Ugrás a tartalomhoz

Krbavica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krbavica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPlitvička Jezera
Jogállásfalu
Irányítószám53235
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség29 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság682 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 42′ 20″, k. h. 15° 36′ 59″44.705556°N 15.616389°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 20″, k. h. 15° 36′ 59″44.705556°N 15.616389°E
SablonWikidataSegítség

Krbavica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 35 km-re, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 8 km-re közúton 13 km-re délnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már az ókorban lakott volt. "Gradina" nevű magaslatán a vaskorban erődített település állt, melynek temetője a domb déli lábánál Panjkovići településrészen található. A szerb lakosságú falu lakóinak ősei a 17. században a török által megszállt területről vándoroltak be ide. Az otocsáni határőrezredhez tartoztak. Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát a 19. században építették. 1857-ben 1119, 1910-ben 1247 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. 2011-ben 47 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.119 1.153 1.062 1.154 1.236 1.247 1.286 1.047 731 649 495 344 198 152 62 47

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu közepén áll Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a 19. században épült. A II. világháború idején súlyos károkat szenvedett, de később helyreállították. A templom egyhajós épület, sokszögzáródású szentéllyel. Harangtornya a homlokzat előtt áll, rajta keresztül vezet a bejárat a templomba.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]