Variháza
Variháza (Varechovce) | |
A község látképe. | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1430 |
Polgármester | Matúš Kuzma |
Irányítószám | 090 23 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 138 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 318 m |
Terület | 10,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″49.225000°N 21.806389°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″49.225000°N 21.806389°E | |
Variháza weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Variháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, https://obce.info |
Variháza (1899-ig Varehócz, szlovákul: Varechovce, ukránul: Varihivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 19 km-re északkeletre, az Ondavai-dombság keleti részén, az Olyka-patak jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a vlach jog alapján 1420 körül. Első írásos említése 1430-ból származik, a sztropkói uradalom része volt. 1600-ban ortodox templommal, paplakkal és 13 jobbágyházzal rendelkezett. 1715-ben 22, 1720-ban 15 háztartás volt a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARICHOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Roskóczhoz 1, d. Repejőhöz 1/2 n. ny. Velkrophoz másfél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot terem, erdeje tágas, piatza Sztropkón van.”[2]
1828-ban 40 házában 294 lakos élt. A Jekelfalussy és Dessewffy családok birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Varihócz, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkó fil., 5 romai, 288 g. kath., 6 zsidó lak., 247 h. szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. Eperjes.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Variháza, előbb Varehócz, ruthén kisközség 39 házzal és 297 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz.A sztropkói vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1494-ben és 1548-ban Varócz, 1591-ben Varcsócz s 1598-ban Varihócz néven említik. Van itt egy újabb úrilak, melyet Jekelfalussy Lajos építtetett s az övé az itteni gőz fűrészelő- és gyufaszálka gyár is. A Jekelfalussyak már a XVIII. században birtokosai voltak, úgyszintén a Desewffyek is. Gör. kath. temploma 1827-ben leégett.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel.
2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt.
2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1827-ben épült a leégett, régi templom helyett.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.