Vele Srakane
| Vele Srakane | |
 | |
| A sziget délnyugati része a település házaival. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Gari Cappelli |
| Irányítószám | 51550 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 12 m |
| Terület | 1,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 34′ 30″, k. h. 14° 19′ 00″44.575000°N 14.316667°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 30″, k. h. 14° 19′ 00″44.575000°N 14.316667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vele Srakane témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vele Srakane (olaszul: Canidole Grande, németül: Groß Kanidol ) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az azonos nevű sziget déli felén Crestől 44 km-re délnyugatra, Mali Lošinjtól 14 km-re északnyugatra fekszik. A sziget egyetlen települése. Vele Skrane szigete északnyugat-délkelet irányban nyúlik el Unije és Male Srakane szigete között. Hosszúsága 3,3 km, de szélessége sehol sem éri el az ötszáz métert. Legészakibb, egyben legnyugatibb pontja a Vela Staža-fok, legdélibb, egyben legkeletibb pontja a Žaplić-fok. Legmagasabb pontja az azonos nevű fok felett 60-rel emelkedő Vela Staža. Legnagyobb öblei a Gornja és Donja Trata a keleti és a nyugati oldalon. Mindkét öböl teljesen nyitott. A sziget nyugati oldalán még van néhány kisebb öböl a Keplotina és a Progon a középső, és a Basadura az északi részen. A sziget szinte teljesen kopár, csak alacsony növényzet fedi, és nyáron semmi sem védi a nap tüzétől. A sziget autóval nem járható, a Gornja Trata-öblöt Mali Lošinj kikötőjével hajójárat köti össze. A szigeten bolt sem található, így aki az itteni csendre vágyik mindent magával kell hoznia. A turista szezonon kívül szinte teljes a csend
Történelme
[szerkesztés]A sziget valószínűleg már a római korban lakott volt. A Skrivanić-ház sarkába egy római sírfedőlap van befalazva. A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók. Az erőd, melynek egy félköríves falmaradványa látható valószínűleg a tengeri rablóktól védte a szigetet. 1102-től a Kvarner szigeteivel, Dalmáciával és Horvátország többi részével együtt a magyar királyok uralma alá került. A 15. század elején a Velencei Köztársaság része lett. 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok megdöntötte a Velencei Köztársaságot. Az osztrák uralom idején 1813 és 1918 között közigazgatásilag Isztriához csatolták, melynek tartományi székhelye Trieszt volt. A település 1867-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd a rapallói szerződés értelmében olasz uralom alá került. 1943-ban horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945. április 20-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben mindössze három állandó lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[1][2] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 59 | 86 | 92 | 112 | 0 | 187 | 119 | 109 | 92 | 17 | 16 | 9 | 8 | 3 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók, melynek egy félköríves falmaradványa látható.
- Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, ahova a susaki és a ćunski plébános jár misézni.
További információk
[szerkesztés]- Mali Lošinj község hivatalos honlapja (horvátul)
- Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
