Libanoni-hegység

Libanoni-hegység
Magasság	3088 m
Ország	Libanon
Legmagasabb pont	3088 m
Terület	4840 km2
Hosszúság	170 km
Szélesség	40 km
Elhelyezkedése
Libanoni-hegység Pozíció Libanon térképén
é. sz. 34° 18′ 03″, k. h. 36° 06′ 57″34.300833333333, 36.115833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni-hegység témájú médiaállományokat.

A Libanoni-hegység (arab: جَبَل لُبْنَان, átírva: dzsebel lubnān, angol: Mount Lebanon) hegyvonulat Libanon területén, a Földközi-tenger partvonalával párhuzamosan.

A Szír–Jordán-árok nyugati oldalán húzódó, kb. 170 km hosszú hegység nagyjából Tripolitól a délen fekvő Szúrig terjed. Legmagasabb pontja a Kurnat-esz-Szauda (Qurnat as Sawdā), 3088 méter.

Jellemzői

A hegység sok csapadékot kap, évente több mint 1000 mm-t. Csúcsrégiója telente hótakaróba burkolózik. 1200-1500 méter magasan bővizű források erednek, amelyek lejjebb kisebb folyókká duzzadnak. A források környékén számos vallási közösség alakított ki gazdaságot, köztük a drúzok és a maroniták. A hegység tenger felé eső lejtői még több esőt kapnak. Itt 1500 méter magasan is lehet növényeket termeszteni.

A szíriai Ánszirijéhez hasonlóan részaránytalan hegység törésekkel tagolt jura-kréta mész- és homokkőből épül fel. A hegység mezőgazdaságilag legértékesebb részei kréta homokkövön találhatók. E területekhez ugyanis talajosodott málladék-takaró és bő hozamú forrásszint kapcsolódik.

A tengerpart felé több töréslépcsővel leereszkedő hegység kelet felé meredek szerkezeti lejtővel tekint a Bekaa-völgy (Biká-völgy) felé, amely az Antilibanon vonulatától választja el.

Tűlevelű fái a libanoni cédrusok szolgáltatták az ókori Közel-Kelet legjobb minőségű faanyagát.

Hivatkozások

• Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002, ELTE
• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995