:[1][2][3][4][5]

  • Káma-tanhá (érzékszervi-sóvárgás): a kellemes érzést keltő érzékszervi tárgyak utáni sóvárgás, azaz az érzéki örömök utáni vágy.
  • Bhava-tanhá (létszomj): a létezés utáni sóvárgás, az élményszerzés vágya. Ebbe beletartozik az a vágy hogy szilárdak legyünk, valakik, akinek van múltja és jövője[6], valamint a vágy mások felé kerekedjünk.
  • Vibhava-tanhá (nem lét utáni sóvárgás): vágy, hogy ne tapasztaljuk a világot, és semmivé váljunk; a fájdalmas élményektől való megszabadulás vágya.

Minőségei

[szerkesztés]

Nem akaratlagos

[szerkesztés]

Csogyam Trungpa kortárs buddhista tanító a nem akaratlagos tanhá minőségéről:[7]

„[A sóvárgás] olyan, mint amikor valaki rendkívül éhes. Ilyenkor ez a személy nem arra gondol, hogy megegye az ételt, megrágja és lenyelje, hanem arra, hogy az étel jusson a gyomrába. Teljesen egyszerűen, minden megeröltetés nélkül jusson belé... Ebben az fajta sóvárgás nem az amiről a fogyi klubban beszélnek, hanem egy őszinte sóvárgás. Ez egyszerűen csak megtörténik. Szó szerint ilyenkor ezeket a szavakat szokás használni: "Nem tudom, hogy mi történt, egyszerűen csak megtettem. Ez történt velem. Mindig ez történik velem." ... Ez egy spontán sóvárgás, nem szándékos. Ezen a szinten az intellektus nem játszik semmilyen szerepet.”

Kétpólusú

[szerkesztés]

A tanhá vonatkozik arra a vágyra, amely meg szeretne szerezni valamit és arra is, amely meg szeretne szabadulni valamitől.

Ron Leifer így magyarázza ezt:[8]

„A tanhá kétpolusú – felosztható kapzsiságra és gyűlöletre, avagy szenvedélyre és agresszióra. Egyfelől van a vágy, hogy valamit megszerezzünk, átéljük, magunkévá tegyük és van a másik vágy, hogy valamit elkerüljünk, távol tartsuk magunktól, elpusztítsuk, külön válasszuk tőle magunkat. Ha ezt a két pólust vágynak és undornak nevezzük, tisztább lesz a kép, hogy ezek a tanhá két pólusát jelentik – a birtoklás és a megszabadulás vágya.”

Kielégíthetetlen, olthatatlan, függőséget okozó

[szerkesztés]

A bhavacsakra szimbolikus ábrázolásán a tanhát egy csoport söröző és bulizó emberrel ábrázolják. Minél többet isznak, úgy nő a sóvárgásuk.[2][3]

Ron Leifer erről a következőket írja:[9]

„A vágy [például a tanhá] szenvedést okoz a saját természeténél fogva, mivel eredendően kielégíthetetlen. A vágy megfosztást jelent. Akarni valamit az jelenti, hogy valami hiányzik. Nem olyan dolgokat akarunk, amink van, csak olyan dolgokat, amink nincs. A víz utáni vágy a szomjúság, amely víz hiányában lép fel. Az éhség az étel hiánya. A vágy azt jelenti, hogy nincs nekünk, frusztráltak vagyunk, szenvedünk. A sóvárgás a szenvedés. Ennek felismerése rendkívül fontos lenne, mégsem ismerjük el...”

A buddhista tanítások szerint a függésben lévő dolgok utáni vágyakozás kielégíthetetlen, amiatt mert azok természete nem végtelen. Ezt hangsúlyozzák az állandótlanság buddhista tanításai.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Walpola Sri Rahula (2007). Kindel Locations 791-809.
  2. ↑ a b Dalai Lama (1992), p. 21. (from the introduction by Jeffry Hopkins)
  3. ↑ a b Sonam Rinchen (2006), p. 11.
  4. ↑ Ajahn Sucitto (2010), Kindle Location 943-946
  5. ↑ Leifer (1997), p. 98.
  6. ↑ Ajahn Sucitto 2010, Kindle loc. 966-979.
  7. ↑ Chogyam Trungpa (1972), p. 7.
  8. ↑ Leifer (1997), p. 96.
  9. ↑ Leifer (1997), p. 94.

Források

[szerkesztés]
  • Ajahn Sucitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
  • Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0-86171-331-1.
  • Chogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas – Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma és a tizenkét nidána, a sambhala iskola tanulmányai. Vajradhatu Publications.
  • Dalai Láma – Kedvesség, tisztaság és belátás, 2013, Snow Lion, Kindle Edition
  • Dalai Láma – A négy nemes igazság, 1998, Thorsons
  • Dalai Lama, Az élet értelme, 1992, Hopkins Jeffrey, Wisdom
  • Gethin, Rupert – Foundations of Buddhism, 1998, Oxford University Press
  • Goldstein, Joseph – Mindfulness: A Practical Guide to Awakening, 2013, Sounds True, Kindle Edition
  • Goleman, Daniel – Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama, 2009, Bantam
  • Harvey, Peter – An Introduction to Buddhism, 2013, Cambridge University Press
  • Leifer, Ron – The Happiness Project, 1997, Snow Lion
  • Mingyur Rinpoche, The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness, 2007, Harmony Kindle Edition
  • Monier-Williams, Monier (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 0-19-864308-X. – olvasva: 2008-06-16, "Kölni Egyetem" – https://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf.
  • P. A. Payutto Buddhist Economics, A Middle Way for the Market Place, 2. fejezet
  • Ranjung Yeshe Wiki – Dharma szótár. https://rywiki.tsadra.org/index.php/sred_pa (sred pa a tanhá tibeti megfelelője)
  • Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Páli Szöveg Társaság. olvasva: 2008-06-12 – "Chicago-i Egyetem" – https://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
  • Saddhatissa, H. (ford.) (1998). The Sutta-Nipāta. London: RoutledgeCurzon Press. ISBN 0-7007-0181-8.
  • Smith, Huston és Novak, Philip – Buddhism: A Concise Introduction, 2009, HarperOne, Kindle Edition
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Maha-nidana Sutta: The Great Causes Discourse (DN 15). olvasva: 2008-01-04 – "Access to Insight" – https://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.15.0.than.html.
  • Walpola Sri Rahula (2007). What the Buddha Taught. Grove Press. Kindel Edition.
  • Walshe, Maurice (ford.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Digha Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0-86171-103-3.

További olvasmányok

[szerkesztés]
  • Archie J. Bahm – Philosophy of the Buddha, Asian Humanities Press. Berkeley, CA: 1993. ISBN 0-87573-025-6.
    • Az 5. fejezet a sóvárgásról szól és elmagyarázza a különbséget a taṇhā és a csanda között.
  • Robert Morrison – "Nietzsche and Buddhism: A Study in Nihilism and Ironic Affinities", Oxford University Press, 1998.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tanhá&oldid=27130497”