Stara Baška

Stara Baška
Stara Baška látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Punat
Jogállás	falu
Polgármester	Mladen Juranić
Irányítószám	51521
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	116 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 - 70 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 57′ 26″, k. h. 14° 41′ 26″44.957211572405, 14.690509256826
A Wikimédia Commons tartalmaz Stara Baška témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stara Baška falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Punathoz tartozik.

Fekvése

Krk sziget déli részén Punattól 8, Krktől 16 kilométerre délkeletre az azonos nevű széles öböl partján, két kilométer hosszú szűk tengerparti területen található. A tengerpart teljes hosszúságában köves, sziklás, részben homokos strandok húzódnak. A többi régi tengerparti településtől eltérően, melyeket a szűk, kanyargós utcák jellemeznek Stara Baška házcsoportjai egymástól viszonylag távolabb a terep adta feltételekkel épültek meg. A meredek part és a hegyek közötti szűk hely miatt a falu hosszan elnyúlva települt. A falu délkeleti végén található a Zala strand és a strand felett a Szent Jeromos templom romjai. Az öböl a környező hegyek és a Klobučac-félsziget által védett lenne a szelektől, Stara Baška mégis a sziget egyik legszelesebb helye. A gyakran fújó bórától nem védik a környező a letarolt sziklás, néhol kietlen magaslatok, melyeken csak néhol terem meg az alacsony növényzet. A település délkeleti vége előtt kis kikötő található, ahol a helyiek vízi járművei mellett nyáron sok turistacsónak is áll. Az öböl előtt mintegy 3 kilométerre fekszik a kis lakatlan Galun-sziget.

Története

Stara Baška már a 14. században is lakott hely volt. A török terjeszkedés elől menekültek éltek itt, akik a sziget végében alapították meg pásztor településüket. Ezt a helyet egészen a 17. század második feléig Krajnak (vég), vagy Pod Krajnak (vég alatt), lakóit pedig krajiaknak, azaz végieknek nevezték. A Stara Baška nevet 17. századtól használják a falura annak ellenére, hogy a tulajdonképpeni Baška sokkal régebbi alapítású nála. A település a sziget többi falujához hasonlóan 1480-ig a Frangepánok uralma alatt volt, akik a velenceiek vazallusaiként kormányozták a szigetet. 1480-ban Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A település egészen 1886-ig a szomszédos Baškához tartozott. Ekkor annak ellenére, hogy Baškához légvonalban közelebb fekszik az újonnan alapított Punat községhez csatolták. Ennek a fő oka az, hogy a Baška felé vezető út magas és meredek sziklák között vezetett és kocsival nem volt járható, míg a punati út sokkal jobb minőségű volt. Ma is Punatról vezet az egyetlen út a településre. 2011-ben a falunak 112 lakosa volt.

Gazdaság

A falu lakói évszázadok óta juhászok, pásztorok voltak. Még ma is a juhászat a fő mezőgazdasági tevékenység a településen. Az egyedülálló természeti szépségek idővel ide vonzották a turisták tömegeit, így ma már a turizmus és a vendéglátás jelenti a fő bevételt az itt élők számára. Majdnem mindegyik háznak van kiadó szálláshelye turisták számára. A másik fontos megélhetési forrás a halászat. A templom mellett egy bolt és kocsma is található itt. Ezen kívül három étteremmel is rendelkező panzió és egy pizzéria szolgálja a turisták igényeit. Az egyetlen nagyobb gazdasági létesítmény a falu bejáratánál található „Škrila” autóskemping. A település nagy problémája a vízvezeték hálózat hiánya. A környező hegyek meredek lejtőin vannak ivóvízforrások, de hozamuk nem elégséges a település ellátásához. Bár az utóbbi időben találtak bővebb forrást és a tervek alapján folyamatban van a vízvezeték kiépítése, mégis még mindig kérdéses, hogy elég lesz-e a száraz nyári hónapokban is az ellátásra. Télen ugyanis alig több mint százan élnek itt, de nyáron a kempinggel együtt az itt tartózkodók száma eléri a kétezret.

Stara Baška strandja

Stara Baška kikötője

A Szent Jeromos templom romjai

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma.
• A Szent Jeromos tiszteletére szentelt 13. századi templom romjai a Zala öböl felett. A Stara Baška elődjének a középkori Kraj falunak a temploma volt. A templom egyhajós, félköríves apszissal, a középkori templomoktól eltérően észak-déli tájolással. Falai a szentély és a homlokzat kivételével az egykori boltozat magasságáig állnak, szakszerűen konzerváltak.
• A Stara Baškából Baška Bartolomja nevű részéig vezető régi makadámút, mely a szurdokokon, sziklákon és egyéb természeti képződményeken kívül szépséges kilátást is nyújt a Kvarner-öbölre, Cresre, Rabra, Zenggre és a Baškai völgyre. Különösen elő és utószezonban sok turista és hegymászó teszi meg ezt az utat.

Népesség

A legutóbbi népszámlálás alapján, 2011-ben Stara Baškán 112 lakos élt. Valójában télen mintegy száz fő tartózkodik a településen, nyáron pedig a turisták miatt a létszám kétezer fő fölé emelkedik.

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
295	324	354	389	432	411	369	377	347	311	247	161	99	112	92	112

További információk

• Punat község hivatalos oldala
• Punat község turisztikai egyesületének honlapja
• Régi templomok a Krk-sziget középső részén - a Građevinar folyóirat 2009. évi 12. száma

Jegyzetek

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.