Drenov Klanac
| Drenov Klanac | |
 | |
| Drenov Klanac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Otocsán |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53226 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 14″, k. h. 15° 11′ 54″44.937128°N 15.198285°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 14″, k. h. 15° 11′ 54″44.937128°N 15.198285°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drenov Klanac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zenggtől légvonalban 24 km-re, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra a Kis-Kapela déli lábainál egy szorosban fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. Ezt igazolja az a gazdag mellékletekkel feltárt késő bronzkori és kora vaskori illír temető, melyet itt találtak. A település neve somfás szorost jelent, mivel a hosszan elnyúló falu egy szorosban fekszik. A szerb többségű település a 17. század közepén 1658-ban keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlahokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. Mivel a közeli Berlog és Gusić várai már 1575-ben török kézre kerültek és lerombolták őket a várakhoz vezető szoros védelmére Zrínyi Péter horvát bán egy hengeres őrtornyot építtetett, melyet a nép Šimšanovkának nevezett el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni határőrezredhez tartozott. 1857-ben 641, 1910-ben 952 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A honvédő háború előtt lakosságának háromnegyede szerb, egynegyede horvát volt. 1991 szeptembere és decembere között súlyos harcok folytak a település birtoklásáért, mely többször is gazdát cserélt. A horvát haderő ellentámadása során szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 40 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 641 | 0 | 755 | 876 | 968 | 952 | 630 | 842 | 569 | 516 | 404 | 344 | 263 | 205 | 36 | 40 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Zrínyi Péter által építtetett Šimšanovka torony romjai mintegy öt méter magasságban ma is láthatók. A torony a kerülete mintegy nyolc méter lehet. A fennmaradt részén három, különböző kialakítású lőrés látható. Aknaveszély miatt nem látogatható.[4]
További információk
[szerkesztés]- Otocsán város hivatalos oldala (horvátul)
- Otocsán turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Drenov Klanac vára[halott link] (magyarul)
- Várak Lika területén – A Građevinar folyóirat 2002. évi 7. száma[halott link](horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-305.
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |