Matra
Matra | |
Teljes név | Mecanique-Aviation-Traction |
Székhely | Vélizy-Villacoublay, Párizs, Franciaország |
Alapító(k) | Jean-Luc Lagardère |
Jelentős versenyzők | Jackie Stewart Jean-Pierre Beltoise Chris Amon |
Motorok | Matra |
Gumik | D Dunlop, G Goodyear |
Formula–1-es szereplése | |
Első verseny | 1967-es monacói nagydíj |
Utolsó verseny | 1972-es amerikai nagydíj |
Versenyek száma | 61 |
Konstruktőri világbajnoki címek | 1 (1969) |
Versenyzői világbajnoki címek | 1 (1969) |
Első győzelem | 1968-as holland nagydíj |
Utolsó győzelem | 1969-es olasz nagydíj |
Győzelmek | 9 |
Első rajtkockák | 4 |
Leggyorsabb körök | 12 |
A Mecanique-Aviation-TRAction, vagy röviden Matra egy francia cég, amely autókat, kerékpárokat, repülőgépeket és fegyvereket gyártott. 1994 óta a Lagardère Group leányvállalata, és e név alatt működik.
A motorsportban
[szerkesztés]Az 1960-as évek közepén a Matra sikereket ért el Formula–3-ban és a Formula–2-ben az MS5 autóval. Jacky Ickx 1967-ben lenyűgöző teljesítményt nyújtott, a német nagydíjon. A belga a harmadik leggyorsabb lett az időmérő edzésen, amelyen Formula–1-es autók is részt vettek. 8:14-es idő futott az 1600 köbcentis F2-es Matra MS5-tel, ezzel több 3000 köbcentis F1-es autót is megelőzött. (A verseny kiesett a felfüggesztés eltörése miatt)
A Matra 1968-ban a Formula–1-ben nevezett saját csapatával, de Ken Tyrrell is Matra autókal indult. Tyrrell autóit a Cosworth DFV motorokkal szerelte fel, Jackie Stewart három versenyen győzött az idényben, az utolsó futamig esélyes volt a bajnoki címre a Matra MS10-zel. Az autó legfőbb újítása az eltérő szerkezetű üzemanyagtankja volt, amelyet a repülésből vettek át. Az autó ennek köszönhetően 15 kg-mal könnyebb lett. (az FIA veszélyesnek tartotta ezt a technológiát és 1970-ben betiltotta) 1969-ben a Matra visszavonta gyári csapatát, és a sikeresebb Tyrrell csapatra fókuszáltak csak. Stewart könnyedén megszerezte a bajnoki címet a Matra MS80-nal. Elsőként szerzett a sportágban bajnoki címet francia konstruktőr. Látványos teljesítmény hogy ez már a második eltöltött évben sikerült. A Lotus és a McLaren mellett a Matra is kísérletezett a négykerék-meghajtással 1969-ben, Johnny Servoz-Gavinnak sikerült egyedül pontot szereznie egy ilyen autóval, a Matra MS84-gyel.
A Matra a Simca (az amerikai Chrysler leányvállalata) partnere lett, amely nem engedte meg, hogy a jövőben a Ford Cosworth motorral induljanak. 1970-ben a Matra a Simcával történt szerződés miatt a Tyrrellt a Matra V12-es motor használatára kérte. A Tyrrell költségvetésének nagy részét a Ford biztosította, valamint a francia állami tulajdonban lévő Elf olajipari cég szerződésben állt a Renault-val, amely kizárta a Simcával való együttműködést.
A Tyrrell és a Matra kapcsolata így véget ért, Ken Tyrrell saját autót épített, míg a Matra újra gyári csapatával és a V12-essel motorral vett részt a versenyeken, 1972-ig, de világbajnoki versenyeken futamgyőzelmek nem születtek.
A Matra motort szállított a Ligier-nek 1976-tól 1978-ig és 1981-től 1982-ig. Jacques Laffite egy győzelmet aratott a Ligier-Matrával.
A cég sikeres volt a sportautóversenyeken: 1972 és 1974 között három Le Mans-i 24 órás versenyt nyertek a Matra 670-essel, míg a Sportautó világbajnokságban 1973-ban és 1974-ben győztek.
Eredményei
[szerkesztés]Teljes Formula–1-eredménylista
[szerkesztés]Jelmagyarázat: D =Dunlop, G =Goodyear (táblázat értelmezése)
További információk
[szerkesztés]Előző világbajnok: Team Lotus |
Formula–1-es világbajnok 1969 |
Következő világbajnok: Team Lotus |