Ugrás a tartalomhoz

„Kisbolygóöv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Sutka99 (vitalap | szerkesztései)
708 szerkesztés
a Mérettartomány-kiegészítés
a nemz. kat.
 
(34 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
[[Fájl:InnerSolarSystem-hu.png|thumb|300px|A [[Naprendszer]] belső vidéke a bolygópályákkal és a kisbolygókkal. Fehérrel a fő kisbolygóöv, zölddel a [[Nap]]-[[Jupiter]] rendszer {{mp|L|4}} és {{mp|L|5}} [[Lagrange-pont]]jaiban keringő [[Trójai kisbolygók]], pirossal az {{mp|L|3}} pontban keringó [[Hilda kisbolygók]]]]
[[Fájl:InnerSolarSystem-hu.png|thumb|300px|A [[Naprendszer]] belső vidéke a bolygópályákkal és a kisbolygókkal. Fehérrel a fő kisbolygóöv, zölddel a [[Nap]]-[[Jupiter]] rendszer {{mp|L|4}} és {{mp|L|5}} [[Lagrange-pont]]jaiban keringő [[Trójai csoport|Trójai kisbolygók]], pirossal az {{mp|L|3}} pontban keringő [[Hilda kisbolygók]]]]
[[Fájl:Lagrange points Earth vs Moon.jpg|thumb|300px|A [[Föld]]-[[Hold]] rendszer [[Lagrange-pont]]jai]]
[[Fájl:Lagrange points Earth vs Moon.jpg|thumb|300px|A [[Föld]]-[[Hold]] rendszer [[Lagrange-pont]]jai]]
[[Fájl:Lagrange points.jpg|bélyegkép|300px|A [[Nap]]-[[Föld]] rendszer öt Lagrange-pontja. A nyilak a gravitációs [[helyzeti energia]] növekvő irányába mutatnak, az {{mp|L|1}}, {{mp|L|2}} és {{mp|L|3}} pontok eszerint instabilak, mert van náluk alacsonyabb energiaszintű pálya, az {{mp|L|4}} és {{mp|L|5}} pontok stabilak.]]
[[Fájl:Lagrange points.jpg|bélyegkép|300px|A [[Nap]]-[[Föld]] rendszer öt Lagrange-pontja. A nyilak a gravitációs [[Potenciális energia|helyzeti energia]] növekvő irányába mutatnak, az {{mp|L|1}}, {{mp|L|2}} és {{mp|L|3}} pontok eszerint instabilak, mert van náluk alacsonyabb energiaszintű pálya, az {{mp|L|4}} és {{mp|L|5}} pontok stabilak]]
A '''kisbolygóöv''' a [[Naprendszer]]ben a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] pályája közötti, nagy mennyiségű [[kisbolygó]]t tartalmazó területe. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a [[Nap]] körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygóöv is.


A [[csillagász]]ok feltételezése szerint a [[bolygó]]k a [[csillag]]ok kialakulásával együtt jönnek létre. A frissen kialakult csillag körüli protoplanetáris korongban még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy ütközve felaprózódhatnak. Ezek ugyanolyan irányban, egy síkban keringenek a csillag körül, előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többit. A kellően nagyra növő objektumok aztán a pályájuk környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek, aminek az eredménye az, hogy az égitest [[bolygópálya tisztára söprése|kisöpri a pályáját]]. Így keletkeznek általában a bolygók.
A '''kisbolygóöv''' vagy '''aszteroidaöv''' a [[Naprendszer]]ben a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] pályája közötti, nagy mennyiségű [[kisbolygó]]t tartalmazó területe. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a [[Nap]] körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygóöv is.
A [[csillagász]]ok feltételezése szerint a [[bolygó]]k a [[csillag]]ok kialakulásával együtt jönnek létre. A frissen kialakult csillag körüli protoplanetáris korongban még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy ütközve felaprózódhatnak. Ezek ugyanolyan irányban, egy síkban keringenek a csillag körül, belőlük előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többi anyagot. A kellően nagyra növő objektumok aztán a pályájuk környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek, amelynek eredménye az, hogy az égitest [[bolygópálya tisztára söprése|kisöpri a pályáját]]. Így keletkeznek általában a bolygók.


Ez a folyamat különböző ideig zajlik, nagyobb kozmikus karambolok hatására a létrejövő objektumok darabjai akár újra szét is szóródhatnak. Az is előfordulhat azonban, hogy egy sávban nagyon hosszú ideig nem képes egyik objektum sem kisöpörni a teljes pályát, például egy szomszédos pályán keringő, nagyon nagy tömegű objektum zavaró hatása miatt. Feltételezések szerint a kisbolygóöv is egy ilyen, nem kitakarított bolygó[[Pálya (csillagászat)|pálya]], melyet a [[Jupiter]] zavaró hatása gátolt meg a bolygóvá válásban.
Ez a folyamat különböző ideig zajlik, nagyobb kozmikus karambolok hatására a létrejövő objektumok darabjai akár újra szét is szóródhatnak. Az is előfordulhat azonban, hogy egy sávban nagyon hosszú ideig nem képes egyik objektum sem kisöpörni a teljes pályát, például egy szomszédos pályán keringő, nagyon nagy tömegű objektum zavaró hatása miatt. Feltételezések szerint a kisbolygóöv is egy ilyen, nem kitakarított bolygó[[Pálya (csillagászat)|pálya]], melyet a [[Jupiter]] zavaró hatása gátolt meg a bolygóvá válásban.

== Ismertebb objektumai ==
* [[Ceres (törpebolygó)|Ceres]]
* [[3 Juno|Juno]]
* [[2 Pallas|Pallas]]
* [[4 Vesta|Vesta]]
* [[243 Ida|Ida]]


== A tartomány határai ==
== A tartomány határai ==
Ma a kisbolygóöv külső és belső határát két kisbolygó családdal szokták megadni. A belső tartományi zóna a Hungaria típusú kisbolygók zónája, míg a külső zónának a Trójai kisbolygók számítanak. Az előbbiek 1,9 CsE, az utóbbiak 5,0 CsE távolságban keringenek. A Trójaiak többsége a Nap-Jupiter rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjai környezetében végzik pályamozgásukat.
Ma a kisbolygóöv külső és belső határát két kisbolygó-családdal szokták megadni. A belső tartományi zóna a Hungaria-típusú kisbolygók zónája, míg a külső zónának a Trójai kisbolygók számítanak. Az előbbiek 1,9 CsE, az utóbbiak 5,0 CsE távolságban keringenek. A Trójaiak többsége a Nap-Jupiter rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjai környezetében végzik pályamozgásukat.


== Mérettartományuk ==
== Mérettartományuk ==
A kisbolygóöv legnagyobb [[égitest]]je a [[Ceres (törpebolygó)|Ceres]], mely, mivel jellemző rá a [[hidrosztatikai egyensúly]], azaz saját [[gravitáció]]ja hatására gömb alakot vett fel, [[törpebolygó]]. Az övezet teljes tömegének mintegy negyedét tartalmazza. Kellően hosszú idő alatt belőle alakulhatna ki egy újabb bolygó a Naprendszerben. Rajta kívül azonban több millió különböző méretű kisbolygó, szikla, kő, porszemcse, vagy elemi részecske (összefoglaló néven [[meteoroid]]) alkotja a kisbolygóövet. Összességiben a méretük pár métertől akár párszáz kilométerig terjedhet.
A kisbolygóöv legnagyobb [[égitest]]je a [[Ceres (törpebolygó)|Ceres]], mely, mivel jellemző rá a [[hidrosztatikai egyensúly]], azaz saját [[gravitáció]]ja hatására gömb alakot vett fel, [[törpebolygó]]. Az övezet teljes tömegének mintegy negyedét tartalmazza. Kellően hosszú idő alatt belőle alakulhatna ki egy újabb bolygó a Naprendszerben. Rajta kívül azonban több millió különböző méretű kisbolygó, szikla, kő, porszemcse, vagy elemi részecske (összefoglaló néven [[meteoroid]]) alkotja a kisbolygóövet. Összességében a méretük pár métertől akár pár száz kilométerig terjedhet.


== Lásd még ==
== Érdekesség ==
A kisbolygóöv csillagászatilag sűrűn tartalmaz keringő égitesteket, de földi mértékkel nézve igen is „szellős”. Ha egy ilyen égitesten élhetne egy ember, akkor egy egész életet kéne várni, hogy megpillantson más kisbolygót.

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kuiper-öv]]
* [[Kuiper-öv]]
* [[Trójai csoport]]
* [[Trójai csoport]]
21. sor: 32. sor:


== Irodalom ==
== Irodalom ==
* Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. 210.old. Akadémiai Kiadó, Budapest
* Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. 210. old. Akadémiai Kiadó, Budapest
* Binzel et al (1996): Asteorids II. Arizona University Press, Arizona
* Binzel et al (1996): Asteorids II. Arizona University Press, Arizona
* Bottke, W.F., Vokrouhlick´y, D., Nesvorn´y, D., Minton, D., Morbidelli, A., Brasser R. (2010): The E-Belt: A Possible Missing Link in the Late Heavy Bombardment. 41. LPSC, #1269, LPI, Houston
* Bottke, W.F., Vokrouhlicky, D., Nesvorny, D., Minton, D., Morbidelli, A., Brasser R. (2010): The E-Belt: A Possible Missing Link in the Late Heavy Bombardment. 41. LPSC, #1269, LPI, Houston


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [https://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2010/pdf/1269.pdf A kisbolygóöv kialakulásáról]
* [https://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2010/pdf/1269.pdf A kisbolygóöv kialakulásáról]


=== Jegyzetek ===
{{jegyzetek}}


{{Naprendszer}}
=== Lábjegyzetek ===
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{források}}

{{Portál|Csillagászat}}
{{Portál|Csillagászat}}


[[Kategória:Naprendszer]]
[[Kategória:Naprendszer]]
[[Kategória:A Naprendszer kisbolygói| ]]
[[Kategória:A Naprendszer kisbolygói| ]]

{{Link FA|en}}
{{Link FA|es}}
{{Link FA|th}}
{{Link FA|pl}}
{{Link FA|ml}}
{{Link FA|ru}}

[[en:Asteroid belt]]
[[als:Asteroidengürtel]]
[[ar:حزام الكويكبات]]
[[ast:Cinturón d'asteroides]]
[[az:Asteroid qurşağı]]
[[bar:Asteroidngiatl]]
[[be-x-old:Пояс астэроідаў]]
[[bg:Астероиден пояс]]
[[ca:Cinturó d'asteroides]]
[[cs:Hlavní pás]]
[[da:Asteroidebælte]]
[[de:Asteroidengürtel]]
[[el:Κύρια Ζώνη Αστεροειδών]]
[[eo:Asteroida zono]]
[[es:Cinturón de asteroides]]
[[et:Asteroidide vöö]]
[[eu:Asteroide gerrikoa]]
[[fa:کمربند سیارک‌ها]]
[[fi:Asteroidivyöhyke]]
[[fr:Ceinture d'astéroïdes]]
[[ga:Crios astaróideach]]
[[gl:Cinto de asteroides]]
[[he:חגורת האסטרואידים]]
[[hr:Asteroidni pojas]]
[[id:Sabuk asteroid]]
[[is:Smástirnabeltið]]
[[it:Fascia principale]]
[[ja:小惑星帯]]
[[ka:ასტეროიდთა სარტყელი]]
[[kn:ಕ್ಷುದ್ರಗ್ರಹ ಹೊನಲು]]
[[ko:소행성대]]
[[ksh:Asteoridejüddel]]
[[la:Cingulus asteroidum]]
[[lb:Asteroidenceinture]]
[[lt:Asteroidų žiedas]]
[[lv:Asteroīdu josla]]
[[mk:Астероиден појас]]
[[ml:ഛിന്നഗ്രഹവലയം]]
[[ms:Lingkaran asteroid]]
[[nds:Asteroidengördel]]
[[nl:Planetoïdengordel]]
[[nn:Asteroidebeltet]]
[[no:Asteroidebeltet]]
[[pl:Pas planetoid]]
[[pt:Cintura de asteroides]]
[[ro:Centura de asteroizi]]
[[ru:Пояс астероидов]]
[[simple:Asteroid belt]]
[[sk:Pásmo planétok]]
[[sl:Asteroidni pas]]
[[sq:Brezi asteroidal]]
[[sr:Главни астероидни појас]]
[[sv:Asteroidbältet]]
[[ta:சிறுகோள் பட்டை]]
[[te:ఆస్టెరాయిడ్ పట్టీ]]
[[th:แถบดาวเคราะห์น้อย]]
[[tr:Asteroit kuşağı]]
[[uk:Пояс астероїдів]]
[[vi:Vành đai tiểu hành tinh]]
[[zh:主帶小行星]]
[[zh-min-nan:Sió-he̍k-chheⁿ-toà]]
[[zh-yue:小行星帶]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 24., 15:28-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
A Naprendszer belső vidéke a bolygópályákkal és a kisbolygókkal. Fehérrel a fő kisbolygóöv, zölddel a Nap-Jupiter rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjaiban keringő Trójai kisbolygók, pirossal az L3 pontban keringő Hilda kisbolygók
A Föld-Hold rendszer Lagrange-pontjai
A Nap-Föld rendszer öt Lagrange-pontja. A nyilak a gravitációs helyzeti energia növekvő irányába mutatnak, az L1, L2 és L3 pontok eszerint instabilak, mert van náluk alacsonyabb energiaszintű pálya, az L4 és L5 pontok stabilak

A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó területe. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a Nap körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygóöv is.

A csillagászok feltételezése szerint a bolygók a csillagok kialakulásával együtt jönnek létre. A frissen kialakult csillag körüli protoplanetáris korongban még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy ütközve felaprózódhatnak. Ezek ugyanolyan irányban, egy síkban keringenek a csillag körül, belőlük előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többi anyagot. A kellően nagyra növő objektumok aztán a pályájuk környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek, amelynek eredménye az, hogy az égitest kisöpri a pályáját. Így keletkeznek általában a bolygók.

Ez a folyamat különböző ideig zajlik, nagyobb kozmikus karambolok hatására a létrejövő objektumok darabjai akár újra szét is szóródhatnak. Az is előfordulhat azonban, hogy egy sávban nagyon hosszú ideig nem képes egyik objektum sem kisöpörni a teljes pályát, például egy szomszédos pályán keringő, nagyon nagy tömegű objektum zavaró hatása miatt. Feltételezések szerint a kisbolygóöv is egy ilyen, nem kitakarított bolygópálya, melyet a Jupiter zavaró hatása gátolt meg a bolygóvá válásban.

Ismertebb objektumai

[szerkesztés]

A tartomány határai

[szerkesztés]

Ma a kisbolygóöv külső és belső határát két kisbolygó-családdal szokták megadni. A belső tartományi zóna a Hungaria-típusú kisbolygók zónája, míg a külső zónának a Trójai kisbolygók számítanak. Az előbbiek 1,9 CsE, az utóbbiak 5,0 CsE távolságban keringenek. A Trójaiak többsége a Nap-Jupiter rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjai környezetében végzik pályamozgásukat.

Mérettartományuk

[szerkesztés]

A kisbolygóöv legnagyobb égitestje a Ceres, mely, mivel jellemző rá a hidrosztatikai egyensúly, azaz saját gravitációja hatására gömb alakot vett fel, törpebolygó. Az övezet teljes tömegének mintegy negyedét tartalmazza. Kellően hosszú idő alatt belőle alakulhatna ki egy újabb bolygó a Naprendszerben. Rajta kívül azonban több millió különböző méretű kisbolygó, szikla, kő, porszemcse, vagy elemi részecske (összefoglaló néven meteoroid) alkotja a kisbolygóövet. Összességében a méretük pár métertől akár pár száz kilométerig terjedhet.

Érdekesség

[szerkesztés]

A kisbolygóöv csillagászatilag sűrűn tartalmaz keringő égitesteket, de földi mértékkel nézve igen is „szellős”. Ha egy ilyen égitesten élhetne egy ember, akkor egy egész életet kéne várni, hogy megpillantson más kisbolygót.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. 210. old. Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Binzel et al (1996): Asteorids II. Arizona University Press, Arizona
  • Bottke, W.F., Vokrouhlicky, D., Nesvorny, D., Minton, D., Morbidelli, A., Brasser R. (2010): The E-Belt: A Possible Missing Link in the Late Heavy Bombardment. 41. LPSC, #1269, LPI, Houston

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisbolygóöv&oldid=27471576”