Gerőcs Tamás
I am a political economist and world-systems' scholar in the field of historical sociology. Currently, I am stationed in Binghamton, New York. Previously, I was employed as a research fellow by the Institute of World Economics, Hungarian Academy of Sciences (MTA KRTK VGI). I finished my PhD in the Doctoral School of International Relations and Political Science at the Corvinus University of Budapest in 2021. My field of research is Eastern European semi-peripheral dependent development, with a special focus on capitalist class relations, industrialization and external trade and technological dependencies. In addition, I am also studying industrial development in Nigeria in the context of Chinese investments in infrastructure and manufacturing on the Continent.
less
InterestsView All (12)
Uploads
Papers by Gerőcs Tamás
Magyarország kapitalista világrendszeren belüli helyzetének és lehetőségeinek bemutatásakor különös figyelmet fordítunk az eladósodás folyamatára, melyet nem tipikus magyar sajátosságként, hanem a globális strukturális mozgások által beszűkülő nemzetállami mozgástér következményeként mutatunk be. Perspektívánkat röviden kiterjesztjük a rendszerváltást követő két évtizedre, valamint a 2008 utáni fordulatra.
Végül két esettanulmányon keresztül megmutatjuk, hogy milyen következtetésekre juthatunk az általunk vázolt elméleti stratégia alkalmazásával a szocializmushoz és rendszerváltáshoz kapcsolódó ideológiák és gazdaságpolitikák értelmezésében. Meglátásunk szerint mind a „demokrácia” vagy „diktatúra”, mind a „terv” vagy „piac” vitái, melyek meghatározták a rendszerváltás értékeléseit, egészen más megvilágításba kerülnek, ha a globális folyamatok részeként, hosszú távú történeti perspektívában vizsgáljuk őket. Hosszú távon Magyarország félperifériás pozíciójában két – a „felzárkózásnak” csak a reményét, de nem a sikerét biztosító – gazdaságfejlesztő stratégiát azonosítunk: a liberalizálást és a protekcionizmust. A két
stratégia, melyek közötti váltások a globális felhalmozási ciklusokhoz kötődnek, meghatározták az elitek helyi felhalmozási ciklusokon belül megszülető projektjeit és a történetileg kialakult függő helyzetünk ezekhez kötődő értelmezéseit.
Federation’s economic presence in Africa today is minuscule in
comparison to that of the West or China. The aim of this Briefing
is to provide a framework for the trajectory of African–Russian
economic ties in the changing international environment.
Although the economic, trade and investment affairs could
develop more complementarity, it is still an open question
whether African countries benefit from the deepening economic
ties or whether these inhibit local socio-economic development.
Magyarország kapitalista világrendszeren belüli helyzetének és lehetőségeinek bemutatásakor különös figyelmet fordítunk az eladósodás folyamatára, melyet nem tipikus magyar sajátosságként, hanem a globális strukturális mozgások által beszűkülő nemzetállami mozgástér következményeként mutatunk be. Perspektívánkat röviden kiterjesztjük a rendszerváltást követő két évtizedre, valamint a 2008 utáni fordulatra.
Végül két esettanulmányon keresztül megmutatjuk, hogy milyen következtetésekre juthatunk az általunk vázolt elméleti stratégia alkalmazásával a szocializmushoz és rendszerváltáshoz kapcsolódó ideológiák és gazdaságpolitikák értelmezésében. Meglátásunk szerint mind a „demokrácia” vagy „diktatúra”, mind a „terv” vagy „piac” vitái, melyek meghatározták a rendszerváltás értékeléseit, egészen más megvilágításba kerülnek, ha a globális folyamatok részeként, hosszú távú történeti perspektívában vizsgáljuk őket. Hosszú távon Magyarország félperifériás pozíciójában két – a „felzárkózásnak” csak a reményét, de nem a sikerét biztosító – gazdaságfejlesztő stratégiát azonosítunk: a liberalizálást és a protekcionizmust. A két
stratégia, melyek közötti váltások a globális felhalmozási ciklusokhoz kötődnek, meghatározták az elitek helyi felhalmozási ciklusokon belül megszülető projektjeit és a történetileg kialakult függő helyzetünk ezekhez kötődő értelmezéseit.
Federation’s economic presence in Africa today is minuscule in
comparison to that of the West or China. The aim of this Briefing
is to provide a framework for the trajectory of African–Russian
economic ties in the changing international environment.
Although the economic, trade and investment affairs could
develop more complementarity, it is still an open question
whether African countries benefit from the deepening economic
ties or whether these inhibit local socio-economic development.
A Szovjetunió széthullásával az orosz-afrikai gazdasági kapcsolatok szinte teljesen megszűntek. A mélypontot a 90-es évek orosz gazdaság transzformációja okozta, aminek végével nyílt meg ismét a lehetőség a régi kapcsolatok felélénkítésére és új tartalommal való megtöltésére. A 2000-es évek eleje látványos fordulatot hozott az orosz-afrikai kapcsolatokban, amit egy évtized kihagyása után 3 orosz elnöki vizit is erősített. Egyre több orosz vállalat jelenik meg befektetőként afrikai országokban. Az orosz tőke érdeklődése hagyományosan az energiaszektorhoz és a bányaiparhoz kapcsolódik, ám a volumenében és értékében is növekvő kereskedelmi kapcsolatokkal párhuzamosan egyre szélesebb palettán jelennek meg a vállalatok. A pénzügyi szektor mellett a távközlésben és a feldolgozóiparban is vannak orosz érdekeltségű afrikai befektetések. Oroszország jelenléte az afrikai gazdasági életben ugyanakkor továbbra is csekélynek tekinthető, főleg ha a növekvő kínai, vagy a hagyományosan erős pozíciókkal rendelkező nyugati országokhoz hasonlítjuk. A tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a nemzetközi környezet megváltozása mennyiben segíti elő Oroszország jelenlétének további növekedését. Hipotézisem abból indul ki, hogy az afrikai országoknak nőni fog az igénye a nyugatitól, sőt kínaitól is eltérő tőke és technológiai forrásokra, Oroszországnak pedig az az érdeke, hogy tradicionális felvevő piacainak körét bővítse. Az orosz és afrikai érdekeltségek egybeesése miatt számítok arra, hogy a jövőben bővülni és mélyülni fog az afrikai országok és Oroszország közötti gazdasági kapcsolat. Történelmi előzmények Oroszország afrikai kapcsolatai a cári időkig nyúlnak vissza. Az egyik első közvetlen kötődés még a XIX század végén alakult ki, amikor az orosz ortodox egyház felhívására orosz önkéntesek Abesszíniában (Etiópiában) segítették az olasz gyarmatosítók elleni küzdelmet. Kevéssé ismert, hogy oroszok harcoltak az 1902-es búr háborúban is az angolokkal szemben.
To access it, please follow this link:
https://www.karlpolanyicenter.org/borocz-anniversary