Ugrás a tartalomhoz

Barlete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barlete
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállásfalu
Irányítószám53000
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség21 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság577 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 32′ 05″, k. h. 15° 28′ 10″44.534660°N 15.469423°EKoordináták: é. sz. 44° 32′ 05″, k. h. 15° 28′ 10″44.534660°N 15.469423°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Barlete témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barlete falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 8 km-re, közúton 10 km-re keletre a Likai karsztmezőn, az A1-es autópályától 3 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu közelében egy 630 méter magas hegyen középkori vár maradványai láthatók, melyek a helyiek Županska gradinának azaz Ispáni várnak neveznek. A terület birtokosa 1509-ben Ivan Karlović (Karlovics János) gróf horvát bán volt, egy 1509-es feljegyzés 22 vára között Barletét is megemlíti. Valószínűleg Barlete is 1527-ben került török kézre. A török által elfoglalt várakat rögzítő 1577-es felsorolás Barletén két várat is említ. A hódoltság idején a falunak török lakossága volt. A török kiűzése (1689) után mindössze két háza maradt, melyeknek katolikus lakói voltak. 1696-ban Sebastijan Glavinić püspök vizitációja során egy váráról ír, amely azonban akkor már pusztulásnak indult. A falunak ezután vegyesen szerb és horvát lakossága volt. A szerbek Ostrvica parókiájához, a horvátok a bilaji plébániához tartoztak. 1857-ben 806, 1910-ben 788 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosainak 50 százaléka horvát, 44 százaléka szerb nemzetiségű volt. A honvédő háború idején a megye egyik első falva volt, amelyet szerb agresszió ért. 1991. július 22-én a szerb csapatok gránátokkal kezdték lőni a horvátok házait, akik nagyrészt elmenekültek. Csak néhány idős és beteg ember maradt ott akiket, bár a falu az UNPROFOR védelme alatt állt megkínoztak és megöltek. Maradványaikat 1995-ben találták meg, amikor a „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. A falunak 2011-ben 28 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
806 927 877 948 1.001 788 783 789 405 397 353 290 202 133 36 28

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Egy 630 méteres kisebb magaslaton találhatók Barlete várának romjai. A négyszögletes alaprajzú várból mára csak az északi és a keleti fal egy szakasza maradt fenn. A vár eredetileg négyszögletes volt, 10 méter hosszú, 8 méter széles és 1,50 méter vastag falakkal, melyek talán egy lakótorony részei lehettek. Közvetlenül a torony alatti hegyoldalban is láthatók falmaradványok, talán a külső védőfal maradványai.
  • Volarice nevű településrészén, Kovčeg forrása közelében, a Vršeljak-domb lejtőjén találhatók a Keresztelő Szent János-templom maradványai. A templom keletelt tájolású, román stílusú, félköríves apszissal. A templom külső megjelenését az 1910-ben készített fényképek örökítik meg. A falak textúrája, az építés egyszerűsége, a portál fölötti vakfülke azt valószínűsíti, hogy a kápolna a 15. század végén újjáépült. A kápolnát a törökök Likából való kiűzése után még egyszer újjáépíthették, és ebből az alkalomból áttervezhették a nyugati homlokzatot. A 20. század elején a templom még ép volt, míg mára csak romjai láthatók.[4]
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát[5] a II. világháború idején lerombolták. Ostrvica parókiájához tartozott.
  • A szomszédos Bilajon áll a bilaji és barletei 1941 és 1995 között meggyilkolt áldozatok emlékműve.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]