Ugrás a tartalomhoz

Fukusima

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fukusima (福島市,)
Fukusima városa
Fukusima városa
Fukusima címere]]
Fukusima címere
Fukusima zászlaja]]
Fukusima zászlaja
Egyéb jelképek
Fajapán gyertyánszil
Virágzó faőszibarack
Madárszéncinege
Közigazgatás
Ország Japán
RégióTóhoku
PrefektúraFukusima prefektúra
Rangváros
PolgármesterSzeto Takanori
Irányítószám960-8601
Testvérvárosok
Lista
Arakava
Népesség
Teljes népesség284 282 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség389,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület746,43 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 45′ 39″, k. h. 140° 28′ 29″37.760806°N 140.474722°EKoordináták: é. sz. 37° 45′ 39″, k. h. 140° 28′ 29″37.760806°N 140.474722°E
Elhelyezkedése Fukusima térképén
Elhelyezkedése Fukusima térképén
Fukusima weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fukusima témájú médiaállományokat.

Fukusima (japánul: 福島市, [Fukusima-si], Hepburn-átírással Fukushima-shi) város Fukusima prefektúra székhelye Japánban. Az északkeleti Tóhoku régióban helyezkedik el. Tokiótól 250 kilométerre északra, Szendaitól 80 kilométerre délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Fukusimát régen Sinobu no szatónak, azaz a Sinobuk falujának nevezték. A 12. században Szuginome Taro megépítette Szuginome-kastélyt, és a falu várvárossá kezdett fejlődni, amely a kastélyt vette körbe.

Az Edo-korban Fukusima selyemtermeléséről híres, virágzó város lett, neve még Kiotóban, az akkori fővárosban is ismertté vált. A Meidzsi-restauráció után 1868-ban prefektúrairodát nyitottak Fukusimában, és a Japán Nemzeti Bank is fiókot hozott létre a városban. Ez volt az első nemzeti bank a Tóhoku régióban. A várost hivatalosan 1907. április 1-jén alapították, 2008. július 1-jén Iinó várost is hozzácsatolták.

A fukusimai atomerőmű 2011-es vészhelyzete

[szerkesztés]

A fukusimai erőművet a Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat működteti. A 2011. március 11-i földrengés miatt az atomerőműben működő három reaktor automatikusan leállt (1-es, 2-es, 3-as reaktorok). Az erőmű további három reaktora karbantartás miatt éppen nem üzemelt. A láncreakció leállítása után a reaktorok fűtőelemei még jelentős mennyiségű hőt termelnek, a hűtéshez szükséges áramot beépített dízel aggregátorok fejlesztették. A leállítás után 55 perccel a telephelyet elérte a tenger alatti földrengés által kiváltott 15 méter magasságú cunami és tönkretette a dízel aggregátorok hűtőrendszerét, ezért a reaktorokban megszűnt a hűtővíz keringetése és a fűtőelemek túlhevülhettek. A hűtést végül a baleset után kilenc órával a helyszínre érkező mobil aggregátorok segítségével indították be újra.[2] Az elégtelen hűtés miatt a reaktorok hűtővizének hőmérséklete és nyomása kritikussá vált, a keletkezett vízgőz egy részét ellenőrzötten a szabadba engedték (lefúvatás). A kiáramló gőz sugárzó anyagokkal szennyezett lehetett, elővigyázatosságból a környező lakosságot 10, majd később 20 km-es körzetből kitelepítették.

2011. március 12-én robbanás történt a fukusimai atomerőmű 1-es reaktorában,[3] március 14-én hétfőn reggel a 3-asban,[4] majd éjfél előtt a 2-esben is.[5] A robbanásokat valószínűleg a túlhevült fűtőelemek cirkónium burkolatának vízzel való érintkezésekor keletkező és a lefúvatáskor oxigénnel keveredve durranógázt alkotó hidrogén okozta. Az 1-es és 3-as blokk esetén a 13 cm vastag acélból készült reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, csupán az erőmű épületének egy része semmisült meg.[6] A 2-es blokk esetén nem lehet kizárni a reaktortartály sérülését sem.[7]

Március 15-én kedden reggel tűz ütött ki a négyes reaktorban a használt fűtőelemek pihentető medencéjénél.[8] A tüzet eloltották, de a sugárzás a reaktor környékén jelentős mértékben megnövekedett (400 mSv/h), majd gyorsan csökkent.[9] A nap folyamán a reaktortól 250 kilométer távolságban, Tokióban is észlelhető volt a sugárzás hússzoros növekedése (0,8 μSv/h értékre), majd csökkenése.[10]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2010 és 2021 között
Lakosok száma
292 590
294 247
284 282
201020152021
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 福島県の推計人口(令和3年3月1日現在)を掲載しました。 - 福島県ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 25.)
  2. Sajtóközlemény a japán földrengés atomerőművekre gyakorolt hatásáról. BME Nukleáris Technika Intézet. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  3. BBC - Huge blast at Japan nuclear power plant, 12 March 2011
  4. Újabb robbanás az atomerőműben. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)[halott link]
  5. Robbanás hallatszott a 2-es reaktorban is. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)
  6. Orosz szakértők a Fukusima atomerőmű helyzetéről. Galamus-csoport. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  7. Japan Faces Potential Nuclear Disaster as Radiation Levels Rise. The New York Times. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  8. Tűz volt a fukusimai atomerőműben, nőtt a sugárzás szintje. HVG.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  9. Visszaesett a radioaktivitás szintje a Fukusima-1-ben. HVG.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
  10. Nuclear Radiation Levels in Tokyo Down. worldnewsco.com. (Hozzáférés: 2011. március 15.)

További információk

[szerkesztés]