HU183301B - Method and measuring vehicle for admeasuring the axial section of tunnel tubes - Google Patents

Description

A találmány tárgya vágányon mozgó mérőjármű alagútcsövek, pályaátereszek és hasonló szűk helyek hosszszelvényének lényegében folyamatos, érintés nélküli felmérésére szolgáló berendezéssel, amelynek legalább egy, folyamatos előtoló mozgással, különösen saját járműhajtással mozgatható járműalvázon elhelyezett és lézerkibocsátóból és fogadóból képzett távolságmérő szerkezete és ezzel összekötött szerkezetei vannak, a mérési adatok jelzésére, illetve regisztrálására és adott esetben tárolására, valamint ezzel összekötött útmérő szerkezete van.

A 353 487. számú osztrák szabadalmi leírás olyan vágányon mozgó mérőjárművet ismertet, amely az alagútcsövek vagy hasonlók esetében keresztszelvények vonalának érintés nélküb felmérésére alkalmas és amelynek a vágánytengellyel párhuzamos forgástengely körül ágyazott, a menetszakaszokkal szinkronban forgó, lézeres távolságmérő szerkezete van és ez az alagút falát csavarvonal alakú pályát követő lézersugárral letapogatja. A mérés sok egymást közvetlenül követő, mindenkor a teljes keresztszelvény-tartományt befutó egyedi jelzést szolgáltat, amelyeket analóg vagy digitális módon egy megfelelő információhordozó regisztrál, illetve tárol. A mérési adatok kiértékelése képet ad a keresztszelvény vonaláról a teljes mérési szakaszon, valamint a vágány viszonylagos helyzetéről az alagút tengelyéhez képest és az alagútprofil helyi deformációiról, illetve szűkületeiről.

A 2 440 321. számú NSZK-beli szabadalmi leírás olyan vágányon mozgó alagútmérő járművet ismertet, amellyel a hosszanti szelvényt lehet megállapítani egy vagy több lézeres távolságmérő szerkezet segítségével, amelyek az alagút falát mindenkor egy alkotó mentén letapogatják. Minden ilyen távolságmérő szerkezet egy fixen beállított, az alagút tengelyére merőlegesen futó lézersugarat kibocsátó szerkezetből, valamint attól hosszirányban távolságban elhelyezett képkiértékelőből áll, amely nagy fordulatszámú villamos motorral hajtott réses tárcsát és egy optikai rendszert tartalmaz, amely a lézerkibocsátóból az alagút falán létesített fényfoltokat a réses tárcsán leképezi, valamint a résekhez tartozó, sokszorosítóként kialakított fogadó elemet és ezáltal vezérelt számlálót tartalmaz. Eltekintve attól, hogy ezek a távolságmérő szerkezetek mind szerkezeti, mind költség szempontjából rendkívül bonyolultak és költségesek, rendkívül sok hibaforrás adódik abból, hogy a képkiértékelő a lézerkibocsátótól távol van elhelyezve és a kettő optikai tengelyei széttartóak, továbbá, hogy az alkalmazott mérési elv rendkívül sok bizonytalanságot tartalmaz, ami lehetetlenné teszi, hogy olyan pontos szelvényfelmérést végezzünk, ami a vasúti üzemben elő van írva. Ezek a pontatlanságok az indirekt távolságmérésből adódnak azáltal, hogy az egyik végső felület kitágulással bíró lézerfényfoltot egy ezzel a felülettel hegyesszöget bezáró lézersugárral tapogatják le.

Az 522 202. számú svájci szabadalmi leírás egy olyan további alagútprofil mérőjárművet ismertet, amelynél a járművön oldalirányban állíthatóan elhelyezett mérőberendezés van felszerelve, és ez egy lézerkibocsátó elrendezést tartalmaz, amellyel két, az alagútfal felé összetartó lézersugarat lehet létesíteni. A mérőberendezés megfelelő oldalirányú elállításával a két lézersugár metszéspontját az alagútfalon be lehet állítani úgy, hogy ott egyetlen lézerfényfolt keletkezzék. Ahhoz, hogy a mérőjármű folyamatos mozgása alatt a vágány hosszirányában a hosszanti szelvényvonalat fel lehessen mérni, vagy a mérőberendezés és az alagútfal közötti távolságot kell az ddalbeállítás folyamatos kiigazításával állandó értéken tartani, vagy pedig a két egymást most már nem fedő lízerfényfolt közötti állandóan változó távolságot kell folyamatosan mérni, illetve regisztrálni. Eltekintve a jelentős kezelési és vezérléstechnikai problémáktól, amelyek különösen az utóbbi működtetés esetében fellépnek, ez a mérési mód sem ad pontos eredményt, tekintettel a mérési elvvel járó hibaforrásokra, úgy, hogy a libaszórás ennél a megoldásnál is az adott tűréshatáron 1 ívül esik.

A találmány feladata, hogy a bevezetőben ismertetett fajtájú olyan mérőjárművet hozzon létre, amely az ismerteknél lényegesen pontosabb, gyorsabb, valamint a gyakorlati követelményeknek különösen megfelelő hosszszelvény felmérést tesz lehetővé, és amely különösen egyszerűségével és üzembiztonságával tűnik ki. Ezt a felídatot találmányunk értelmében azáltal oldjuk meg, fogy a hossz-szelvény felmérésre való távolságmérő szerkezet a lézerkibocsátó és lézerfogadó közös elrendezéseként van kialakítva és ezekkel megegyező, a vágány, iletve alagút tengelyére merőleges síkban futó optikai tengelye van és folyamatos és lépésenkénti vagy szakadatlanul lezajló hosszméréshez az útmérőszerkezettel cezérlőtag útján van összekötve, továbbá különböző hossz-szelvények tetszés szerinti felméréséhez a keresztszelvény-tartomány legalább egy részszakaszán belül helyzetében beállíthatóan és rögzíthetően van kialakítva.

A találmány segítségével válik lehetővé először, hogy olyan lézeres távolságmérő szerkezetet hozzunk létre, Emelynél a lézerkibocsátó és lézerfogadó optikai tengelye egybeesik és amely meglepően előnyös módon alkalmazható alagútcsövek vagy hasonlók hossz-szelvéryének közvetlen, lényegében folyamatos felmérésére. Ez a mérési mód rendkívül nagy pontossága mellett könnyen és sokféleképpen kiértékelhető és a távolságmérő-szerkezet rögzített beállítása következtében mindenkor reprodukálható mérési adatokat eredményez, ε melyek a későbbi összehasonlító mérések során a hossz-szelvény mindenféle változásáról, illetve a vágány helyzetének az alagút tengelyéhez képesti változásáról felvilágosítást adnak. A szerkezet úttól függő vezérlése, i'letve működtetése biztosítja, hogy a távolságmérőszerkezet minden egyes beállítási helyzetére mindegyik mérési hely pontosan egy meghatározott vágányhelyhez tartozzék és ebből az a további előnyös lehetőség adódik, hogy egyedi mérőjáratokat végezhetünk nagyobb időközökben anélkül, hogy a mérési program teljesítéséhez szükséges sok mérőjárat összeredményének pontosságát ez hátrányosan befolyásolná. így tehát, különösen erősen igénybe vett főszakaszokon, a mérőjáratokat a távolságmérő szerkezet mindenkor megváltoztatott beállításával a vonat-szünetek alatt lehet elvégezni, úgy, hogy a vágányzárak elmaradhatnak, Uletve lényegesen lerövidíthetők.

A találmány ily módon egy nagyon racionális munkamódot tesz lehetővé, mivel a hossz-szelvény felmérése a keresztszelvény-tartománynak azon bizonyos részszakaszaira korlátozódik, amelyek az adott esetben érdekesek, így, hogy a felesleges mérőmunka elkerülhető és az egész mérési program lefolytatásának időszükséglete léryegesen csökkenthető. így például abban az esetben, ha csupán a teherméretek túllépésének lehetőségét, azaz az áruszállító transzport méreteit kell felülvizsgálni, a szabvány szerinti fénytér-profilból kinyúló kontúrjaival, akkor a hossz-szelvény mérést a keresztszelvény-tarto-21

183 301 mányának azon részszakaszaira lehet korlátozni, amelyeknek a távolsága a szállított anyag körvonalától kicsinyítve lesz azáltal, hogy a teher méretei a szabvány fénytérprofilt túllépik. A legtöbb esetben ez csak az alagútív felső oldalsó tartományait érinti.

Minden esetben lehetőség van arra, hogy a vágány hosszanti vonalában gyakorlatilag minden egyes helyen végzett hossz-szelvény mérésből a szóban forgó részszakaszban, illetve a keresztszelvényprofil teljes tartományában a keresztszelvény alakját meghatározzuk.

A találmány további előnye a berendezés rendkívül egyszerű felépítéséből és a már sokszor, jól bevált lézeres szerkezetek alkalmazásából adódik. Végül lehetőség van arra is, hogy a már meglévő vágányon mozgó járműveket, különösen felépítményt építő gépeket utólagosan a találmány szerinti szerkezettel lássuk el.

A találmány egy további rendkívül előnyös kivitele szerint a távolságmérő szerkezet a vágánytengellyel párhuzamos tengely körül forgathatóan van ágyazva és tetszőleges szöghelyzetben rögzíthető állítószalaggal, például szögskála szerint beállítható tárcsával vagy hasonlóval, van összekötve, illetve ellátva. Ez az elrendezés, amely lehetővé teszi, hogy a távolságmérő szerkezet optikai tengelyének hajlásszögét kézileg is a kívánt pontosságra tudjuk beállítani, nemcsak rendkívüli szerkezeti egyszerűsége által tűnik ki, hanem azáltal is, hogy a távolságmérő szerkezet forgástengelyének központi, lényegében az alagút tengelyével egybe eső elrendezése következtében mindegyik beállítási helyzetben ugyanazokat az előnyös mérési feltételeket kapjuk, nevezetesen, hogy a lézerkibocsátó és lézerfogadó optikai tengelyei lényegében mindenkor az alagút falára merőlegesek, és a távolságmérő szerkezet és az alagút fala között lényegében mindenkor azonos távolság van.

A találmány egy további előnyös jellemzője szerint a távolságmérő szerkezet magasságban és/vagy oldalirányban állíthatóan van ágyazva és legalább egy, tetszőleges magasság-, illetve oldalhelyzetben reteszelhető állítótaggal van összekötve, illetve ellátva. Egy ilyen elrendezés, amelyet adott esetben a távolságmérő szerkezet állíthatóan forgatható csapágyazásával lehet kombinálni, ugyancsak előnyös mérési feltételeket biztosít, ha a hossz-szelvény mérést pályaátereszek, vagy lényegében sík felületekkel határolt objektumok tartományában kell elvégezni.

A találmány egy további jellemzője szerint előnyös, ha az állítótag lyuktárcsa, illetve lap, amelyen előnyösen azonos szögtávolságban, illetve hossztávolságban lyukak vannak kialakítva, és amelyeknek legalább egy, a járműalvázon ágyazott és a lyuktárcsába kapcsolódó reteszelőcsapja vagy hasonlója van. Ezáltal nemcsak a távolságmérő szerkezetnek — minden mérőjárat kezdetekor — egy meghatározott P: oeállítási helyzetre elvégzendő beállítása egyszerűsödik, hanem az ugyanazzal vagy hasonlóan kialakított mérőjárművel elvégzendő össze hasonlító mérések számára egy megnyugtató alapállás adódik. Annak érdekében, hogy a szerkezet a mérési pontosság, illetve sűrűség szempontjából különböző követelményeknek is megfeleljen, a lyuktárcsán, illetve -lapon több lyuksort alakíthatunk ki különböző osztással, vagy pedig a lyuktárcsákat, illetve lapokat cserélhetően helyezhetjük el.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakja szerint a távolságmérő szerkezet rögzíthető helyzetbeállítás, illetve lépésenként! vagy folyamatos, előnyösen önműködő helyzetbeállítás céljából hajtással van ellátva, illetve összekötve, különösen az egyes mérőjáratok kezdetekor, illetve befejeztekor. Ez az elrendezés a beállító szerkezet távműködtetését teszi lehetővé egy’ központi kezelőpultról, illetve az állítófolyamat önműködő lefolyását egy további hossz-szelvény felmérése előtt.

A találmány egy rendkívül egyszerű kivitele szerint a bt állító, illetve elállító hajtás elektromágnesesen működtethető léptetőműként van kialakítva. Ehhez a megoldáshoz előnyösen önzáró fogaskilincs zárat, vagy hasonlót alkalmazhatunk.

A találmány további előnyös kivitele szerint a távolságmérő szerkezetet működtető útmérő szerkezet különösen a vágányrészektől, például sínrögzítő eszközöktől befolyásolható, illetve működtetett impulzusadóként van kialakítva. Ezzel a megoldással a távolságmérő szerkezet egyedi működtetésekor közvetlen kapcsolatot lehet teremteni az egyes távolsági mérési értékek és a vágánytest anyagi hivatkozási pontjai között. Azonkívül femáll annak a lehetősége, hogy két egymást követő működtetési hely között többszöri impulzusadással az egyedi mérések számát a mérési szakasz egy-egy hosszegységén megsokszorozzuk és ezáltal a mérések sűrűségét neveljük.

A találmány tárgya továbbá az eljárás alagútcsövek, pályaátereszek és hasonlók szűk helyek hossz-szelvényének lényegében folyamatos felmérésére az 1—7. igénypontok szerinti mérőjárművel. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy a mérőjármű folyamatos mozgása alatt a vágány hosszirányában a távolságmérő szerkezet, illetve annak forgástengelye és az alagút fala, illetve a szűk helyet képző tárgy közötti távolságot a távolságmérő szerkezet optikai tengelyének állandó beállítása mellett fo'yamatosan méqük, regisztráljuk és adott esetben tároljuk, majd ezután egy további hosszanti mérőjáratot végzünk, miközben az optikai tengely beállítását állandóan változtatjuk, amíg a teljes keresztszelvény-tartomány számára tetszés szerinti részszakaszban a felmért hcssz-szelvények rendelkezésre állnak. Ennél a megoldásnál fennáll az az előnyös lehetőség, hogy egy hossz-szelvé ty egymást követő felméréseihez különbözően beállító :t távolságmérő szerkezettel a mérőjármű a mérési szakaszt váltakozva, ellentétes irányban fussa be és így a mérési program teljes időtartamát a felére csökkentjük. A mérési eredményt a menetirányváltások nem befolyásolják, mivel a mérési helyek viszonya a vágány hosszvonalához képest nem változik.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismerte'jük, amelyek a találmány szerinti mérőjármű példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az

1. ábra a mérőjármű axonometrikus képe, a

2. ábra a mérőjármű egyik részének más kivitelét ábrázolja, ugyancsak axonometrikusan, a

3. ábra szalag alakú információhordozót ábrázol, amelyre a sínszelvény vonalát lehet rajzolni.

Az 1. ábrán vasúti pályák alagútjának hossz-szelvény felmérése látható vázlatosan és leegyszerűsítve a találmány szerinti, vágányon elmozdítható 1 mérőjármű segítségével. Az 1 mérőjármű előnyösen hidraulikus henge dugattyú hajtással terhelhető 2 feszítő- és rögzítőszerkezettel van felszerelve, amelynek segítségével az 1 mérőjármű 3 járműalváza négy nyomkarimás 4 kerekével az 5 sír ékből és 6 talpfákból álló vágányon nyomkarimái ré' én a jobb oldali vagy bal oldali 5 sínen állandóan játék né kül felfekszik és a 7 vágánytengely irányában elmoz3

-3183 301 dítható. Ilyen 2 szerkezetek, amelyekkel a járművet egy vezetősín mentén, például a vágányívek külső sínén, illetve a vágányközép mentén játék nélkül vezetni lehet, mérőjárműveken és vágányépítő gépeken szokásosak és a pontos mérési adatok elnyerése érdekében előnyösen alkalmazzuk ezeket.

Az 1 mérőjármű az ábrázolt kivitelnél saját, a 3 járműalvázon elhelyezett, irányváltásra képes 8 járműhajtással van ellátva. A saját járműhajtás helyett azonban alkalmazható egy kapcsolatot egy másik önjáró járművel, különösen vágányépítőgéppel, például csuklósán csatlakoztatott húzó-vonórudak segítségével. Lényeges azonban, hogy az 1 mérőjármű a mérendő vágányszakaszt mindkét irányban előre megadott, különösen folyamatos sebességgel tudja befutni.

Az 1 mérőjárműnek 9 útmérőszerkezete van, amely az ábrázolt kivitelnél a 10 sínrögzítő-eszközők, különösen a talpfacsavarok által induktivan befolyásolható, illetve működtetett 11 impulzusadóból áll. A 11 impulzusadó a 12 vezeték révén a 3 járműalvázon elhelyezett 13 vezérlőtaggal van kapcsolatban, amely viszont a szelvény mérési adatainak jelzésére, illetve regisztrálására és adott esetben tárolására a 14 szerkezettel van összekötve.

A 3 járműalvázzal a 15 támaszok révén összekötött 6 csapágyrészen egy 17 távolságmérő szerkezet van a 7 vágány tengellyel párhuzamos 18 tengely körül forgathatóan ágyazva. Ez a 17 távolságmérő szerkezet a 19 lézerkibocsátóból és 20 lézer fogadóból áll, amelyeknek gyakorlatilag a 18 tengelyre merőleges, egybeeső 21 optikai tengelye van. „Egybeeső” alatt azt értjük, hogy a lézerkibocsátó és -fogadó nemcsak pontosan koaxiálisán van elhelyezve, hanem azt, ami technikailag sokkal könnyebben megoldható, nevezetesen, hogy a 19 lézerkibocsátó és a 20 lézerfogadó optikai tengelyei egymástól a lehető legkisebb távolságra vannak. A 17 távolságmérő szerkezet megválasztható szöghelyzetben rögzíthető 22 állítótaggal van összekötve, amely az l.ábra esetében a rögzített 23 szögskála alapján beállítható tárcsaként van kialakítva. A 17 távolságmérő szerkezet távműködtetett be- és elállítására ez egy elektromágnesesen működtetett léptető kapcsolóműként vagy hasonlóként kialakított 24 hajtással van összekötve. A 24 hajtás a 15 támaszok révén a 3 járműalvázzal van összekötve. A 24 hajtás, valamint a 17 távolságmérő szerkezet a 25, illetve 26 vezetékek segítségével van a 13 vezérlőtaggal összekötve.

Annak feltételezésével, hogy az alagút hossz-szelvényének felmérése a 28 keresztszelvény-tartomány előre megadott 27 részszakaszára kell, hogy kiterjedjen, a mérőprogram lefolytatására a következő eljárásmódot előnyös alkalmazni.

Az első mérőjárat előtt a 17 távolságmérő szerkezetet a 22 állítótag segítségével, kézzel, vagy a 24 hajtás után, a 18 forgástengely körül elfordítjuk, amíg a 21 optikai tengely egy előre meghatározott, a 18 forgástengelyre merőleges vonatkoztatási iránnyal, például a 29 vízszinteshez képest egy előre meghatározott a₀ emelkedési szöget zár be, ami a 28 keresztszelvény-tartomány mérendő 27 részszakasza felső határának felel meg. Ezután a 9 útmérőszerkezetet, a 13 vezérlőtagot, a 14 szerkezetet, valamint a 17 távolságmérő szerkezetet üzemkész állapotba helyezzük és az 1 mérőjárműt 8 járműhajtásával a 30 nyű irányában (előremenet) folyamatos mozgásba hozzuk. Az első 6 talpfa átfutásakor, amelynek he yzete a vágány hosszirányával a mérési jegyzőkönyvbe! meg van adva, illetőleg bejelölendő, és amelyet célszerű előzőleg tartósan megjelölni, a 11 impulzusadót ennek a 6 talpfának a 10 sínrögzítő eszköze induktivan befolyásolja, úgy, hogy az jelet bocsát ki. A 11 impulzusad óból leadott vezérlőimpulzus a 12 vezetéken és a 13 ve'.érlőtagon keresztül a 14 szerkezetbejut a helyzeti jel jelzésére, illetve regisztrálására. Az impulzus egyidejűleg a ?6 vezetéken keresztül a 17 távolságmérő szerkezetet is működésbe hozza, amikor is a vezérlés fajtáira a következő alternatívák léteznek:

Ha az alagút hosszát megszakítás nélkül, folyamatosan a teljes mérési szakaszon át akarjuk felmérni, akkor a 17 távolságmérő szerkezetet az első útimpulzussal folyamatos mérőüzemre kapcsoljuk és a mérési adatokat a 14 szerkezet folyamatosan jelzi, illetve regisztrálja és/vagy tárolja. Csak a mérési szakasz végénél kapcsoljuk ki a 17 távolságmérő szerkezetet — kézileg vagy automatikusan az 1 mérőjármű leállásakor. Az alagút hossz-szelvényének folyamatos lépésenkénti, illetve pontszerű felmeréséhez viszont útimpulzusonként a 17 távolságmérőszt rkezet egyedi mérést végez, és/vagy a helyi távolságmérő érték jelzését, illetve regisztrálását a 14 szerkezet egyenként végzi. Mindkét esetben az alagút fala fixen be íllított a₀ emelkedési szög mellett a 32 alkotó mentén lett letapogatva és mindenkor az alagút fala és a 14 szerkeret 18 tengelye közötti távolságot mértük.

A mérési szakasz végénél az eddigi beállítási helyzetébe! rögzített 17 távolságmérő szerkezetet a 18 tengely körüli forgatással egy előre meghatározott szöggel elállítjuk és az új helyzetben rögzítjük. Optikai 21 tengelye ekxor a 29 vízszintessel szöget zár be. Ezután a 8 járműhajtást hátramenetre állítjuk és az 1 mérőjárművet a szaggatott 31 nyíl irányában folyamatos mozgásba hozzuk. Ezalatt a mindenkori jelzőszerkezet, például mrgnesszalag vagy regisztrálócsík mozgásiránya automatikusan irányváltást szenved. Az alagút falát egy további 33 alkotó mentén a 17 távolságmérő szerkezet folyamatosan letapogatja, amíg az 1 mérőjármű az első mérőmenet kiindulási pontját, illetve az előzőleg jelölt 6 talpfát el nem éri. További mérőjáratok során mindenkor elLntétes menetirányban és a 17 távolságmérő szerkezet változó beállításával az alagút falát további 34—37 alkotói; mentén letapogatjuk, amíg a mért hosszanti szelvények az egész mérendő 27 tartomány számára rendelkezésre áll. Eközben az utolsó három mérőjáratnál a 35, 36 és 37 alkotók esetében a 38 alagútbemélyedés tartományában a távolság mérési értékei ugrásszerűen változnak.

A 14 szerkezet által összességben tárolt mérési adatokból nemcsak az alagút hossz-szelvény vonalát lehet a 27 részszakasz mentén megállapítani, hanem az alagút szelvényének keresztmetszetét is oly módon, hogy a szobán forgó vágányhely számára a különböző emelkedőd szögeket és az ezekhez tartozó távolságértékeket a 18 tengelytől kiindulva sugáralakban felhordjuk és ezeknek a sugaraknak a végpontjait egymással egy keresztszt lvény-vonallá összekötjük, amint azt az 1. ábrán a 39, 4C vonalak jelzik. Ezt a kiértékelést természetesen elektronikus úton is elvégezhetjük.

A találmány értelmében tehát az előzőekben leírt berendezéssel előnyös módon egy eljárást is foganatosíthatunk, amelynek lényege, hogy mialatt az 1 mérőjármű a vágány hosszirányában folyamatosan mozog, a 17 távo ságmérő szerkezet, illetve annak 18 tengelye és az

183 301 alagút fala, illetve a szűk helyeket képező tárgy közötti távolság a 17 távolságmérő szerkezet 21 optikai tengelyének állandó beállítása mellett folyamatosan mérhető, regisztrálható és adott esetben tárolható, majd egy további hosszirányú mérőjárat végezhető mindenkor megváltoztatott 21 optikai tengely beállítással, amíg csak a teljes 28 keresztszelvény-tartomány számára a megválasztható 27 részszakaszban a mért hossz-szelvények rendelkezésre nem állanak.

A kapott mérési adatok pontossága szempontjából rendkívül fontos, hogy a 17 távolságmérő szerkezet mindegyik rögzített beállításához a 21 optikai tengely helyzete adott legyen a 18 tengelyre, illetve a 7 vágánytengelyre merőleges 41 síkban.

A 2. ábra szerint a 21 optikai tengelynek a 41 síkban való rögzíthető állítására szolgáló 22 állítótag 42 lyuktárcsaként van kialakítva, amely a 17 távolságmérő szerkezettel forgásbiztosan van összekötve. A 42 lyuktárcsa kerülete mentén egyenlő távolságban 43 lyukakkal van ellátva, amelyekbe a 16 csapágyrészen tengelyirányban elforgathatóan ágyazott 44 reteszelőcsap kapcsolódik. Ez a 44 reteszelőcsap például a 45 rugóházban elhelyezett csavarrugóval vagy hasonlóval a 42 lyuktárcsa irányában tengelyirányú előfeszítő erővel terhelhető. Az ábrázolt kiviteli alaktól eltérően alkalmazhatunk olyan lyuktárcsát is, amelyen több egymáshoz képest koncentrikusan elhelyezett lyuksor van, amelyeknek kerületi osztása különböző és az alkotók egymástól való kerületi távolsága a mindenkori pontossági követelményeknek megfelelőek. A mérőprogram teljesen automatikus lefutásához célszerűen a 44 reteszelőcsapot elektromágnesesen távműködtetjük a 24 állítóhajtáson, illetve a 13 vezérlőtagon keresztül a mérőjáratok kezdetekor és befejeztekor.

A 3. ábrán egy információhordozó legegyszerűbb kiviteli alakját ábrázoltuk a 46 regisztrálócsík mérési adatainak folyamatos felrajzolásához, amelyen az 1. ábra szerinti alagútfal tartományában kapott mérési adatok láthatók. A 47 nyíl mutatja a 46 regisztrálócsík mozgásirányát a hossz-szelvény felrajzolásakor, előremozgó 1 mérőjármű esetén, és a 48 nyíl mutatja a megfelelő mozgásirányt a hátramenetnél. Ahhoz, hogy a mérési adatokat a vágány hosszanti vonalához hozzá tudjuk rendelni, a 9 útmérő szerkezet 11 impulzusadójából az egyes 6 talpfák átfutásakor kibocsátott vezérlő impulzusok egymást követő 49 helyjelekként vannak berajzolva. Annak érdekében, hogy az egyes hossz-szelvényeket különállóan és egymást nem fedve tudjuk ábrázolni, a 17 távolságmérő szerkezet minden beállítási helyzetére, illetve a 21 optikai tengely minden egyes emelkedési szögére egy különálló, a 18 tengelynek megfelelő 50 alapvonalat alkalmazunk, amelytől kiindulva az alagút fala és a 11 tengely között a mindenkori mért 51 távolságokat megfelelően lekicsinyített léptékben a 46 regisztrálócsík előtolási irányára keresztirányban felvisszük. A 32 alkotónak megfelelő hossz-szelvény számára a 3. ábránál a távolságmérés, illetve regisztrálás mindkét változatát berajzoltuk. Az átmenő, teljes vonal egy folyamatos, megszakítás nélkül lezajló távolságmérésnek felel meg, míg az egymást követő 52 mérési pontok az egyes 49 helyjeleknél végzett egyedi távolságmérésnek felelnek meg. A folyamatosan lezajló távolságmérés esetében minden egyes vágányhely számára a helyi távolságmérési adatokból és a mindenkori emelkedési szögekből a szelvényt ezeken a helyeken meg lehet határozni. Pontszerű mérés esetén a szelvényt ugyancsak minden tetszés szerinti, 49 helyjellel jelzett helyen meg lehet határozni. Két ilyen vígányhelyet, ahol például az 1. ábra szerinti 39, 40 keresztszelvény vonalakat meg lehet határozni, a 3. ábrán 53 és 54 vonalakkal ábrázoltuk.

Természetesen a találmány keretén belül lehetőség van arra, hogy a hossz-szelvény mérési adatait digitális alakban regisztráljuk, illetve tároljuk, továbbá, hogy az előre megadott határértékek segítségével az ezeknek a mérési adatoknak az a mérőjárat folyamán a tűrési határokon kívül fekvő távolságmérési értékeit és azok helyzetét megállapítsuk és külön regisztráljuk. Azonkívül megfelelő szelvény adat ok előre megadásával a terhelés túllépését a távolságmérő készülék által kapott mérési adatok 1 özvetlen összehasonlításával felül lehet vizsgálni.

Szerkezeti szempontból a találmány keretén belül számtalan változat képzelhető el, amelyek eltérnek az előzőekben leírtaktól és ábrázoltaktól, különösen amit a távolságmérő szerkezet állítható elrendezését, valamint a különböző segédberendezések, mint például állítótag, : llítóhajtás, útmérőszerkezet és a mérési adatok jelzésére, regisztrálására és tárolására szolgáló szerkezetek kialakítását illeti. így például a forgatás helyett egy magasságban és/vagy oldalirányban állítható, valamint rögzíthető ágyazást létesíthetünk a távolságmérő szerkezet számára. Az állítótagot azonkívül reteszelhető fogaslűlincs elrendezésként és az állítóhajtást például villamos motorral hajtott önzáró csigahajtásként alakíthatjuk ki. Végül az útmérő szerkezetet — annak érdekében, hogy sűrűbb impulzusokat kapjunk — a talpfaosztáson túli tartományban is elhelyezhetjük.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Vágányon mozgó mérőjármű alagútcsövek, pályaítereszek és hasonló szűk helyek hossz-szelvényének ényegében folyamatos, érintés nélküli felmérésére szolgáló berendezéssel, amelynek legalább egy, folyamatos botoló mozgással, különösen saját jármű-hajtással mozgatható járműalvázon elhelyezett és lézer kibocsátóból és fogadóból képzett távolságmérő-szerkezete és ezzel összekötött szerkezetei vannak, a mérési adatok jelzésére, illetve regisztrálására és adott esetben tárolására, valamint ezzel összekötött útmérő szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a hossz-szelvény mérésre való távolságmérő-szerkezet (17) a lézer kibocsátó (19) és lézerfogadó (20) közös elrendezéseként van kialakítva, és ezekkel megegyező, a vágány, illetve alagút tengelyére (7) merőleges síkban (41) futó optikai tengelye (21) van, és az útmérőszerkezettel (9) vezérlőtag (13) útján van összekötve, továbbá a keresztszelvény-tartomány (28) legalább egy részszakaszán (27) belül helyzetében beállíthatóan és rögzíthetően van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a távolságmérő-szerkezet (17) a vágány tengellyel (7) párhuzamos tengely (18) körül forgathatóan van ágyazva és tetszőleges szöghelyzetben rögzíthető állítótaggal (22), például szögskála (23) szerint beállítható tárcsával vagy hasonlóval, van összekötve, illetve ellátva.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti mérőjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a távolságmérő-szerkezet (17) magasságban és/vagy oldalirányban állíthatóan van ágyazva és legalább egy, tetszőleges magasság-, illetve oldal5

   183 301 helyzetben reteszelhető állítótaggal van összekötve, illetve ellátva.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti mérőjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állítótag (22) lyuktárcsa (42), illetve lap, amelyen előnyösen azonos szögtávolságban, illetve hossztávolságban lyukak (43) vannak kialakítva és amelynek legalább egy, a járműalvázon ágyazott és a lyuktárcsába kapcsolódó reteszelőcsapja (44) vagy hasonlója van.
5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti mérő- ·, jármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a távolságmérő-szerkezet (17) előnyösen az egyes mérőjáratok kezdetekor, illetve befejeztekor rögzíthető helyzetbeállító, illetve lépésenkénti vagy folyamatos, előnyösen önműködő helyzetbeállító hajtással (24) van ellátva, 1 illetve összekötve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti mérőjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beállító, illetve elállító hajtás (24) elektromágnesesen működtethető léptetőműként van kialakítva. s
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti mérőjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a távolságmérő-szerkezetet (17) működtető útmérőszerkezet (9) különösen a vágányrészektől, például sínrögzítő eszkö5 zöktől (10) befolyásolható, illetve működtetett impulzusadóként (11) van kialakítva.

   3. Eljárás alagútcsövek, pályaátereszek és hasonló szűk helyek hossz-szelvényének lényegében folyamatos felmérésére az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti q méöjárművel, azzal jellemezve, hogy a mérőjármű folyamatos mozgása alatt a vágány hosszirányában a távolságaié rő-szerkezet, illetve annak forgástengelye és az alagút fala, illetve a szűk helyet képező tárgy közötti távolságot a távolságmérő-szerkezet optikai tengelyének állandó be5 állítása mellett folyamatosan méljük, regisztráljuk és adott esetben tároljuk, majd ezután egy további hosszanti mérőjáratot végzünk, miközben az optikai tengely beállítását állandóan változtatjuk, amíg a teljes keresztszelvény-tartomány számára tetszés szerinti részszakaszban a felmért hossz-szelvények rendelkezésre állrak.