Felsőszolcsva
| Felsőszolcsva (Sălciua de Sus) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Szolcsva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szolcsva |
| Irányítószám | 517649 |
| SIRUTA-kód | 7017 |
| Népesség | |
| Népesség | 448 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 23′ 37″, k. h. 23° 24′ 09″46.393674°N 23.402440°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 37″, k. h. 23° 24′ 09″46.393674°N 23.402440°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszolcsva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőszolcsva románul: Sălciua de Sus, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Torockótól délkeletre, Alsószolcsvától nyugatra, az Aranyos jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőszolcsva, Szolcsva nevét 1470-ben említette először oklevél Felsewsolczwa néven. 1516-ban Felsewzolchwa Torockó tartozékaként volt említve. 1473-ban (felében) 14 jobbágytelek Orosz Tamás, Gewrkew, Hwchaga Péter és Juga Iván jobbágy kezén volt. További névváltozatai: 1474-ben Felsewzolchwa, 1489-ben Felseuzolchwa, 1495-ben Felsewzolchwa, 1733-ban Felső-Szelcsva, 1750-ben Felső Szelcsova, 1760–1762között Felső Szalcsam (!), 1805-ben Felső-Szolcsva, 1808-ban Szolcsva (Felső-), 1861-ben Felső-Szolcsva, 1888-ban Felső-Szolcsva (Szelcséna [!] din szusz), 1913-ban Felsőszolcsva.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1910-ben 1243 lakosából 1217 román volt. Ebből 1238 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Valer Butură falumúzeum
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt élt a 18. század végén - 19. század elején Simion Pantea kántor, bíró. Az ő költségén jelent meg Nagyszebenben 1802-ben A bölcs Szindipa története című népkönyv. (Sindipii filosofului, care mai întîi s-au întors din limba persiană în elinească, iar acum din limba elinească prefăcută în românească, dată în tipar cu cheltuiala lui Simeon Pantea din satul Selcioade-Sus pe Ariaşi. Sibiu, Ion Bart, 1802.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}