Replika

Az alapvető pszichológia szükségletek mint a munkahelyi jóllétet és a szervezeti azonosulást befolyásoló tényezők Absztrakt: A szelfdetermináció elmélete szerint a kompetencia, az autonómia és a kap cso lódás veleszületett szükségleteinek kielégítettsége szükséges az optimális funkcionáláshoz és a jóllét érzéséhez. Tanulmányunk célja az volt, hogy hazai mintán megvizsgáljuk az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettségének a munkahelyi jóllétre és a szervezeti azonosu lásra gyakorolt pozitív hatását. A kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálataink résztvevői (N=65 és 103) által kitöltött kérdőívcsomagok az Alapvető Pszichológia Szükségletek Kielégített sége Skála munkavégzésre vonatkozó verziója mellett a Flow Kérdőívet és a munkával való elégedettséget felmérő kérdőívet, illetve az affektív, kognitív és értékelő szervezeti azonosu lást mérő skálákat tartalmazták. A hierarchikus regressziós elemzés szerint a munka közbeni flowélményt a magasabb életkor és az autonómia iránti igény kielégítettsége predikálta, míg a munkával való általános elégedettséget az autonómiaszükséglet kielégítettsége jósolta be. A második vizsgálat eredményei szerint a szervezeti azonosulást a magasabb munkahelyi beosztás és az alapvető pszichológiai szükségletek (elsősorban a kapcsolódás iránti igény) kielégítettsége jósolta be. Eredményeink megerősítik az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítését támogató munkahelyi intervenciók fontosságát.

Royal Saat firması olarak internet ortamı üzerinde replika saat satışı yapmaktayız. Hizmetimizde tamamen orijinal ve kaliteli saat modelleri mevcuttur. Royal saat site adresimiz üzerinden beğenmiş olduğunuz saat modellerini sipariş vererek ürünü alabilirsiniz. Firmamız üzerinden satın almış olduğunuz saatler garantilidir. Site adresimiz üzerinden saat markasına göre en çok tercih edilmekte olan saat ürünü royalsaat.com adresimiz üzerinden bulabilirsiniz. Bay bayan saat modelleri tamamen terchinize göre replika saat modelleri ve diğerleri sunulmuş, bütün detayları ürün altında eklenmiştir. Bu zamana kadar site adresimiz müşterilerimiz tarafından oldukça olumlar alarak bu yolda ilerlemekltedir. Royalsaat.com site adresimiz üzerinde aklınıza takılan bütün soru ve sorunlar için destek adına müşteri hizmetleri bölümünden ulaşabilir veya whatsaap aracılığı ile bizlere yazabilirsiniz. Ayrıca belirtmek isteriz, saat modellerimiz arasında imitasyon saat modellerimizde mevcuttur. Hayırlı günler dileriz.

Tanulmányunkban két fő kérdésre keressük a választ. Egyrészt arra, hogy mely előzmények és körülmények befolyásolták a magyarországi pornóipar kiépülését a „hosszú kilencvenes években”, azaz a rendszerváltást megelőző években, valamint az azt követő bő egy évtizedben. Másrészt arra, hogy e folyamat hogyan képezte részét gazdaságilag és kulturálisan Magyarország 1970-es évektől kezdődő világgazdasági reintegrációjának. A kutatás megállapításai háromféle empirikus forrásanyag forráskritikával kezelt feldolgozásán (korabeli sajtóbeszámolók; iparági vagy az iparágra rálátó szereplőkkel folytatott félig strukturált interjúk; egykori iparági szereplők önéletrajzi könyvei), valamint a témában fellelhető szociológiai, történeti és politikai gazdaságtani szakirodalom integratív újraolvasásán nyugszik, és világrendszer-elméleti keretben vizsgálja a szexlapkiadásból és pornófilmgyártásból álló pornóipar hazai és nemzetközi működési mechanizmusait. Magyarország a régió országai közül az egyik l...

A tanulmány az embodiment-paradigmában rejlő lehetőségeket az anorexia nervosa értelmezése és kezelése szempontjából mutatja be, mivel abban a testnek, még pontosabban a megélt testnek kitüntetett szerep jut. A jelenleg mainstream pszicho-tudományos attitűd a pszichés problémákat elsődlegesen az agyban és az idegrendszerben lokalizálja, míg a megélt test háttérbe szorul. Az embodiment-perspektíva ezzel szemben a kritika eszközéül szolgálhat, amennyiben a test tapasztalatán keresztül közelít a különféle pszichés zavarokhoz. Az anorexia medikális értelmezése a testképzavart individuális problémaként értelmezi, míg a feminista kritika az individualizáló perspektívával szemben a kórkép kialakulása mögött álló társadalmi okokra összpontosít. Ebben többek között hangsúlyosak az ideális nőiséghez kapcsolódó társadalmi reprezentációk, az őket létrehozó kulturális praxisok, a személyes és társadalmi kontroll kérdése és a test szimbolikus jelentése. Ugyanakkor a női test mindkét paradigmában ...

A magyar gazdaság szovjetizálása a gyógyszerészet területén is jelentős változásokat hozott. A termelés volumenének központi meghatározása által a gyógyszeripar és -kereskedelem bekapcsolása a tervgazdaságba viszonylag magától értetődő volt. Nagyobb kihívást jelentett azonban ugyanez a feladat a hagyományos patikai munka, a gyógyszerek manuális előállítása, vagyis a magisztrális gyógyszerkészítés esetén. Ehhez olyan munkafeltételeket kellett teremteni, melyek biztosítják a gyógyszerészek munkájának mérhetőségét, ezáltal a normakijelölést. Mindezt fokozott specializációval, a munkafolyamatok feldarabolásával és az iparszerű gyógyszer-előállítás feltételeinek kialakításával kívánták elérni. Ezt a célt szolgálta a szovjet típusú mintagyógyszertárak létrehozása országszerte. A kézműves gyógyszerkészítés háttérbe szorítását és a tayloriánus munkaszervezés előtérbe kerülését az egyéni autonóm munkavégzés korlátozásaként is értelmezhetjük.

Az 1980-as és ‘90-es években a társadalom- és bölcsészettudományok számos területén végigsöpört az ún. „spatial turn”, azaz a tér felé fordulás, a térbeliség kiemelt szerepének felfedezése. A recenzált kötet e fordulat megkésett magyarországi recepciójának egyik sarokköve, amelyben Berger Viktor a térrel, térbeliséggel foglalkozó legfontosabb szerzőket és gondolataikat mutatja be, elsősorban a szociológia szemszögéből. Munkája a szociológusok számára azért rendkívül értékes, mert feltárul előttük több nem-szociológus szerző térelméleti munkássága, míg a földrajzosok számára azért, mert megismerhetik belőle a klasszikus és kortárs szociológia térrel kapcsolatos gondolatait.

Az alapvető pszichológia szükségletek mint a munkahelyi jóllétet és a szervezeti azonosulást befolyásoló tényezők Absztrakt: A szelfdetermináció elmélete szerint a kompetencia, az autonómia és a kap cso lódás veleszületett szükségleteinek kielégítettsége szükséges az optimális funkcionáláshoz és a jóllét érzéséhez. Tanulmányunk célja az volt, hogy hazai mintán megvizsgáljuk az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettségének a munkahelyi jóllétre és a szervezeti azonosu lásra gyakorolt pozitív hatását. A kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálataink résztvevői (N=65 és 103) által kitöltött kérdőívcsomagok az Alapvető Pszichológia Szükségletek Kielégített sége Skála munkavégzésre vonatkozó verziója mellett a Flow Kérdőívet és a munkával való elégedettséget felmérő kérdőívet, illetve az affektív, kognitív és értékelő szervezeti azonosu lást mérő skálákat tartalmazták. A hierarchikus regressziós elemzés szerint a munka közbeni flowélményt a magasabb életkor és az autonómia iránti igény kielégítettsége predikálta, míg a munkával való általános elégedettséget az autonómiaszükséglet kielégítettsége jósolta be. A második vizsgálat eredményei szerint a szervezeti azonosulást a magasabb munkahelyi beosztás és az alapvető pszichológiai szükségletek (elsősorban a kapcsolódás iránti igény) kielégítettsége jósolta be. Eredményeink megerősítik az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítését támogató munkahelyi intervenciók fontosságát.

Jelen írás az elismerés- és identitáspolitika egy lehetséges kritikáját kívánja rekonstruálni, ami a felnőttnyelv eltűnésével és a társadalmi infantilizációval megy végbe a kultúrában és a politikában egyaránt. Az elismerés- és identitáspolitika strukturális kritikája napjaink társadalomelméleti-filozófiai diskurzusaiban továbbra is anatéma. E blokk ezt a hiányvonatkozást hivatott némiképp gondolatébresztő írásokkal felülírni.

Danyi Gábor és Vigvári András Újratervezés "Ha a magyar embert megkérdezik, hány kilométerre van a szomszéd falu, azt feleli, légvonalban húsz kilométer, de ő tud egy rövidebb utat az erdőn keresztül"-írja Lackfi János Betyárvirtus című tárcájában. E sorok után a kelet-európai olvasó valószínűleg mosolyogva bólint, és késztetést érez, hogy maga is hasonló történetekkel adjon számot arról, hogy e régióban-ahogy Lackfi írja-"mindenre van [...] egy ügyesebb, okosabb, furfangosabb megoldás" (Lackfi 2012: 19). Miért tűnik számunkra ismerősnek a fenti anekdota? Miért tarthatjuk jellemzőnek a csattanót, vagyis azt, hogy a járható út a saját, exkluzív tudás révén rajzolódik ki, amely az anekdota képzeletvilága szerint-a fi zika törvényeit és a hivatalosan alkalmazott mértékegységeket is meghazudtolva-még a légvonalnál is rövidebb, miközben a történetből éppen a két szóban forgó helyszínt összekötő "hivatalos" vagy "közforgalmi" út hiányzik? Vagy, hogy ennél tovább menjünk: milyen társadalmi tapasztalatok emlékezetét őrzi ez az anekdota? Valóban "az utóbbi korok idegen megszállásainak emléke" lenne, ahogy a tárcaíró véli (Lackfi 2012: 19)? Vagy ennél többről van szó? Ha elfogadjuk, hogy a "furfangosabb megoldás" nem választás révén, hanem kényszer hatására születik meg, felvetődik a kérdés, hogy milyen társadalmi feltételek és kényszerek alakították ezeket az útkereséseket, és hogy milyen társadalmi gyakorlatok értendők a nemhivatalos út metaforája-vagyis az "ügyesebb, okosabb, furfangosabb megoldás"-alatt. Az alábbi összeállítás azokra az alternatív járható "utakra" összpontosít, amelyek Kelet-és Közép-Európa társadalmainak életében döntő szerepet játszanak. Az informális társadalmi gyakorlatok az egész régió társadalomtörténetének szerves részét alkotják, olyan jelenséget képezve, amely nélkül nem lehet érdemben beszélni a huszadik század gazdasági válságairól és szerkezetváltásairól, de amely képes egységben láttatni a válságokra adott társadalmi válaszokat, és rávilágítani a régió világgazdaságban elfoglalt félperifériás pozíciójára.

Jelen összeállításunkkal rövid áttekintést szeretnénk adni azokról a törekvésekről, amelyek az új technológiák használatát, azok szerteágazó kulturális és társadalmi hatásait etnográfiai módszerekkel, illetve az antropológiai kultúrafelfogás mentén kívánják megvizsgálni. Tárgyunk körülhatárolását megnehezíti, hogy a negyedszázaddal ezelőtt felbukkanó kutatási programok számos elnevezést kaptak (kiberetnográfia, internetetnográfia, virtuális etnográfia, online etnográfia, netnográfia), az utóbbi években azonban leginkább a "digitális antropológia" és "digitális etnográfia" kifejezések segítségével hivatkoznak saját tevékenységükre a területen dolgozó kutatók (vö. Horst és Miller 2012; Pink 2016). Bár bizonyos kontextusokban az etnográfia és az antropológia felcserélhetőnek tűnik, az összeállítás címében tudatosan döntöttünk a "digitális antropológia" kifejezés használata mellett, mivel úgy tűnik, hogy mára azok a törekvések váltak meghatározóvá, amelyek nem pusztán módszertani alternatívaként, hanem egy önálló kutatási terület részeként határozzák meg magukat, és amelyekben az antropológia elméleti hagyományai és a diszciplína sajátos kérdésfelvetési módjai is hangsúlyosak. Mindehhez nem is választhattunk volna jobb fórumot, mint a Replika oldalait. A lap mindkét korszakában fontos szerkesztői szempont volt az új társadalomtudományos területek bemutatása, így a Replika alapításától fogva teret biztosított azon írásoknak is, melyek az internet társadalomtudományos módszerekkel való kutatásáról szólnak. Az ilyen típusú kutatói kérdéseket és témafelvetéseteket tárgyaló írások először az e-rovatban és a flopimellékletek dokumentumai között, 1 majd a lap belsőbb oldalain is megjelentek. Az internet és az új média területén végzett etnográfiai jellegű kutatások egyre gyakrabban bukkantak fel olyan változatos témákkal kapcsolatban, mint a turizmus médiareprezentációi, a 1 Az e-rovat szerkesztője 1993 és 1997 között Kelemen Gábor volt (a vele készített interjú szerkesztett változata jelen számban olvasható), ő készítette az internetről "levadászott" anyagokat (online közlések fordításait, adatbázisokat és programokat) tartalmazó 5 flopimellékletet is. Az e-rovat változó szerkesztők mellett (Ceizer Zoltán, Vajda Gábor, Kitzinger Dávid) 2002-ig állandó része volt a folyóiratnak.

Karády Viktor, aki 1965-től csaknem negyven éven keresztül volt a párizsi Centre de Sociologie Européenne munkatársa, egy személyes hangú interjúban foglalja össze Pierre Bourdieu-vel kapcsolatos emlékeit. Beszámolója árnyalt képet ad a „fiatal zseni” szakmai kvalitásairól, a Bourdieu által 1975-ben alapított Actes de la rechereche en sciences sociales szerkesztésének műhelymunkájáról – mely tudományos folyóiratban a második legtöbbet publikáló szerző Karády lett a nyolcvanas éveket követően. Érzékletes leírásokat olvashatunk a Centre közösségének belső dinamikájáról és Bourdieu összetett, olykor paranoid vonásoktól sem mentes személyiségéről. S miután Karády egy bő évtizeden át szerkesztője volt a Revue francaise de sociologie-nak, s emellett igen közel állt Raymond Aronhoz, visszaemlékezése nem csupán Bourdieu és Aron konfliktusokkal terhelt kapcsolatáról számol be, hanem képet ad arról is, hogy a francia szociológia más műhelyeinek képviselői hogyan viszonyultak a Bourdieu-iskola...

Amíg a magyar társadalomban a nők egy része teljességgel elutasítja a nemi sztereotípiák minden megnyilvánulását és kollektíven lép fel a megváltoztatásukra, addig másik részük elfogadja azokat, melyek közvetett akadályt jelenthetnek, ha érvényesülni akarnak a férfiak által felülreprezentált területeken. A tanulmányom elsősorban azt vizsgálja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia női tagjai számára mit jelent nőnek lenni, milyen a viszonyuk saját társadalmi csoportjukhoz a sajátosságok, a tulajdonságok, az érdekek és értékek szempontjából, továbbá milyen módon jelenik meg az „esszencializáló” diskurzus a saját életükben, karrierjükben. A tanulmány felveti azt a kérdést is, hogy vajon a kivételek (a női akadémikusok) a hagyományos megítélés és a normák további megerősödéséhez vezetnek, vagy ellenkezőleg, elindult-e a korábbi (férfitöbbségű) zárt rendszer átalakulása hazánkban. A vizsgált női akadémikusok számára vajon mennyire szükséges vagy fontos, hogy a tudományban megjelenjen a női ...

A kortárs szociológiai képzés különös-bár nem egyedülálló-jellemzője, hogy az úgynevezett "módszertani" és az úgynevezett "elméleti" részek élesen elkülönülnek egymástól. A nagyobb egyetemeken a statisztikai és a módszertani tanszékek szervezik a módszertani órákat, az eszmetörténeti tanszék az elméleti órákat. Az előbbieken a hallgatók megtanulják, hogyan kell kérdőívet szerkeszteni, adatot elemezni és elkészíteni egy interjút, míg az utóbbiakon a szociológia elmélettörténetét Webertől és Durkheimtől a kortársakig. Mindeközben jellemzően fogalmunk sincs, mi köze van egymáshoz e kettőnek. A tanszékek és az órák e specifikációja predesztinálja a szociológus hallgatókat arra, hogy sokszor olyan szakdolgozatokat készítsenek, melyekben egy gondos empirikus elemzés elé be van erőltetve némi elmélet, vagy hogy az elméletek alapos ismertetése után valamiféle tessék-lássék empíria következzen, de úgy, hogy mindkét esetben a módszertani és az elméleti részt vaskos episztemológiai szakadék választja el egymástól. Németh Krisztina könyvét azért kellene a kötelező irodalmak közé emelni a szociológiaképzésekben, mert így azok, akik most ismerkednek a szociológiával, megismerhetnének egy olyan monográfiát, amelyben az úgynevezett módszertan és az úgynevezett elmélet szervesen kapcsolódik egymáshoz, és amelyben a szerző folyamatosan reflektál nemcsak e kettőre, hanem a viszonyukra is. Az Életvilágértelmezések remek példa arra, miként kell úgy szociológiát csinálni, hogy az elméletileg és módszertanilag is igényes legyen, ahol e kettő kerek egészet alkot, és egyik sem toldalék a másik mellett. Tehát, hogy hogyan kell jól empirikus szociológiát csinálni.

Ez az írás Böröcz József Kistársadalom – kiskapuk című, eredetileg 2000-ben megjelent és 2019-ben a Replikában újraközölt tanulmányához szól hozzá, a Havas Ádám és Fáber Ágoston által replikázásra felhívó kérdések mentén. Ebben az írásban amellett érvelek, hogy az informalitás Böröcz József-féle felfogása az informalitásra nemcsak mint társadalmi viszonyra tekint, hanem mint földrajzi viszonyra is, így érdeklődésre tarthatna számot a társadalomföldrajzi kutatásokban is. A cikk először azt mutatja be, hogy az elmúlt 40 év magyarországi társadalomföldrajzi irodalmából néhány kivétellel hiányzik annak vizsgálata, hogy a magyar társadalmat hogyan szervezi az informalitás mint többléptékű viszonyrendszer. A tanulmány második fele azt szorgalmazza, hogy az informális munkát tegyük részévé a rendszerváltás utáni hazai földrajzi viszonyok elemzésének. A cikk tudományszociológiai perspektívából rámutat arra is, hogy az informális viszonyok és az informális munka kutatása miért maradt kívül a...

A mikrohistorista szemléletű sajtótörténeti tanulmány középpontjában az a kérdés áll, hogy miként jelent meg a házastársi konfl iktusok és a válás témája a Kádár-rendszer egyik legolvasottabb hetilapjában, a Nők Lapjában az 1979-es évfolyam során. A probléma családszociológiai és történeti kontextualizálását követően tematikus sorba rendezve tárom föl, hogy a tárgyalt évfolyam cikkeiben milyen jellemző fogalmak mentén, milyen narratívákba ágyazódva és milyen meghatározó perspektívák alapján jelennek meg a házastársi konfl iktusok és a válás. Valamint-a diskurzuselemzés módszertana alapján-arra is kitér az írás, hogy a vizsgált szövegek milyen rendszerezhető, s a korszak kontextusában jellemzőnek tekinthető megszólalási repertoárt hoznak létre. A korpusz szövegeiből kirajzolódó beszédmódok elemzése nyomán nemcsak a Nők Lapja e korszakban született sajtóvitáinak, diskurzusainak dinamikájára nyílik rálátás, hanem a Kádár-rendszer társadalmi nyilvánosságának rétegzettségére is.

Absztrakt: Olvasatomban Lányi ember és természet absztrakt viszonyát ember és ember társadalmi viszonyára, az ökocídium katasztrófajelentését rendszerkritikára fordítja, hogy ebből bontsa ki az értelmes emberi élet lehetőségének vízióját. Ebben az értelemben Lányinál az ökofilozófia is "ökológiai fókuszú" társadalomfilozófiába, gyakorlati értelemben ökológiai politikába fordul. A recenzió ennek az ökológiai (zöld)politikának a logikáját igyekszik feltárni, rámutatva a lehetséges vitapontokra is.

Büszkén jelentjük, hogy a Replika pontosan harminc évvel ezelőtt, 1990 őszén jelent meg először. Tematikus összeállításunk e harmincéves történet négy elemére kívánja fölhívni a figyelmet. Először is, a folyóirat születésének egy olyan dimenzióját szeretnénk előtérbe állítani, mely – sajnálatos módon – kihullott a kollektív emlékezetből. A Replika ugyanis az 1988-ban létrehozott FISZOK-ból, vagyis a Fiatal Szociológusok Klubjából nőtt ki Antal Z. László és Hadas Miklós kezdeményezésének köszönhetően. A mából visszatekintve lenyűgözőnek tűnik az a lendület, mely az alapítókat arra késztette, hogy havonta akár nyolc-tíz szakmai és politikai eseményt szervezzenek. A mellékelt dokumentumok egyértelművé teszik, hogy a FISZOK a rendszerváltás egyik fontos intézménye volt; nem véletlen, hogy nagy érdeklődéssel kísért, ellenzéki szellemiségű rendezvényeit a Kossuth Klubban, vagyis az 1956-os Petőfi Kör egyik kultikus közösségi terében tartotta. Mindamellett a FISZOK egy alternatív szociológ...