异域的消亡 The Vanishing of the Exotic

Literatura, 2023

The paper approaches the last forty-fifty years of Hungarian prose from a politico-historical and narratological point of view, combining (1) readings of individual pieces of fiction, (2) interpretations of long-term processes in literary production and (3) computerized readings using methods of Digital Humanities on a corpus of 46 volumes. As a starting point the authors identify the so-called ’Pannonian prose’ of Miklós Mészöly in a context of intellectual history regarding the discourse on the notion of Central (or Eastern) Europe in the 1980–90s. The paper then follows the trace of this highly influential Mészöly corpus first in the most canonised works of fiction between the 1980s and 2010, then in the most acclaimed novels and short story collections between 2010 and 2020. Style changes convey shifts in social, political and historical notions of the works, which are thus also interpreted as a slow process: from Central (Eastern) European regional thought to questions of national history and identity, then to family history and identity, later to the life and problems of individual persons. After showing how this process went on in recent Hungarian literature, the paper tries to answer why it happened, drawing some cautious conclusions on the dialectics of inclusiveness—closedness and Western cultural and political influences on Hungarian culture.

Magyar Tudomány, 2020

Amellett fogok érvelni, hogy egy koherens fizikalista ontológiára épülő, általam fiziko-formalista matematikafilozófiának nevezett megközelítés tükrében, a "végtelen" semmivel nem nagyobb probléma, mint a "kettő".

Lelkipásztor, 2024

2015

2016

A Deuteronomium előírta, hogy a termés zsengéjét áldozatként bemutató júdai paraszt milyen imát mondjon az Örökkévaló színe előtt, miközben áldozatát az oltárra helyezi. Az ima szövegében a tudós redaktorok egy valóságos történeti hitvallást rejtettek el, amelynek szövegéből engem most csak a legelső elem érdekel (az újonnan revideált Károli-fordítás szövege szerint): "Bolyongó 1 arámi 2 volt az ősöm, 3 aki lement 4 Egyiptomba…" (5Móz 26,5) Az alábbiakban, e rövid esszé során érdemes néhány alaposabb pillantást vetni a szöveg nyelvi, illetve a nyelviből adódó egyéb problémáira, hogy eljussunk az adekvát történeti kérdésekig. A bolyongó A bolyongó mint fordítás alapvetően nem rossz. A gyök jelentése, amely a magyar fordítás alapjául szolgál, a releváns szótárak szerint: umherirren, azaz ide-oda menni, nem találva a keresett utat. A gyök qal aktív participiuma előfordul a Zsolt 119,176ban, ahol a zsoltáros úgy bolyong, 5 mint az eltévedt juh. Itt a szónak kifejezetten negatív felhangja van, az Istentől való eltávolodottság állapotát jelzi, amelyből a zsoltáros szabadulni szeretne. A Jer 50,6 Izraelt hasonlítja eltévedt nyájhoz-az áttekintett 1 A szöveg az 'bd gyök qal aktív participiumát tartalmazza, lásd G 2013, 2. o. A gyök alapjelentései: umherirren, verlieren, verirren. 2 Az 'rmmy kifejezéshez lásd G 2013, 101. o. 3 Szó szerint apám, de a fordítás jól adja vissza, mire gondolhatott a szöveg írója. Hogy azután ez a fordulat konkrét utalás Jákobra (így: B 2012, 111. o.), az véleményem szerint valószínű ugyan, de teljes bizonyossággal nem merném állítani. Főként azért, mert az is elképzelhető, hogy a szöveg szándékosan nem említ személynevet, mert így egyetlen szóval utalhat valamennyi valaha élt ősre. 4 A yrd-gyök lehetséges jelentésárnyalataihoz lásd G 2013, 492-494. o. 5 Az itt szereplő t'h gyök az 'bd szinonimája, ám jelentéstartománya attól valamelyest eltér: umherirren, taumeln-vö. G 2013, 1449-1450. o.

2015

2014-ben számos híradás jelent meg a napi sajtóban, illetve a különféle szakmai fórumokon Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának-illetve egy hagyatékrészének-hazatéréséről. 1 A dokumentumokat a Magyar Tudományos Akadémia vásárolta meg, s a Zenetudományi Intézet egykori Dohnányi Archívumának utódjaként működő, "Lendület" 20−21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport gyűjteményében helyezte el. Az adományozás kulturális és tudománypolitikai jelentőségéről tehát több szó esett már, ahogy a hagyaték Magyarországra kerülésének előkészítő munkálatairól is olvashat az érdeklődő. Jelen tanulmányban így nem elsősorban ezekről a kérdésekről, hanem az amerikai hagyaték felépítéséről, a 2002-ben, 2006-ban, majd 2014-ben, illetve a Vázsonyihagyaték részeként hazaért hagyatékrészek összefonódásairól, a dokumentumok típusairól, valamint a kutatásban való lehetséges hasznosításukról esik szó. (Az illusztrációként közölt fényképek és dokumentumok a hagyaték különböző egységeihez tartoznak.) Fontos hangsúlyozni, hogy az itt következő összefoglalás a 2015 eleji állapotokra reflektál, hiszen e sorok írásakor már előkészületek történtek egy újabb hagyatéki egység megvásárlására, mely nemcsak mennyiségében, de jelentőségében is rendkívüli hozzájárulás lesz a Zenetudományi Intézet Dohnányi-gyűjteményéhez. Dohnányi az emigrációban Dohnányi Ernő 1949. október 17-én érkezett Tallahassee-be, Florida álmos fővárosába, ahol utolsó évtizedét leélte mint a Florida State University zongora-és zeneszerzés-professzora. 2 Dohnányi 1949-es zsebnaptára "Este érk. Tallah." bejegyzéssel Szinte minden szempontból szokatlan körülményekkel szembesült itt, ami az utókor számára persze elsősorban azért izgalmas, mert a drámai változás zeneszerzői tevékenységére is hatással volt. Elég egymás mellé állítani az életmű legelső és legutolsó opuszát, hogy megtapasztaljuk, milyen sokat

2007

Munkánkat a kutatási tervnek megfelelően végeztük. Célunk az volt, hogy: 1/ elkészüljön az MTAK Keleti Gyűjteményében lévő tekintélyes tibeti kéziratés fanyomatgyűjtemény katalógusa, valamint 2/ elkészüljön a Stein katalógus (2002) kiegészítéseként az újabb Stein kéziratok leírása, mindkettő magyar nyelven. A kitűzött célokat mindkét esetben sikerült realizálnunk. Valójában magasan a vállalt feladatok felett teljesítettünk.

Állattani Közlemények, 2016

2016

2009