Ugrás a tartalomhoz

Fukuoka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fukuoka (福岡市)
Fukuoka címere]]
Fukuoka címere		 Fukuoka zászlaja]]
Fukuoka zászlaja
Egyéb jelképek
FaKámforfa
VirágKamélia
MadárDankasirály
EgyébFlag of Fukuoka, Fukuoka.svg
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
PrefektúraFukuoka prefektúra
Irányítószám810-8620
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 603 043 fő (2020. szept. 1.)[1]
Népsűrűség4184,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület340,03 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 35′ 24″, k. h. 130° 24′ 06″33.590000°N 130.401667°EKoordináták: é. sz. 33° 35′ 24″, k. h. 130° 24′ 06″33.590000°N 130.401667°E
Elhelyezkedése Fukuoka térképén
Elhelyezkedése Fukuoka térképén
Fukuoka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fukuoka témájú médiaállományokat.

Fukuoka (福岡市) japán város Kjúsú sziget északi részén, Fukuoka prefektúra fővárosa, Kjúsú legnépesebb városa több mint 1,4 millió lakossal (2007). Ez a város Japán legrégibb városának számít, már a prehisztorikus korban is a terület kultikus központja volt.

Történelme

[szerkesztés]

Fukuokát a legrégibb városnak mondják, amit az is indokol, hogy ez van legközelebb Kínához és Koreához. Már a prehisztorikus korban is a terület kultikus központja volt. Fukuokát gyakran még ma is Hakataként nevezik, ami a város mai központi része.

Bővebben: Mongol hadjáratok Japán ellen

A várost, a kontinenshez való közelsége miatt számos támadás érte. Az egyik ilyen nevezetes támadást a Mongol Birodalom nagykánja, Kubilaj kán indította 1274-ben. A hajóhad 900 hajóból állt, a hajók 33 000 katonát szállítottak. Az első hadjárat a hozzá nem értés és részben a kemény tengeri viharok miatt sikertelen volt. A támadást követően a japán szamurájok egy 20 km hosszú kő védőfalat építettek Hakata tengerpartja mentén. A mongolok a következő támadást 1281-ben indították, de előtte öt mongol követet küldtek Japánba, a megadásra való felszólítás átadására. Hódzsó Tokimune sóguni régens azonban válaszul lefejeztette a hadüzenetet vivő küldötteket. A mongolok ezúttal 140 000 katonával és 4000 hajóval támadtak, a japán védők létszáma 40 000 fő körül volt. Az invázió sikerét végül egy tájfun akadályozta meg, ami gyakorlatilag megsemmisítette a mongol hajóhadat.

Fukuoka fontos szerepet játszott a középkori Japán történelmében, a Csikuzen tartomány daimjójának székhelye volt. Fukuoka területén sok szamuráj élt, akik a város nevét is használták. A modern Fukuoka várost 1889. április 1-jén alapították az ősi Hakata és Fukuoka egyesítésével, és a nevét a szamurájok akarata szerint választották Fukuokának. Ma Hakata a város kikötője, kereskedelmi és kulturális negyede, de a várost még mindig sokszor nevezik Hakatának, és a városi vasútállomás neve is Hakata állomás. Az egyesült város modern fejlődése a Fukuokai Orvosi Főiskola 1903-as alapításával kezdődött (ma Kjúsúi Egyetem). 1910-ben beindult a villamosközlekedés, 1929-ben pedig a légi közlekedés is elkezdődött a Fukuoka–Oszaka–Tokió járattal, a Fukuokai Repülőtér 1951-ben nyílt meg. 1988-ban elkészült a metró, 2005-ben pedig a Nanakuma vonal is. A város most a tenger felé terjeszkedik, feltöltött területeken, mesterséges szigeteken folynak építkezések.

Földrajz, éghajlat

[szerkesztés]

Fukuokát három oldalról hegyek határolják, csak Északon nyílik meg a tenger felé, a Hakatai-öböllel. Tokiótól való távolsága 1100 km. Szeizmológiailag nem túl aktív vidék, de földrengések azért előfordulnak. 2005-ben volt egy, a japán szeizmológiai skálán 6–7 közötti földrengés, aminek következtében egy ember meghalt, több mint 400 pedig megsérült, lakó- és műemlék épületek mentek tönkre.

Éghajlata mérsékelt, éves középhőmérséklete 16,3 °C, az éves napos órák száma 1811, az átlagos páratartalom 70%-os, a csapadékmennyiség 205 cm, télen ritkán havazik. A nyarak párásak és forrók (~37 °C). Az esős időszak általában hat hétig tart (június–július), a tájfunok augusztus és szeptember között támadhatnak.

Városi körzetek

[szerkesztés]
A Canal City Hakata
Fukuokának hét kerülete(ku) van : Kerület Népesség Terület Népsűrűség
(2004-ben) km² fő/km²
Higasi-ku 275 652 66,68 4 134
Hakata-ku 190 178 31,47 6 043
Csuo-ku 163 975 15,16 10 816
Minami-ku 247 913 30,98 8 002
Dzsonan-ku 127 952 16,02 7 987
Szavara-ku 207 851 95,88 2 168
Nisi-ku 177 625 83,81 2 119

Demográfiai adatok

[szerkesztés]

Egy 2007-es felmérés szerint a város becsült lakossága 1 422 836 fő volt, ami – a 340,03 km²-es területet tekintve – 4184,44 fő/km²-es népsűrűséget jelent. Az átlagos életkor 38,6 év, amivel Fukuoka Japán második legfiatalabb prefektúrai fővárosa volt 2000-ben. A hajléktalanok száma 1200 fő körül van, s ez a negyedik legmagasabb szám a japán városok között.

A népesség alakulása 2010 és 2020 között
Lakosok száma
1 463 743
1 538 681
1 603 043
201020152020
Adatok: Wikidata

Kultúra

[szerkesztés]
A Fukuokai Városi Múzeum

Fukuokának sajátos kultúrája van, és ennek megfelelően számos kulturális látnivalója van. Fontosabb múzeumai:

  • Fukuokai Képzőművészeti Múzeum
  • Fukuokai Ázsiai Képzőművészeti Múzeum
  • Fukuokai Városi Múzeum
  • Genkó Történeti Múzeum
  • Hakata Macsija Népművészeti Múzeum

Sport

[szerkesztés]

Fukuokában működik Japán egyik baseball élcsapata, a Fukuoka Softbank Hawks. Professzionális futballcsapata az Avispa Fukuoka. Itt működnek a Kyuden Voltex és a West Red Sparks rögbicsapatok és a Rizing Fukuoka nevű kosárlabdacsapat is. Minden év áprilisában a városban rendezik a japán dzsúdóbajnokságot, októberben a Nagaszakiból induló, a világ leghosszabb váltófutó versenyét, november közepén a Kjúsú Baso szumóbajnokságot, minden év december 1-jén pedig nemzetközi maratonfutó versenyt. Fukuoka volt a gazdája az 1995-ös nyári universiádénak, a 2001-es vizes világbajnokságnak és a 2006-os mezeifutó világbajnokságnak. 2023-ban ismét itt rendezték az úszó-világbajnokságot.

Oktatás

[szerkesztés]
Fukuokai városkép
Fukuoka az űrből

Fukuoka városa működteti az alapfokú iskolákat, a prefektúra pedig a középiskolákat.

Állami egyetemek:

  • Kyushu University
  • Kyushu Institute of Design (2003-túl a Kjúsú Egyetem része)

Prefektúrai egyetem:

  • Fukuoka Women's University

Magánegyetemek:

  • Daiichi University, College of Pharmaceutical Sciences
  • Fukuoka Institute of Technology
  • Fukuoka Jo Gakuin University
  • Fukuoka University
  • Kyushu Sangyo University
  • Nakamura Gakuen University
  • Seinan Gakuin University

Főiskolák:

  • Fukuoka College of Health Science
  • Fukuoka Institute of Technology, Junior College
  • Junshin Junior College
  • Koran Women's Junior College
  • Kyushu Zokei Art College
  • Nakamura Gakuen Junior College
  • Nishinihon Junior College
  • Seika Women’s Junior College

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fukuoka című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Fukuoka, Fukuoka
A Wikimédia Commons tartalmaz Fukuoka témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fukuoka&oldid=27573602”