Ugrás a tartalomhoz

Védaná

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Védaná
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyarérzés
angolfeeling, sensation, feeling-tone
páliवेदना
(IAST:) vedanā
szanszkritवेदना
(IAST:) vedanā
burmaiဝေဒနာ
(MLC:) wèdənà
kínaishòu
japánju
khmerវេទនា
(UNGEGN:) vétônéa
koreaisu
tibetiཚོར་བ།
(Wylie:) tshor ba
thaiเวทนา
(RTGS:) wetthana
vietnámi受
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató

A védaná (páli; szanszkrit) buddhista fogalom, amelyet általában úgy fordítanak magyarra, hogy "érzés"[1] vagy "érzelem".[2] Általánosságban a vedaná a kellemes, a kellemetlen és a semleges érzéseket jelenti, amelyek akkor lépnek fel, amikor a belső érzékszerveink kapcsolatba kerülnek a külső érzékelési tárgyakkal és az ezekkel társított tudatosságokkal.

A páli vedaná szó nem arra az érzelemre vonatkozik, amelyet hétköznapi értelemben használunk és amely egy összetett jelenség, több mentális tényező közvetlen jelenléte mellett. Amikor például a hétköznapi életben azt mondjuk, hogy 'valaki megsértette az érzéseimet', az nem vedaná.[3] A vedaná a tapasztalás pszichológiai értelemben vett érzelmi kvalitására utal, amely lehet kellemes, kellemetlen vagy semleges.[4]

A buddhista tanokon belül a vedanát a következőféleképpen szokták azonosítani:

A tizenkét láncszem összefüggésében a vedaná utáni sóvárgás és ragaszkodás vezet a szenvedéshez. Ennek ellentéteként a vedaná koncentrált ébersége és tiszta megértése elvezethet a megvilágosodáshoz és a szenvedések okainak megszüntetéséhez.

Tulajdonságok

[szerkesztés]

Általánosságban a páli kánonban a vedanát háromféleképpen fogalmazzák meg és hat "osztályba" sorolják. Egyes beszédekben hosszabb a vedanák felsorolása, van amelyikben például 108 fajtát különböztetnek meg.

Három mód, hat osztály

[szerkesztés]
 1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:
 
  észlelési tartományok  
 
→ 		  é
r
z
é
s
e
k 		   
 
→ 		  s
ó
v
á
r
g
á
s 		   
  "belső"
érzékelés
szervei 		<–> "külső"
érzékelés
tárgyai 		 
 
↓ ↓
↓ kapcsolat
↓ ↑
   
tudatosság
  		 
 
  1. A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül,
    orr, nyelv, test & tudat.
  2. A hat külső érzékelési tartomány formák,
    hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak.
  3. Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ
    a belső és külső érzékelési tartományoktól.
  4. A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány
    valamint a tudatosság kapcsolódása.
  5. Az érzés a kapcsolattól függ.
  6. a sóvárgás az érzéstől függ.
 Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009)    részletek

A kanonikus beszédekben (Szutta-pitaka) Buddha azt tanítja, hogy három fajta vedaná létezik:

  • kellemes (szukha)
  • kellemetlen (dukkha)
  • se nem kellemes, se nem kellemetlen (adukkham-aszukha, néha úgy nevezik, hogy "semleges")[5]

A páli kánon többi részeiben a vedanának hat osztályát különböztetik meg, amelyek az érzékszervek, a külső érzékelési tárgyak és az ezekkel kapcsolatos tudatosságok különböző fajta kapcsolódásainak felel meg. Ezek:

  • a szem, a forma és a szem-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
  • a fül, a hang és a fül-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
  • az orr, a szag és az orr-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
  • a nyelv, az íz és a nyelv-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
  • a test, az érintés és a test-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem
  • a tudat, a gondolat és a tudat-tudatosság kapcsolódásából fellépő érzelem[6]

Kettő, három, öt, hat, 18, 36, 108 fajta

[szerkesztés]

Néhány beszédben különböző számú vedanát sorolnak fel (kettőtől 108-ig):

  • két fajta érzelem: fizikai és mentális
  • három fajta: kellemes, fájdalmas, semleges
  • öt fajta: kellemes fizikai, fájdalmas fizikai, kellemes mentális, fájdalmas mentális, közömbös
  • hat fajta: mindegyik érzékszervnek egy (szem, fül, orr, nyelv, test, tudat)
  • 18 fajta: a három fajta érzés a hat érzékszerv által
  • 36 fajta: a háztulajdonos 18 fajta érzése és a világi élettől visszavonult 18 fajta érzése
  • 108 fajta: a 36 fajta érzés a múltban, a jelenben és a jövőben.[7]

A poszt-kanonikus irodalmak közül a Viszuddhimagga az öt fajta érzelmet sorolja fel.[8]

Kanonikus értelmezések

[szerkesztés]
 2. Ábra:
Az öt lét-csoport (panca khandha)
a páli kánon szerint.
 
 
forma (rúpa)
  4 elem
(mahábhúta)		  
 
    ↓
    kapcsolat
(phassza)
    ↓ ↑
 
tudatosság
(vidnyána)
 
 
 
 
 
→
←
 
 
 
←
  mentális tényezők (csetaszika)  
 
érzés
(védaná)
 
 
 
észlelés
(szannya)
 
 
 
késztetés
(szankhára)
 
 
 
 
 Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009)  |  részletek

A vedaná fogalma kulcsfontosságú a következő páli kánonhoz tartozó irodalmakban:

  • az "öt lét-halmaz"
  • a "függő keletkezés" tizenkét feltétele
  • az "éberség négy alapja"

Mentális lét-halmazok

[szerkesztés]

A vedaná a ragaszkodás (szanszkrit, páli: upádána öt lét-halmaza közül az egyik (szanszkrit: szkandha; páli: khandha); Lásd: 2. ábra a jobb oldalon). A fent említett kánonban az érzelem az érzékszerv, a tárgy és a tudat kapcsolatából keletkezik.

Központi feltétel

[szerkesztés]

A függő keletkezés láncolatában (szanszkrit: pratítjaszamutpáda; páli: paticcsaszamuppáda), a Buddha a következőket magyarázza el:

  • a vedaná a kapcsolat (phassa) függvényében keletkezik
  • a vedaná a sóvárgás függvényeként funkcionál (páli: tanhá; szanszkrit: trsná).[9]

Éberség alap

[szerkesztés]

Mindenhol a páli kánonban találunk utalásokat az éberség négy alapjára (szatipatthána): a test (kaja), érzések (vedaná), tudatállapotok (csitta) és mentális élmények (dhamma). Ezt a négy alapot a megvilágosodáshoz vezető hét csoport tulajdonságai közé sorolják (bódipakkhijá-dhammá). A buddhista meditációban használatos vedaná és egyéb szatipatthana megtalálható a Szatipatthána-szuttában és az Ánápánaszati-szuttában.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • Sadájatana (szanszkrit; páli: saḷāyatana) - hat érzékszerv
  • szatipatthána (páli; szanszkrit: smṛtyupasthāna) - a tudatosság alapjai
  • Szkandha (szanszkrit; páli: khandha) - léthalmazok

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Általában a vedanā nem tartalmazza a nagyívű érzelmi kirohanásokat.
  2. ↑ Lásd, például, Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 648, "Vedanā" bekezdés ("University of Chicago" - https://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:2277.pali[halott link]).
  3. ↑ Trungpa (2001), p. 32.
  4. ↑ Bodhi (2000), p. 80.
  5. ↑ lásd például SN 36.5, Datthabba-szutta (Nyanaponika, 1983). A Viszuddhimagga 460. szövegben szerepel egy hasonló hármas felsorolás: üdvös (kuszalá), ártó (akuszalá) és meghatározatlan (avjákatá) (Rhys Davids & Stede, 1921–25, ibid).
  6. ↑ Lásd például Csacsakka-szutta (MN 148) (Thánisszaró, 1998.) vagy Szattatthana-szutta (SN 22.57) (Thánisszaró, 1997b), és Vedaná-szutta (SN 25.5) (Thánisszaró, 2004).
  7. ↑ MN 59 (Thánisszaró, 2005b) és SN 26.19 (Thánisszaró, 2005c). Lásd még: Hamilton (2001), pp. 43-6.
  8. ↑ Vism. 461 (Rhys Davids és Stede, 1921-25, p. 648, - "Vedanā."[halott link]
  9. ↑ Lásd, például SN 12.1 ff.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Védaná&oldid=27130496”