Ugrás a tartalomhoz

Cesarica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cesarica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségKarlobag
Jogállásfalu
PolgármesterIvica Bačić
Irányítószám53288
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség110 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság22 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 33′ 46″, k. h. 15° 01′ 24″44.562800°N 15.023200°EKoordináták: é. sz. 44° 33′ 46″, k. h. 15° 01′ 24″44.562800°N 15.023200°E
SablonWikidataSegítség

Cesarica falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Karlobaghoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zenggtől 55 km-re délkeletre, Karlobagtól 7 km-re északnyugatra Pag-szigettel szemben Velebit-csatorna partján, a 8-as számú főút mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a falu védőszentjéről Szent Ilonáról kapta a Cesarica (császárnő) nevet, akinek tiszteletére temploma is szentelve van. Templomát 1745-ben építették, plébániáját 1807-ben alapították. Első név szerint említett plébánosa 1810-ben Antun Fabijanić volt.[2] Ebben az időben a települést még nagy erdőségek övezték, mely az itteniek fő bevételi forrását adta. Ennek köszönhető kikötőjének fejlődése is, ahonnan hajókon nagy mennyiségben szállították a fát a városokba főként a házak fűtéséhez. A fa azonban miután már mindent kivágtak a múlt század közepén elfogyott és ez a település hanyatlásához vezetett. A falu iskolája 1888-ban nyílt meg, első tanítója a jablanaci Dundrović úr volt.[2] 1857-ben 404, 1910-ben 764 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború előtt mintegy tíz háza volt. A régi faluval átellenben, a Luka Cesarica-öböl keleti oldala fölött az utóbbi években egy új házakból álló falurész jött létre, a Nova Cesaricaként is ismert Orlovača. 2011-ben 123 lakosa volt. A mai Cesarica sokkal inkább üdülőtelep, mint a hagyományos értelemben vett falu. Gyér lakossága és turistaforgalma miatt elsősorban a csendre, pihenésre vágyóknak alkalmas.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
404 544 575 609 672 764 592 671 410 424 363 245 143 115 144 123

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1745-ben épült. 1745. május 24-én szentelte fel Benzoni modrus-zenggi püspök.[2]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]