Mogos
| Mogos (Mogoș) | |
 | |
| A községközpont látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Mogos |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517480 |
| SIRUTA-kód | 5835 |
| Népesség | |
| Népesség | 88 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Népsűrűség | 19,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | (a községközpont átlagosan) 734 m |
| Terület | 80,63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 20″, k. h. 23° 16′ 42″46.272222°N 23.278333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 20″, k. h. 23° 16′ 42″46.272222°N 23.278333°E | |
| Mogos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mogos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mogos (románul: Mogoș) falu és falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Mogos község központja.
Fekvése
[szerkesztés]A Torockói-hegységtől keletre fekvő, vulkáni és üledékes eredetű hegyekkel körülvett medencében, a Diódi-patak forrásvidékén található szórványtelepülés. A hozzá tartozó falvak 1300 méter magasságig kúsznak fel. A községközpont Albrudbányától a 2012-ben leaszfaltozott DJ1071-es műúton közelíthető meg.[2]
Története
[szerkesztés]Erdőirtásokon jött létre. 1770-ben Mogos néven említették, egyik mai alkotórésze 1808-ban Mamaligani. A községhez tartozó 26 mai település közül 21-nek a neve családnévből származik. Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1785-ben itt fogták el a bujkáló Crişant. Lakossága a gyulafehérvári püspökség jobbágyaiból állt. Kiválóan értettek a szalmatető fölrakásához, a környék házain sokszor végeztek ilyen munkát.[3] A szegényebbek közül 1921-ben és 1945–47-ben sokan részt vettek a telepítésekben – a második világháború után többek közt Szászszentlászlón és a Bánátban kaptak földet. A szocializmus idején sokan költöztek a városokba is.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben az akkor még egy közigazgatási egységet képező Mogoson 2815 lélek élt, közülük 2799 volt román nemzetiségű; 2380 ortodox és 434 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben a községnek 1114 lakosa volt, közülük 1112 román nemzetiségű; 1105 ortodox vallású. A községközpontban 109 ortodox vallású román lakos élt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- nárciszmező (Valeabarnitól négy kilométerre).
- A kozsokányi ortodox fatemplom 1700 és 1769 között épült, a 19. század elején tornáccal, 1939-ben pitvarral bővítették. Belső festését a resinári Gheorghe és Crăciun mesterek készítették 1769–1771-ben.
- A birlestyi ortodox fatemplom 1844-ben épült, belső festése 1846-ból való. A házcsoport a templom építése előtt, 1843-ban tért görögkatolikus hitre, a templom az egyház 1948-as betiltásáig a görögkatolikusoké volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Mogoson született 1913-ban Octavian Bârlea görögkatolikus pap, a Vatikáni Rádió román részlegének vezetője.
- Birlestyen született 1917. augusztus 13-án Ovidiu Bârlea folklorista.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ (201-s-a-modernizat/ www.informatiadealba.ro[halott link]
- ↑ Paula Popoiu Coord., Roșia Montană: studiu ethnologic. București, 2004, 34. o.
Képek
[szerkesztés]-
A kozsokányi fatemplom -
A birlestyi fatemplom -
Móc házak -
.JPG)
.svg){kind=small}