Vrana (Cres)
| Vrana | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Cres |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 0,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 18,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 13″, k. h. 14° 24′ 47″44.837000°N 14.413000°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 13″, k. h. 14° 24′ 47″44.837000°N 14.413000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrana témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrana (olaszul: Vrana) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 16 km-re délre, a sziget keleti partjától másfél km-re fekszik. Innen 5 km-re északnyugatra található a sziget egyetlen tava az azonos nevű Vrana-tó.
Története
[szerkesztés]A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 109, 1910-ben 36 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 12 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 109 | 110 | 42 | 38 | 37 | 36 | 104 | 93 | 47 | 45 | 36 | 41 | 27 | 20 | 16 | 12 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma.
A hrasti Szent Péter-kápolna,[4] amelyet a 14. században építettek a cresi patrícius Colombis család adományaként a sziget egyik legkorábbi szakrális gótikus épülete. Bordázott csúcsíves boltozati övei a gótikus csúcsíves boltozatok speciális változatai a Kvarner és Isztria területén. A levéltári dokumentumokban egy „S. Petrus de media via” megnevezést találunk, amely félúton Cres és Osor között a kápolna helyét jelölte.
A Vrana-tó fölötti Szent Rókus-kápolna[5] egy 15. századi gótikus épület, nyeregtetővel, téglalap alakú apszissal. A csúcsíves portál fölött faragott kőkeret, egy kis téglalap alakú nyílás látható, míg az oromzaton egy harang számára kialakított harangdúcot találunk. Belseje boltíves, csúcsíves dongaboltozattal. A szintén csúcsíves diadalív szabályosan faragott kövekből épült, melyet profilozott pillérek hordoznak. A belső térben a kőburkolat megmaradt.
Az egyhajós román stílusú, félkör alakú apszissal rendelkező Szent György-kápolna[6] Cres szigetének keleti részén, Jelovica helységben található. Az elülső falak oromzatos részei magasabbak, mint maga a tető, így szélfogóként működnek mely megoldások jellemzőek erre a területre. A gótikus időszakban csúcsíves dongaboltozatot alakítottak ki. A falakat szabálytalan kőtömbökből építették, megfelelőbb faragással. A boltozatot bordákkal erősítették meg. Belül fennmaradtak a finoman faragott monolit oszlopok, míg az apszis falán a későbbi vakolatrétegek alatt egy felszentelési kereszt ismerhető fel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1846.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1847.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2212.
