Ugrás a tartalomhoz

Dhammapada

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Khuddaka-nikája
 szuttái
PTS rövidítés
Khp · Dhp · Ud · Iti · Sn · Vv
Pv · Thag · Thig · Jat · Nm · Ps
Ap · Bv · Cp · Nt · Pk · Miln
A Szutta-pitaka nikájái
DN · MN · SN · AN · KN
Szutták listája
DN · MN · SN · AN · KN


A dhammapada (páli: धम्मपद Dhammapada;[1] szanszkrit: Dharmapada) a történelmi Buddha mondásaiból készített versek gyűjteménye, amely a théraváda páli kánon részét képező Szutta-pitaka ötödik kosarában, a Khuddaka-nikájában található. Ez az egyik legközismertebb buddhista szöveg.

A hagyomány szerint a kánont (Tipitaka) az első buddhista tanácskozás során rögzítették páli nyelven, azonban valószínűbb, hogy a ma ismert végső formáját valamikor a második és a Harmadik buddhista zsinat közötti időszakban nyerte el. A 423 időmértékes versből (anustubh és tristubh) álló mű sokféle forrásból származik, ezért stílusa olykor szárazabb, máskor pedig emelkedettebb.[2]

Címe

[szerkesztés]

A "Dhammapada" két szóból tevődik össze: dhamma és pada. Mindkettőnek többféle meghatározása létezik. Általában a dhamma utalhat Buddha tanításaira, egy "örök igazságra", vagy "minden jelenség összességére".[3] A pada kifejezés jelentése "láb", azonban főleg ebben a szövegkörnyezetben jelenthet "ösvényt" vagy "verset" (például "versláb") vagy mindkettőt.[4] Magyar fordításai: Az erény útja (Fórizs László), A Tan ösvénye (Vekerdi József), A törvény útja (Oborny Beáta, Szendrő Csaba).

Története

[szerkesztés]

A buddhista hagyományban a Dhammapadát Gautama Buddhának tulajdonítják.[5] A teljes szöveg a Khuddaka-nikája része, amely a Szutta-pitaka egyik könyve. Azonban a versek több mint fele a páli kánon egyéb szövegeiben is megtalálható.[6] Buddhagósza, 5. századi indiai tudós szövegei 305 történeten keresztül magyarázzák ezeket a költeményeket.

Annak ellenére, hogy a páli kiadás a legismertebb, léteznek egyéb változatok is:

Felosztása

[szerkesztés]

A páli Dhammapada 423 verse 26 fejezetre van felosztva (Vekerdi József fordítása):

  1. Iker-versek
  2. Törekvés
  3. Gondolat
  4. Virágok
  5. Balgák
  6. Bölcsek
  7. Szentek
  8. Ezer
  9. Gonoszság
  10. Ütés
  11. Öregség
  12. Önmaga
  13. Világ
  14. Megvilágosultak
  15. Boldogság
  16. Vonzódás
  17. Harag
  18. Szenny
  19. Törvényben járók
  20. Út
  21. Különfélék
  22. Pokol
  23. Elefánt
  24. Szomj
  25. Szerzetes
  26. Bráhmana

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lásd például a Gandhárai Dharmapada (GDhp) 301. és 302. versei: Brough (1962/2001), p. 166; és Ānandajoti (2007), 4. fejezet, "Pupphavagga" - "Ancient Buddhist Texts" - https://www.ancient-buddhist-texts.net/Buddhist-Texts/C3-Comparative-Dhammapada/CD-04-Puppha.htm).
  2. ↑ www.tarrdaniel.com - Dhammapada - olvasva: 2015.01.04.
  3. ↑ See, e.g., Rhys Davids & Stede (1921-25), pp. 335-39, entry "Dhamma," Hozzáférés ideje: 25 November 2008 from "U. Chicago" at https://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.1:1:2654.pali Archiválva 2012. július 8-i dátummal az Archive.is-en.
  4. ↑ Lásd például: Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 408, "Pada" bekezdés - olvasva: 2015.01.04. - "U. Chicago" - https://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.2:1:1516.pali Archiválva 2012. július 9-i dátummal az Archive.is-en.
  5. ↑ [Buddharakkhita & Bodhi, 1985, p. 4. és (Ñānamoli & Bodhi, 2001, pp. 1009-1010, 1339 n. 1187.]
  6. ↑ Geiger (2004), p. 19, para. 11.2, valamint Hinüber (2000), p. 45, para. 90.
  7. ↑ Brough (2001), pp. 44–45
  8. ↑ Brough (2001). - Az eredeti szöveget az 1-2. században írták.
  9. ↑ Lásd például: Cone (1989).
  10. ↑ Journal of the Pali Text Society, volume XXIII, 113. oldal
  11. ↑ Brough (2001), pp. 38-41, indicates that the Udanavarga is of Sarvastivadin origin.
  12. ↑ Hinüber (2000), p. 45, para. 89,
  13. ↑ Rockhill, William Woodville (ford.): Udānavarga. London: Trübner 1883 PDF
  14. ↑ Law (1930), p. iv; and, Ānandajoti (2007), "Introduction," "Sahassavagga" and "Bhikkhuvagga."

Források

[szerkesztés]
  • Ānandajoti, Bhikkhu (2007). A Comparative Edition of the Dhammapada. U. of Peradeniya. Ancient Buddhist Texts Hozzáférés ideje: 25 Nov 2008
  • Brough, John (2001). The Gāndhārī Dharmapada. Delhi: Motilal Banarsidass Publishers Private Limited
  • Buswell, Robert E. (szerk.) (2003). Encyclopedia of Buddhism. MacMillan Reference Books. ISBN 978-0-02-865718-9
  • Cone, Margaret (átírta) (1989). "Patna Dharmapada" in the Journal of the Pali Text Society (Vol. XIII), pp. 101–217. Oxford: Pali Text Society. Ancient Buddhist Texts Hozzáférés ideje: 06-15-2008
  • Easwaran, Eknath (2007) The Dhammapada. Nilgiri Press. ISBN 978-1-58638-020-5
  • Fronsdal, Gil (2005). The Dhammapada. Boston: Shambhala. ISBN 1-59030-380-6
  • Geiger, Wilhelm (ford. Batakrishna Ghosh) (1943, 2004). Pāli Literature and Language. New Delhi: Munshiram Manoharlal Publishers. ISBN 81-215-0716-2
  • Harvey, Peter (1990, 2007). An Introduction to Buddhism: Teachings, History and Practices. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-31333-3
  • Hinüber, Oskar von (2000). A Handbook of Pāli Literature. Berlin: Walter de Gruyter. ISBN 3-11-016738-7
  • Law, Bimala Churn (1930). A Study of the Mahāvastu. Calcutta: Thacker, Spink & Co. "Archive.org". Hozzáférés ideje: 26 November 2008
  • Müller, F. Max (1881). The Dhammapada (Sacred Books Of The East, Vol. X). Oxford University Press
  • Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) és Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2001). The Middle Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X
  • Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. Search inside the Pali–English Dictionary, Chicago Egyetem

Fordítások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dhammapada&oldid=25723470”