Ugrás a tartalomhoz

Margaret Rutherford

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Margaret Rutherford
SzületettMargaret Rutherford
1892. május 11.
Balham, Surrey Anglia
Elhunyt1972. május 22. (80 évesen)
Buckinghamshire, Anglia
MűvészneveMargaret Rutherford
Állampolgárságabrit
HázastársaStringer Davis (1945-1972)
SzüleiWilliam Rutherford Benn
Foglalkozása
  • karakterszínész
  • színházi színész
  • filmszínész
Iskolái
KitüntetéseiA Brit Birodalom Érdemrendje (1967)
Halál okaAlzheimer-kór
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb női mellékszereplő
Fejesek (1964)
Golden Globe-díjak
Legjobb női mellékszereplő
Fejesek (1964)

A Wikimédia Commons tartalmaz Margaret Rutherford témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Margaret Rutherford
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Miss Marple szerepében

Margaret Rutherford (1892. május 11.1972. május 22.) Oscar-díjas angol karakterszínész, művészi teljesítménye elismeréséül nemesi rangot kapott. A második világháború után vált ismertté Noël Coward Vidám Kísértet (Blithe Spirit) és Oscar Wilde Bunbury – avagy jó, ha szilárd az ember (The Importance of Being Earnest) adaptációiban való szereplésével.

Gyermekkora

[szerkesztés]

Balham városában született szülei egyedüli gyermekeként (édesanyja Florence Nicholson volt). Édesapja, William Benn Rutherford sok évig szenvedett elmebajban, majd miután 1883. március 4-én agyonverte apját, hét évet töltött a broadmoori elmegyógyintézetben. Amikor – állapota jobbra fordulása miatt – hazaengedték családjához, a Benn nevet letette, és 1904-ig, mikor ismét és ekkor már véglegesen elmegyógyintézetbe került, családjával élt. Margaret Rutherford gyermekkoráról kevés elérhető adat maradt fenn.

Rutherfordot Indiába vitték, de amikor édesanyja meghalt, még kisgyermekként visszahozták Nagy-Britanniába, hogy nagynénje, Bessie Nicholson gondoskodjon róla. Tanulmányait a független Wimbledon Gimnáziumban és a RADA-ban végezte.

Karrierje

[szerkesztés]

Későn fordult a színészet felé, mivel ifjú éveiben tanárként dolgozott – beszédtechnikát oktatott. Színpadi debütálására az Old Vicben, 33 éves korában került sor. Mivel fizikai megjelenése szinte teljesen kizárta romantikus hősnők eljátszásának a gondolatát, hamarosan vígjátéki szerepekben tette elismertté nevét, és játszott a XX. század közepén készült legsikeresebb brit filmek többségében. „Sosem szándékoztam játékommal nevettetni. Mindig meglepődöm azon, hogy a közönség egyáltalán mulatságosnak tart engem,” írta Rutherford önéletrajzában. Az ezen filmek legtöbbjében kapott szerepeit eredetileg színpadon játszotta.

1945-ben összeházasodott a szintén színész Stringer Davisszel, akivel gyakran szerepeltek együtt filmjeikben.

Az 1950-es években Rutherford és Davis adoptálták az akkor húszas éveiben járó írót, Gordon Langley Hallt. Hallnak később nemi átalakító műtétje volt, és azután nevét Dawn Langley Simmonsra változtatta. Ezen a néven írta meg Rutherford önéletrajzát 1983-ban.

1957-ben Rutherford Cynthia Gordon szerepében tűnt fel az amerikai helyzetkomédia, a Dick and the Duchess Patrick O’Neill és Hazel Court főszereplésével Angliában forgatott epizódjában (The Kissing Bandit).

1961-ben először játszotta el azt a filmszerepet, melyhez a továbbiakban leginkább kötötték nevét, Miss Marple szerepét az eredeti Agatha Christie regényekhez lazán kapcsolódó ötrészes filmsorozatban. Rutherford, immár 70 évesen, ragaszkodott ahhoz, hogy saját ruháit viselje a nyomozó vénkisasszony, Jane Marple szerepében, valamint, hogy a férje is szerepeljen a filmekben. A Scooter a Back in the UK című számában e sorozat főcím zenéjének témáját dolgozta fel, és a dalhoz készített videóklipet is a sorozat képi és hangulati világába illesztette.

1964-ben, amikor Cathy McGowan a Ready Steady Go!-ban megkérdezte George Harrisont, hogy ki a kedvenc női filmsztárja, ő így válaszolt: „Margaret Rutherford!”

Rutherford Golden Globe-, és – legjobb női mellékszereplőként – Oscar-díjat nyert az 1963-as The V.I.P.s című filmben nyújtott alakításáért, a feledékeny Brighton hercegnőjeként, Elizabeth Taylor és Richard Burton oldalán. 1966-ban a Chimes at Midnightban mutatott teljesítményével szintén felülmúlta magát. Itt Quickly tanárnő szerepét játszotta olyan jól, hogy II. Erzsébet királynő nemesi rangra emelte őt. 1967-ben a Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatával (DBE) tüntette ki.

Kései évei és halála

[szerkesztés]

Élete alkonyán Alzheimer-kórban szenvedett. John Gielgud írta: „Az utolsó szereplése, mely a Haymarket színházban Sir Ralph Richardsonnal a The Rivalsben volt, és végül néhány hét elteltével rákényszerült, hogy abbahagyja a szereplést, megrendítő küzdelem volt a nyilvánvalóan elszálló erejével szemben.”

Margaret Rutherford férje, Stringer Davis mellett nyugszik, aki 1973 augusztusában hunyt el, a St. James templom temetőjében, Gerrards Crossban (Buckinghamshire, Anglia).

Rutherford unokatestvére volt a brit Munkáspárt baloldali szárnyában politizáló Tony Bennek.

Válogatott színpadi szereplései

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]
Év Film Szerep Megjegyzés
1936 Talk of the Devil házvezetőnő
Dusty Ermine Evelyn Summers úgy is mint Miss Butterby
Troubled Waters (Zavaros vizeken) jelentéktelen szerep
1937 Missing, Believed Married (1938) Lady Parke
Catch As Catch Can Maggie Carberry
Big Fella dada jelentéktelen szerep
Beauty and the Barge Mrs. Baldwin
1941 Spring Meeting Bijou nagynéni
Viharos esküvő (Quiet Wedding) Tisztviselő
1943 Yellow Canary Mrs. Towcester
Túlsó part (The Demi-Paradise) Rowena Ventnor
1944 English Without Tears Lady Christabel Beauclerk
1945 Vidám kísértet (Blithe Spirit) Madame Arcati
1947 While the Sun Shines Dr. Winifred Frye
Meet Me at Dawn Madame Vernore
1948 Miranda Carey nővér
1949 Útlevél Pimlicóba (Passport to Pimlico) Professor Hatton-Jones
1950 Egy boldog nap (The Happiest Days of Your Life) Muriel Whitchurch
Her Favorite Husband Mrs. Dotherington
1951 Varázsdoboz (The Magic Box) Lady Pond
1952 Curtain Up Catherine Beckwith/Jeremy St. Claire
Miss Robin Hood Miss Honey
Bunbury, avagy jó ha szilárd az ember (The Importance of Being Earnest) Miss Letitia Prism
Castle in the Air Miss Nicholson
1953 Innocents in Paris Gwladys Inglott
Botrány az áruházban (Trouble in Store) Miss Bacon
1954 The Runaway Bus Miss Cynthia Beeston
Mad About Men Carey nővér
Aunt Clara Clara Hilton
1955 An Alligator Named Daisy Prudence Croquet
1957 The Smallest Show on Earth Mrs. Fazackalee
Just My Luck Mrs. Dooley
1959 I’m All Right Jack Dolly nagynéni
1961 On the Double Lady Vivian
Gyilkosság, mondta a hölgy (Murder, She Said) Miss Jane Marple
1963 Temetni veszélyes (Murder at the Gallop) Miss Jane Marple
Egér a Holdon (The Mouse on the Moon) XIII. Gloriána nagyhercegnő
Fejesek (The V.I.P.s) Brighton hercegnéje Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek
Golden Globe
1964 Mrs. McGinthy halott (Murder Most Foul) Miss Jane Marple
Hahó, gyilkos! (Murder Ahoy) Miss Jane Marple
1965 Falstaff (Campanadas a medianoche) Quickly tanárnő
Az ABC-gyilkosságok (The Alphabet Murders) Miss Jane Marple rövid karakterszerep
1967 A hongkongi grófnő (A Countess from Hong Kong) Miss Gaulswallow
Arabella Ilaria hercegnő
The Wacky World of Mother Goose Lúdanyó hangja

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Matthew Sweet (March 7, 2004). "A LIFE IN FILMS: Murder she hid". The Independent on Sunday (via findarticles.com). https://findarticles.com/p/articles/mi_qn4159/is_20040307/ai_n12751110/pg_3. Hozzáférés ideje: 2007-11-30.
  2. Stage and Screen Lives, Oxford University Press, 2001. P 291
  3. Rutherford, Margaret, as told to Gwen Robyns. Margaret Rutherford: An Autobiography. W. H. Allen, London. 1972.
  4. Stage and Screen Lives, Oxford University Press, 2001. P 291

Irodalom

[szerkesztés]
  • Rutherford, Margaret, as told to Gwen Robyns. Margaret Rutherford: An Autobiography. W. H. Allen, London. 1972.
  • Simmons, Dawn Langley. Margaret Rutherford. A Blithe Spirit. London, 1983.

További információ

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Margaret Rutherford című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.