The study reviews the first six years of the Discovering Hungary series, which was relaunched in ... more The study reviews the first six years of the Discovering Hungary series, which was relaunched in 1967 by the Association of Hungarian Writers chaired by József Darvas. It is based on the books published in the series by Ferenc Erdei, Gyula Fekete, Sándor László- Bencsik, Gábor Mocsár, György Moldova and Antal Végh, the relevant archival, oral history and press sources, and the available scholarly literature. The work primarily seeks to answer the question of how the state-sponsored Kádár era sociographers used their own opportunities in the light of the achievements of the ‘heroic era’ of the 1930s: should their work be assessed as self-submission, or an honest effort to reflect realities, or a mixture of the two? The controversies surrounding the published volumes, which were very popular in their own time, and the documents discussing and evaluating the manuscripts that did not appear in the series, provide new insights into the structure and functioning of the public sphere of the time, in addition to the issues mentioned above.
Based on the available literature and relevant sources, the study discusses the Sárospatak Rural ... more Based on the available literature and relevant sources, the study discusses the Sárospatak Rural Research Workshop, founded in 1931 by the theology students of Patak and operating uniquely until 1951 among the Hungarian village research workshops. First, the author outlines the socio-historical and ideological background of the Rural Research Workshop, then briefly discusses the relationship between the students of Sárospatak and the village research at that time, including the role of Zoltán Szabó. Kálmán Újszászy initiated the Rural Research Workshop at the request of the students, who received his doctorate in philosophy and was newly appointed to the Theology Faculty. The reader can also get to know the theology professor’s system of ideas concerning village research, which provides a stable framework for practical work. The essay also focuses on the sensitive issues of the early thirties regarding the seething student life, which took on a political dimension immediately, and the intellectual orientation of the theology students during the Second World War. Finally, the three-period work of the Rural Research Workshop in Sárospatak is discussed in the context of national village research.
In the middle of September 1944, Regent Horthy decided to withdraw Hungary from the war and call ... more In the middle of September 1944, Regent Horthy decided to withdraw Hungary from the war and call for an armistice. Concerning this political plan Lieutenant-General Szilárd Bakay, the commander of the I. Corps in Budapest, worked out a military plan against the German forces and their Hungarian followers in the capital city. As a part of the conspiracy, Bakay wanted to arm “reliable” civilians in Budapest which task he delegated to Lieutenant-General Károly Lázár, the commander of the royal bodyguard corps. At the same time, further links were also established between the regent and the Anti-Nazi resistance organizations and persons. This paper discusses the complex negotiations between “Buda Castle” and the Hungarian underground movement with the purpose of arming civilians on the side of Horthy. After 1945, communists emphasized that the “Horthyists” only wanted to save their rule, thus they had no sincere intention to cooperate with leftist forces. Horthy, in western exile, also had no interest in writing honestly about the former negotiations with the communists. Finally, the postwar fate of one of the key figures in the negotiations, László Rajk, does not make it easier to reveal the events of the autumn of 1944. Therefore, this paper uses a vast array of archival materials, memoirs, secondary literature, and press sources aiming to reconstruct the dates and the orders of the appointments, the (missed) opportunities, and the motivations of the participants.
A tanulmány a második világháború alatti ellenállással foglalkozó játékfilmek főbb típusait mutat... more A tanulmány a második világháború alatti ellenállással foglalkozó játékfilmek főbb típusait mutatja be néhány kiemelkedő külföldi produkción, illetve a legfontosabb magyarországi alkotásokon keresztül. A szerző amellett érvel, hogy e témában elkülöníthetünk mítoszépítő kommunista „fordított krimiket”, csatacentrikus grandiózus partizánfilmeket, modern akciófilmeket és vígjátékokat, továbbá embermentőkről készült drámákat és az ellenállás morális dilemmáit, valamint az átlagemberek tapasztalattörténetét előtérbe helyező kortárs filmalkotásokat.
The study surveys the career of a less known twentieth-century Hungarian politician, István Szücs... more The study surveys the career of a less known twentieth-century Hungarian politician, István Szücs (1900–1973). Its primary aim is to deepen our knowledge about the ideologies, functioning and networking of several political formations in the Horthy era that were – or were regarded as – right extremist. The analysis of the original documentation has proved that, contrary to the dominant assumption in current scholarship, the first national socialist political formations in Hungary were not the parties of Szüts in the late 1920s and early 1930, namely the Hungarian National Socialist Party and the National Socialist Party. All the more justifiably can be regarded as the pioneer of Hungarian national socialism the National Socialist Hungarian Workers’ and Peasants’ Party that was founded in the summer of 1932 and jointly led by Szüts, although he left it in the summer of 1932 and, after a brief intermezzo in the Smallholders’ Party, he disappeared from the political arena for half a decade. He returned in the autumn of 1940 by founding the National Camp which, based primarily on the racist networks and enjoying government backing, tried to disintegrate the Arrow Cross Party. After World War II, Iván Szüts acted as an agent of the Communist-run state security first in the Independent Hungarian Democratic Party, and in 1956 in the Christian Democratic Party, to engage under the Kádár regime, still covered by the state security, in half legal human trafficking. His career is thus a perfect illustration of the ways in which a restless character could maintain an existence through a number of political regimes in the twentieth century, while these regimes themselves shaped and used their historical agent to promote their own goals. Alongside the relevant scholarly literature, the study is based on a great number of archival sources and an extensive press material.
A Nemzeti Tábor (NT) nevű politikai formációt 1940 őszén alapította dr. Szüts Iván, az Első Magya... more A Nemzeti Tábor (NT) nevű politikai formációt 1940 őszén alapította dr. Szüts Iván, az Első Magyar Általános Biztosító tisztviselője (ellenőre), 1 akinek a húszas évek végén, harmincas évek elején megalakuló magyarországi nemzeti szocialista pártok kapcsán ismerhették meg a korabeli újságolvasók a nevét. 2 Szüts a harmincas évek derekán eltűnt a politikai híradásokból, hogy aztán jó fél évtizeddel később annál nagyobb feltűnést keltsen zajos visszatérése a politikai arénába. A megkülönböztetett figyelmet annak köszönhette, hogy az idővel saját folyóirattal rendelkező és egészen Magyarország német megszállásáig működő NT-t egyfajta nyilas ellenpártként értelmezte a közvélemény. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy mérlegre tegyem: mennyiben volt igaz ez a percepció, milyen ideológiát képviselt a tábor és kik álltak Szüts kampánya(i) mögött? * Tudományos munkatárs, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
Közelítés a darázsfészekhez Törzsökös magyarok Egy fogalom és gazdái A Törzsökös Magyar Nemzetség... more Közelítés a darázsfészekhez Törzsökös magyarok Egy fogalom és gazdái A Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége A Törzsökös Magyarok Tábora Sárkánnyal a csodaszarvas és a nyilaskereszt ellen A törzsökös népfront kísérlete Viták és viharok Rongyos gárdisták A Magyar Fajvédők Országos Szövetsége Szabadcsapatok-korlátokkal Versengő narratívák Népi írók Sorakozója-a jobboldalon Az 1939-es választás: mindenki mindenki ellen? Nyilasok és rongyosok Németellenesség Szüts Iván Nemzeti Táborában Turáni vadászok Elárvult fajvédők dühöngője Legitimisták vonzásában Szervezeti struktúra 1938 után Szuverenista birodalomépítők Együtt Az "Új Európa" ellen Megszállottak Fasiszták vagy antifasiszták? Rövidítések jegyzéke A képek forrásai Levéltári források Magyarországi gyűjtemények A Hungaricana.hu portálon keresztül elérhető levéltári anyagok A szerző magángyűjteménye Külföldi gyűjtemények Interneten elérhető anyagok Sajtóforrások Felhasznált irodalom Névmutató Olvasópróba
This study analyzes the correlations of three Hungarian right-wing organizations between 1938 and... more This study analyzes the correlations of three Hungarian right-wing organizations between 1938 and 1945 focusing on a political party (Arrow Cross Party), a paramilitary unit (“Ragged Guard”) and a military auxiliary force (KISKA). After clarifying the meaning of key-word racialism, the paper aims to show the origins, the similarities, the differences, and the transitions of these organizations interpreting their connections to political violence and their different approaches to the German-led “New Europe”.
This paper anatomizes the political concepts of a notable Hungarian publicist-politician, Endre B... more This paper anatomizes the political concepts of a notable Hungarian publicist-politician, Endre Bajcsy-Zsilinszky (1886–1944) between 1930 and 1936, the Anti-Nazi leader of his own-established National Radical Party. Originally being a key player of the Hungarian right-wing racialists in the 1920s, my study first discusses how his worldview was shaped by inland and abroad political changes. I draw attention to surprising foreign relationships as well as his opinion about the issues of racialism and revisionism, presenting his standpoint on the Jewish and the agrarian question as well as interpreting his ideas concerning fascism and Nazism. My survey lays emphasis on Bajcsy-Zsilinszky’s controversial relations with Hungarian governments also analysing his deep-rooted nationalism as well as his new political targets. As it is demonstrated, social-economical-political reform plans and the Hungarian imperial idea related to and strengthened each other in his continuously altering politi...
The study reviews the first six years of the Discovering Hungary series, which was relaunched in ... more The study reviews the first six years of the Discovering Hungary series, which was relaunched in 1967 by the Association of Hungarian Writers chaired by József Darvas. It is based on the books published in the series by Ferenc Erdei, Gyula Fekete, Sándor László- Bencsik, Gábor Mocsár, György Moldova and Antal Végh, the relevant archival, oral history and press sources, and the available scholarly literature. The work primarily seeks to answer the question of how the state-sponsored Kádár era sociographers used their own opportunities in the light of the achievements of the ‘heroic era’ of the 1930s: should their work be assessed as self-submission, or an honest effort to reflect realities, or a mixture of the two? The controversies surrounding the published volumes, which were very popular in their own time, and the documents discussing and evaluating the manuscripts that did not appear in the series, provide new insights into the structure and functioning of the public sphere of the time, in addition to the issues mentioned above.
Based on the available literature and relevant sources, the study discusses the Sárospatak Rural ... more Based on the available literature and relevant sources, the study discusses the Sárospatak Rural Research Workshop, founded in 1931 by the theology students of Patak and operating uniquely until 1951 among the Hungarian village research workshops. First, the author outlines the socio-historical and ideological background of the Rural Research Workshop, then briefly discusses the relationship between the students of Sárospatak and the village research at that time, including the role of Zoltán Szabó. Kálmán Újszászy initiated the Rural Research Workshop at the request of the students, who received his doctorate in philosophy and was newly appointed to the Theology Faculty. The reader can also get to know the theology professor’s system of ideas concerning village research, which provides a stable framework for practical work. The essay also focuses on the sensitive issues of the early thirties regarding the seething student life, which took on a political dimension immediately, and the intellectual orientation of the theology students during the Second World War. Finally, the three-period work of the Rural Research Workshop in Sárospatak is discussed in the context of national village research.
In the middle of September 1944, Regent Horthy decided to withdraw Hungary from the war and call ... more In the middle of September 1944, Regent Horthy decided to withdraw Hungary from the war and call for an armistice. Concerning this political plan Lieutenant-General Szilárd Bakay, the commander of the I. Corps in Budapest, worked out a military plan against the German forces and their Hungarian followers in the capital city. As a part of the conspiracy, Bakay wanted to arm “reliable” civilians in Budapest which task he delegated to Lieutenant-General Károly Lázár, the commander of the royal bodyguard corps. At the same time, further links were also established between the regent and the Anti-Nazi resistance organizations and persons. This paper discusses the complex negotiations between “Buda Castle” and the Hungarian underground movement with the purpose of arming civilians on the side of Horthy. After 1945, communists emphasized that the “Horthyists” only wanted to save their rule, thus they had no sincere intention to cooperate with leftist forces. Horthy, in western exile, also had no interest in writing honestly about the former negotiations with the communists. Finally, the postwar fate of one of the key figures in the negotiations, László Rajk, does not make it easier to reveal the events of the autumn of 1944. Therefore, this paper uses a vast array of archival materials, memoirs, secondary literature, and press sources aiming to reconstruct the dates and the orders of the appointments, the (missed) opportunities, and the motivations of the participants.
A tanulmány a második világháború alatti ellenállással foglalkozó játékfilmek főbb típusait mutat... more A tanulmány a második világháború alatti ellenállással foglalkozó játékfilmek főbb típusait mutatja be néhány kiemelkedő külföldi produkción, illetve a legfontosabb magyarországi alkotásokon keresztül. A szerző amellett érvel, hogy e témában elkülöníthetünk mítoszépítő kommunista „fordított krimiket”, csatacentrikus grandiózus partizánfilmeket, modern akciófilmeket és vígjátékokat, továbbá embermentőkről készült drámákat és az ellenállás morális dilemmáit, valamint az átlagemberek tapasztalattörténetét előtérbe helyező kortárs filmalkotásokat.
The study surveys the career of a less known twentieth-century Hungarian politician, István Szücs... more The study surveys the career of a less known twentieth-century Hungarian politician, István Szücs (1900–1973). Its primary aim is to deepen our knowledge about the ideologies, functioning and networking of several political formations in the Horthy era that were – or were regarded as – right extremist. The analysis of the original documentation has proved that, contrary to the dominant assumption in current scholarship, the first national socialist political formations in Hungary were not the parties of Szüts in the late 1920s and early 1930, namely the Hungarian National Socialist Party and the National Socialist Party. All the more justifiably can be regarded as the pioneer of Hungarian national socialism the National Socialist Hungarian Workers’ and Peasants’ Party that was founded in the summer of 1932 and jointly led by Szüts, although he left it in the summer of 1932 and, after a brief intermezzo in the Smallholders’ Party, he disappeared from the political arena for half a decade. He returned in the autumn of 1940 by founding the National Camp which, based primarily on the racist networks and enjoying government backing, tried to disintegrate the Arrow Cross Party. After World War II, Iván Szüts acted as an agent of the Communist-run state security first in the Independent Hungarian Democratic Party, and in 1956 in the Christian Democratic Party, to engage under the Kádár regime, still covered by the state security, in half legal human trafficking. His career is thus a perfect illustration of the ways in which a restless character could maintain an existence through a number of political regimes in the twentieth century, while these regimes themselves shaped and used their historical agent to promote their own goals. Alongside the relevant scholarly literature, the study is based on a great number of archival sources and an extensive press material.
A Nemzeti Tábor (NT) nevű politikai formációt 1940 őszén alapította dr. Szüts Iván, az Első Magya... more A Nemzeti Tábor (NT) nevű politikai formációt 1940 őszén alapította dr. Szüts Iván, az Első Magyar Általános Biztosító tisztviselője (ellenőre), 1 akinek a húszas évek végén, harmincas évek elején megalakuló magyarországi nemzeti szocialista pártok kapcsán ismerhették meg a korabeli újságolvasók a nevét. 2 Szüts a harmincas évek derekán eltűnt a politikai híradásokból, hogy aztán jó fél évtizeddel később annál nagyobb feltűnést keltsen zajos visszatérése a politikai arénába. A megkülönböztetett figyelmet annak köszönhette, hogy az idővel saját folyóirattal rendelkező és egészen Magyarország német megszállásáig működő NT-t egyfajta nyilas ellenpártként értelmezte a közvélemény. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy mérlegre tegyem: mennyiben volt igaz ez a percepció, milyen ideológiát képviselt a tábor és kik álltak Szüts kampánya(i) mögött? * Tudományos munkatárs, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
Közelítés a darázsfészekhez Törzsökös magyarok Egy fogalom és gazdái A Törzsökös Magyar Nemzetség... more Közelítés a darázsfészekhez Törzsökös magyarok Egy fogalom és gazdái A Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége A Törzsökös Magyarok Tábora Sárkánnyal a csodaszarvas és a nyilaskereszt ellen A törzsökös népfront kísérlete Viták és viharok Rongyos gárdisták A Magyar Fajvédők Országos Szövetsége Szabadcsapatok-korlátokkal Versengő narratívák Népi írók Sorakozója-a jobboldalon Az 1939-es választás: mindenki mindenki ellen? Nyilasok és rongyosok Németellenesség Szüts Iván Nemzeti Táborában Turáni vadászok Elárvult fajvédők dühöngője Legitimisták vonzásában Szervezeti struktúra 1938 után Szuverenista birodalomépítők Együtt Az "Új Európa" ellen Megszállottak Fasiszták vagy antifasiszták? Rövidítések jegyzéke A képek forrásai Levéltári források Magyarországi gyűjtemények A Hungaricana.hu portálon keresztül elérhető levéltári anyagok A szerző magángyűjteménye Külföldi gyűjtemények Interneten elérhető anyagok Sajtóforrások Felhasznált irodalom Névmutató Olvasópróba
This study analyzes the correlations of three Hungarian right-wing organizations between 1938 and... more This study analyzes the correlations of three Hungarian right-wing organizations between 1938 and 1945 focusing on a political party (Arrow Cross Party), a paramilitary unit (“Ragged Guard”) and a military auxiliary force (KISKA). After clarifying the meaning of key-word racialism, the paper aims to show the origins, the similarities, the differences, and the transitions of these organizations interpreting their connections to political violence and their different approaches to the German-led “New Europe”.
This paper anatomizes the political concepts of a notable Hungarian publicist-politician, Endre B... more This paper anatomizes the political concepts of a notable Hungarian publicist-politician, Endre Bajcsy-Zsilinszky (1886–1944) between 1930 and 1936, the Anti-Nazi leader of his own-established National Radical Party. Originally being a key player of the Hungarian right-wing racialists in the 1920s, my study first discusses how his worldview was shaped by inland and abroad political changes. I draw attention to surprising foreign relationships as well as his opinion about the issues of racialism and revisionism, presenting his standpoint on the Jewish and the agrarian question as well as interpreting his ideas concerning fascism and Nazism. My survey lays emphasis on Bajcsy-Zsilinszky’s controversial relations with Hungarian governments also analysing his deep-rooted nationalism as well as his new political targets. As it is demonstrated, social-economical-political reform plans and the Hungarian imperial idea related to and strengthened each other in his continuously altering politi...
Az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet utoljára 1979-ben állt az érdeklődés középpontjában, lega... more Az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet utoljára 1979-ben állt az érdeklődés középpontjában, legalábbis a 20. századi magyar história iránt érdeklődők körében. Ekkor került a hazai mozikba az Októberi vasárnap című játékfilm, amely az eseményt nagypolitikai szempontból ugyan a hetvenes évek ideológiai korlátai szerint keretezte, ám közben nonkonform karaktereket és összetett jelenségeket is megjelenített (például az 1919-1920as fehérterrorban játszott szerepe miatt 1948-ban kivégzett Latorczay Lőrinc ezredes nyilasellenes fegyveres ellenállását). 1 Ugyanebben az évben és hasonló szellemben jelent meg az első tudományos jellegű monografikus összefoglalás is a témában, Vigh Károly tollából, amely munka öt évvel később bővített kiadásban is napvilágot látott. 2 Ezt követően azonban-közel negyven éven át-csend vette körül a témát, miközben számos résztvevő megírta visszaemlékezését, a kiugrás kutatási és megjelenítési lehetőségeit (is) behatároló ideológiai béklyók 1989ben lehullottak, sorra jelentek meg Magyarország második világháborús szereplését újraíró történettudományos munkák, a
Pannon panoráma SZOCIOGRÁFIA -KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRKÉP. TANULMÁNYKÖTET, SZERK. LETENYEI LÁSZLÓ, TAM... more Pannon panoráma SZOCIOGRÁFIA -KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRKÉP. TANULMÁNYKÖTET, SZERK. LETENYEI LÁSZLÓ, TAMÁSKA MÁTÉ 2018-ban a Gondolat Kiadó jóvoltából két konferenciakötettel is gyarapodott a(z egyébként túlírtnak bajosan mondható) honi szociográfiatörténeti irodalom. Tóth Pál Péter szerkesztésében jelent meg a Politikatörténeti Intézetben 2016 májusában megrendezett A magyar szociográfia a 20-21. században címû tanácskozás írott változata, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen 2017 márciusában (Tóth Pál aktív közremûködésével) megtartott konferencia anyagát, írásunk tárgyát, Szociográfia -Kárpát-medencei körkép címmel szerkesztette kötetbe Letenyei László és Tamáska Máté.
Cseke Péter könyve Magyarországon 2008-ban jelent meg, a Magyar Napló gondozásában, mintegy kétsz... more Cseke Péter könyve Magyarországon 2008-ban jelent meg, a Magyar Napló gondozásában, mintegy kétszáz lapnyi terjedelemben. A szerző a kolozsvári egyetem Politika, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Karának oktatója, aki az egyetemen a tényfeltáró újságíráshoz, valamint az oknyomozó riporthoz kapcsolódóan maga is tanítja a szociográfiát. Ebből adódóan elsősorban újságírói szemszögből foglalkozik ezzel az igen sokrétű, műfajokat, sőt tudományágakat és bizonyos értelemben műnemeket is átlépni képes szövegműfajjal. Kötődése, hivatásszeretete sorain érződik, művében pedig többször fel is idézi a lelkes hallgatókkal töltött hasznos (tan)órák hangulatát. Saját bevallása szerint maga a kötet is egy egyetemi jegyzetből nőtt ki, ami e "bővített kiadás" tördelési technikáján is nyomott hagyott.
számú projekt támogatta. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Uni... more számú projekt támogatta. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásával valósult meg.
Közelítés a darázsfészekhez Törzsökös magyarok Egy fogalom és gazdái A Törzsökös Magyar Nemzetség... more Közelítés a darázsfészekhez Törzsökös magyarok Egy fogalom és gazdái A Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége A Törzsökös Magyarok Tábora Sárkánnyal a csodaszarvas és a nyilaskereszt ellen A törzsökös népfront kísérlete Viták és viharok Rongyos gárdisták A Magyar Fajvédők Országos Szövetsége Szabadcsapatok-korlátokkal Versengő narratívák Népi írók Sorakozója-a jobboldalon Az 1939-es választás: mindenki mindenki ellen? Nyilasok és rongyosok Németellenesség Szüts Iván Nemzeti Táborában Turáni vadászok Elárvult fajvédők dühöngője Legitimisták vonzásában Szervezeti struktúra 1938 után Szuverenista birodalomépítők Együtt Az "Új Európa" ellen Megszállottak Fasiszták vagy antifasiszták? Rövidítések jegyzéke A képek forrásai Levéltári források Magyarországi gyűjtemények A Hungaricana.hu portálon keresztül elérhető levéltári anyagok A szerző magángyűjteménye Külföldi gyűjtemények Interneten elérhető anyagok Sajtóforrások Felhasznált irodalom Névmutató Olvasópróba
Bartha Ákos (1982) a Debreceni Egyetemen szerzett történelem (2006), majd magyar nyelv és irodalo... more Bartha Ákos (1982) a Debreceni Egyetemen szerzett történelem (2006), majd magyar nyelv és irodalom szakos (2010) tanári diplomát. Az ugyanitt folytatott doktori képzést követően 2012-ben summa cum laude minősítéssel védte meg disszertációját, mely átdolgozott formában a következő évben könyvként is napvilágot látott (Falukutatás és társadalmi önismeret: A Sárospataki Református Kollégium faluszemi-náriumának [1931-1951] történeti kontextusai). 2017-ben jelent meg második önálló kötete, Populizmus, népiség, modernizáció: Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből címmel. 2015 óta az MTA BTK Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója. Családos, két gyermek édesapja. Bartha legújabb könyvében annak a 20. századi magyar közszereplőnek készítette el az életrajzát-kibővített forrásbázis alapján-, aki halála óta a legtartósabb és legszélesebb körű tiszteletnek örvend a korszak politikusai közül. Ekképp különösnek is mondható, hogy az olvasó kezében tartott biográfia az első tudományos igényű összegzés Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) pályájáról. A kötet egészen napjainkig követi nyomon az életmű szövevényes utótörténetét, így egyben a modern kori magyar történelem látképét is nyújtja.
Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való ... more Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.
Az interjút készítette Bartha Ákos Szerkesztette: Kádár Judit Debrecen, 2013. augusztus-október "... more Az interjút készítette Bartha Ákos Szerkesztette: Kádár Judit Debrecen, 2013. augusztus-október "Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket". (János 15:16) Szeretném, hogyha látható lenne az az út, amelyen már az általános iskolától elkezdve a gimnáziumon keresztül és a katonaságon át a teológián keresztül engem a Mindenható Isten vezetett. A nehézségeket úgy tudtam átélni, hogy éreztem az Ő segítségét. Szépen eligazított engem, és én le tudtam érettségizni, kitöltöttem a katonaidőt, el tudtam végezni a teológiát, s lelkészi szolgálatot végezhettem. Egyértelmű az én számomra, hogy mindebben a Mindenható Istennek a vezetése és gondviselő kegyelme munkálkodott. Ugyanúgy átéltem én is a megtérés élményét, mint ahogy a bethánista diáktársaim átélték, csak én a gyülekezeten belül éltem át, a hitvalló magatartásom pedig nem az ő túlzásaik alapján állt, hanem az én hitbeli meggyőződésem alapján. Tudták rólam, hogy én hitvalló lelkipásztor vagyok, de olyan lelkipásztor, aki elfogadja, hogy az Isten azt a feladatot adta, hogy ebben a környezetben kell betölteni a küldetést a Biblia alapján, Jézus tanítványaként. Család Nagyszülők A család a hagyomány szerint erdélyi származású. Ötvös János, az első ősünk, akiről tudunk, Bocskay István 1 kiváltságosai közé tartozott. Hajdúnánási a közvetlen család mindkét ágról. Anyai nagyapám özvegyen maradt három gyerekkel. Újra megnősült, és ebből a házasságból született még öt gyerek, édesanyám is. Egy egyszerű család leányát vette el, a nagymama nem gazdaleány volt. Amikor Nagy nagyapám meghalt, a felesége még javakorabeli asszony volt, és 2 a gyerekek is már felnőttek és szárnyra keltek. Akkor ő újra férjhez ment, és ebből a házasságból lett még egy fiúgyerek. Népes család lett együtt: nagymamának 37 unokája volt, akiket -bennünket -nagyon szeretett. A tedeji gazdaságunk révén mi szomszédok voltunk, mert a két tanya egymás mellett volt, úgyhogy közvetlen kapcsolatban voltunk nagymamával. Engem különösen kedvelt, és én is kedveltem őt. Okos, erős, belevaló, a családját, unokáit szerető asszony volt nagyanyám. Második férje a mellettünk levő gazdaságot vezette, egy dűlő választotta el a két birtokot. Nálunk 100-110 hold, náluk 70 hold volt, azt ők ugyanúgy bérelték, mint édesapám.
Az interjút készítette, szerkesztette: Bartha Ákos Hajdúnánás, 2010. Család Anyai nagyszüleim, Sz... more Az interjút készítette, szerkesztette: Bartha Ákos Hajdúnánás, 2010. Család Anyai nagyszüleim, Szép Kálmán és Seres Ilona Nagyszőlősön laktak, Beregszász mellett. Mivel ők állandóan ott voltak, mi meg Kisvárdán, és mivel apám halálakor én még egész kicsi voltam, nem sikerült közelebbi kontaktust felvenni velük. Nagyapámat soha nem is láttam, a nagymamát egyszer, amikor visszajött a Felvidék 1938-ban. Akkor elmentem hozzájuk Nagyszőlősre, ott lakott a nővérem a férjével. A folyosón találkoztam a nagymamával. Megkérdezte, hogy kicsoda vagyok. Mondom, hogy: "Én vagyok a legifjabb Sinka György." Azt mondta: "Hát jól van, fiam, jól van." Volt neki egy szobája, oda bement, és amíg ott tartózkodtamegy-másfél hétignem láttam egy percig se, és azután se. A nővérem, aki ott volt Nagyszőlősön vele, az hordta be az ebédet nekem. Anyai nagyanyám -amennyire emlékszemegy nagyon magas, sovány, vékony nő volt. Fiatalkorában keménykötésű, szilárd, ellentmondást nem tűrő feleség lehetett. A szülőknek volt két gyerekük, az egyik Szép Erzsébet, a másik pedig ifjabb Szép Kálmán. Ifjabb Szép Kálmán Túrterebesen volt református lelkész. Apai nagyapám Sinka Benjámin tímár volt. Felesége Szentléleky Kozma Zsófia. A családról még az 1938-as Szabolcs vármegyei szociográfiában is írnak. Gyerekkoromban, a harmincas évek közepén sokat voltam náluk Nyírgyulajban. Nyírgyulaj Nyírbátor mellett van 7 km-re, Máriapócs és Nyírbátor között. Nagyapámnak két lányát -Ilonkát meg Amáliát -nagyon jól ismertem, mert gyakran ott nyaraltam náluk. A két-két nagyszülő között nagy kapcsolat nem volt, viszont nagynénéimmel mi nagyon jóban voltunk. Ilonka Nyírgyulajban volt a református lelkésznek, Hatvani Pálnak a felesége, majd özvegye. Azért is voltunk ott sokat, hogy ne kerüljünk árvaházba, mert nyolcan voltunk testvérek, és amikor 1936-ban meghalt apám, akkor a református egyház felajánlotta, hogy a Kecskeméti Református Egyház által működtetett árvaházba helyezi el a gyerekeket. Anyám ebbe nem
Az interjút készítette, szerkesztette: Bartha Ákos Budapest, 2010. szeptember-november Család Éde... more Az interjút készítette, szerkesztette: Bartha Ákos Budapest, 2010. szeptember-november Család Édesapám 1886-ban született a Várban, Budán. Az ő apja kőszobrász volt, ő csinálta a Szent István szobornak a kőmunkáját, valószínűleg azért is élt fent a budai Várban az apám. Apám nem nagyon szeretett beszélni a múltjáról, introvertált ember volt. Münchenben tanult művészetet (festészetet, majd fényképészetet), aztán az első világháborúban együtt raboskodott Szibériában Kun Bélával, ahonnan azonban apám megszökött. Kínán és Belső-Ázsián keresztül tért haza. Kun Béla később jött vissza, és -a családi emlékezet szerint -a Tanácsköztársaság alatt kereste apámat, mint régi barátját, hogy berakja a minisztériumba. Apám azonban Kemecsére menekült Kun Béla elől, hogy meg ne találják, mert gyűlölte a politikát. Valószínűleg ezért nem találták meg, mert Kemecsén nem keresték. Mi erről sose beszéltünk. Most tudtam meg, hogy az apám ott nyitotta az első üzletét, mert a képeit még mindig őrzik. Én nem is hallottam előtte Kemecséről! Csak egyet tudtam, hogy az első feleségem kemecsei Kemechey Judit volt; a kemecsei nagymamáról beszélt folyton, amíg házasok voltunk, mert imádta. Minden összefügg ebben a világban. Hiszek Jung szinkronicitás-fogalmában, különböző események sajátos összefüggéseiben. Apámék nem lágerban éltek kint, azt mondta, a legjobb élete volt kint Oroszországban az első világháború alatt -még női is voltak. Hogy került fogságba? nem tudom, az isten tudja, lehet, hogy megadta magát. De őneki köszönhetem, hogy én végigcsináltam a háborút, kint voltam hadifogságban, hazajöttem, itt volt a forradalom -és én nem láttam egy lövést, egy halottat egész életemben az utcán. Én ezt annak tulajdonítom, hogy 17 éves koromban le kellett fényképeznie egy halott kezét valami ügyből, és félt egyedül kimenni a kórbonctanra. "Gyere már ki segíteni!" Hát én kimentem segíteni, de mikor megláttam a kórbonctanon a fejeket, meg lábakat, én három évig nem ettem húst. Azóta se szeretem a húst, és azóta is van bennem egy irtózás a halál ellen. Én nem hallottam egy orosz puskagolyót sem. Kemecse után apám Sárospatakra ment -de Újhelyben is volt egy üzlete -, aztán Szolnokon kötött ki. Én ott születtem. Már akkor összeszedte magát anyagilag, mert nagyon jó volt. Milyen pici a világ! Van itt egy tanítványom, és mondom neki: "Hogy találtál meg engem?" Azt mondja: "Az én nagyapám Sárospatakon az apádnál volt tanuló. Aztán leköltöztek ők is Debrecenbe, és beleesett a húgodba. És halálos szerelem volt, a család is tudja." És megmutatta a képét, úgy nézett ki az ő nagyapjának a felesége, mint a húgom. Tanulója volt az apámnak, a húgomba esett bele Debrecenben. Ilyen a világ! Nem lehet véletlen minden. Az apai ágról nem sokat tudok. Apámnak volt két bátyja. Az egyik bátyja úgy nézett ki kiköpött, mint az apám, a másik bátyja nem, de az minden évbe meglátogatott minket. Az anyja Szipál Anna volt. Az egyik nagybácsi Pozsonyban volt fényképész, az, aki pont ikertestvére lehetett volna az apámnak. A másik nagybácsi, a Gyula bácsi kiskoromban villanymozdonyt hozott nekem, az apja államtitkár volt. Sok pénze volt, de úgy öltözött, mint egy koldus. Egyszer a húgommal, Macával vettünk neki egy kalapot, mert tiszta zsír volt a kalapja, de földhöz vágta az új kalapot: "Mit képzeltek, nem tudok akár tíz ilyen új kalapot venni? De nekem az tetszik, amit hordok." Nagyon szerény ember volt. Kilenc nyelvet beszélt, írt, olvasott, négy doktorátusa volt. Koncertpianista volt: a Bazilikába fölment reggel 10-kor, és dzsesszt játszhatott, annyira elismert volt. Nem nagyon beszélt ő a múltjáról. Én azt hiszem, az ő anyja bécsi volt, perfekt beszélt németül, oroszul. Lecsekkoltam németekkel is, oroszokkal is. Úgy beszélt, mint egy orosz. Lehet, hogy genetikailag jó nyelvérzéke volt. Anyám családja sárospataki. Anyám, Szepessy Margit gyönyörű szép volt, azért vagyok én is ilyen szép. Sárospatakon ismerkedtek meg apámmal. A fényképészetet először az anyai nagybácsitól tanultam, az pék volt és fényképész, és volt egy olyan névjegye, hogy "fénypékész". Volt neki humora. Őt szerettem a legjobban! Ő is Szepessy volt, Szepessy László. A másik anyai nagybácsim, György bácsi, finánc volt, alkoholista, és úgy sírt, amikor berúgott. Mondtam neki: "Ha annyira rosszul érzed magad, hogy sírsz, mért iszol?" Azt mondta: "Nem tudod, milyen jó sírni!" A harmadik anyai nagybácsim, Imre bácsi az adóhivatal főnöke volt, a felesége meg országos teniszbajnok. Azt hiszem, más nagybácsim nem is volt.
Az interjút készítette, szerkesztette: Bartha Ákos Debrecen, 2010. február-július Debrecenben Csa... more Az interjút készítette, szerkesztette: Bartha Ákos Debrecen, 2010. február-július Debrecenben Családunk tősgyökeres debreceni família. Anyámat Dézsi Rózának hívták, édesapja, Dézsi József, vasutas volt. Az első világháborúban jártak egészen Máramarosszigetig, és ott még volt, mikor a farkasok is megtámadták őket. Nem szívesen beszélt róla nagyapám, mert biztos nagyon féltek -tán a mozdonyt is le kellett állítani. Az ő édesapja, nagyapja meg nagygazdálkodó volt. Úgy mondta nagyapám a harmincas években, mikor mesélhetnékje volt, hogy az első világháború előtt, az 1880-as évek körül 200 holdnál több földjük volt valahol a Feketeföldön, Debrecen nyugati határában. Aztán írtak a barátoknak, kölcsönre kértek, és elveszett az egész vagyon. Édesanyám haragudott is: "Ne tessék ezzel dicsekedni!"-mondta. Mert nagyanyám úgy halt meg, hogy hol egyik gyerekénél, hol a másiknál volt. Nagyapám egyik testvére, Ferenc főmozdonyvezető volt a harmincas-negyvenes években, az volt a minisztereknek a mozdonyvezetőjeezt nemcsak a nagyapám mesélte. Amikor nagymamám meghalt, meghívtak, hogy ott aludjunk, ne menjünk haza Sámsonba. És reggel mondta Juliska néni: "Nem ébredtetek fel az éjszaka? Mert Feri bátyádnak telefonja volt, ment az állomásra kismotorral, és onnan pedig két személy busszal vitte Pestig." Azt mondta, a "bizalmas embereknek" volt a mozdonyvezetője. 1938-ban halt meg nagymamám. Akkor is volt, hogy éjszaka szóltak, ő ment a kismotorral, és Pestre vitték, mert Pestről vitte a vonatot. Egy szép, derék ember volt. Tényleg olyan úriember kinézete volt, iskolázott volt, mert előtte diplomás építészként dolgozott, a Szappanos utcai baptista imaház építésében is részt vett. Sajnos arról nem mesélhetett, hogy kiket vitt, mert azért ez mégis egy bizalmi munka volt, ahogyan mondta. Ő vette át a mozdonyt, és ő vitte külföldre is a politikusokat. Egyébként sem volt mesélős. Elég korán nyugdíjba ment, mert beteg lett. Kimerült. Azelőtt tüzes mozdony volt, úgyhogy nagyon oda kellett figyelni, különösen, ha a fűtő olyan volt, hogy előtte nap beivott. A Magyar társadalom a két világháború között -Családtörténeti életútinterjúk 2 Anyai nagyanyám Nagy Juliánna. Édesapja meghalt, özvegy édesanyja nevelte. Őneki mostohatestvérei voltak, vagyis inkább nagynénjei. De volt egy testvére, a Lajos bácsi. Nagy Lajos. Volt anyámnak egy unokatestvére, tán református pap volt az apja. Ennyit tudok. Ez olyan régen volt! Sajnos rájuk nemigen emlékszem. A nagyszülőkről csak gondolom, mikor házasodtak, mert édesanya második gyerek volt, 1893-as, Józsi bácsi '92-es, tehát akkor '91-ben vagy '90-ben házasodtak össze. Nagyapám vasutas barátokkal, vasutas társakkal tartotta a kapcsolatot, avval jártak össze névnapokon. Később pedig édesanyámnak volt a családban rokonság, család, azokkal jártak össze, apám testvérével, édesanyám testvérével. Nem voltak haragban soha, mindig összejártak. Ha nem is sűrűen, csak úgy időközönként. Apai nagyapám, Szász Bálint, kádármester volt Debrecenben, majd a húszas évektől Hajdúsámsonban. Addig Debrecenben volt neki műhelye. Debrecenben, a Veres utcán volt a háza, nem is tudom, melyik, ugyanis két háza volt nagyapámnak. Sajnos, nem jut eszembe, hogy melyik másik utcán volt még háza. De hát a rossz esztendők elvitték azt is... 1936-ban halt meg nagyapám, és akkor már vagy 8 éve kint lakott Hajdúsámsonban. Az Epreskert állomásnál volt a fakereskedő. Egy nagy fakereskedés volt ott. A Zsuzsi vonat [kisvasút Debrecen és a város nyugati határában lévő Erdőspuszták között.a szerk.] is onnan indult. És kiutalás kellett a szakszervezettől meg a várostól, vagy a faluból kellett igazolás, igényelni kellett, de zsidóktól is vásárolt fát nagyapám. Tehát itt Debrecenben is kádár volt, majd kiment Hajdúsámsonba és ott élt két gyermekével, egy fiával meg a lányával, ott dolgozott. A nagyanyám temetésére emlékszem. 1923-as vagyok, ötödik éves voltam, amikor nagyanyámat temették. Mán akkor, 1928-ban nagyapám kint lakott Sámsonban. Kiment, ahogyan nagyanyám meghalt. Ott is halt meg Sámsonban, mint kádár. Azt hiszem, hogy 1929-ben volt a nagy fagy, akkor sok szőlő kipusztult, minden kipusztult, és akkor már kint volt. Olyan kemény tél volt, hogy kifagytak a szőlők. És már Debrecenben nem volt olyan nagyon érdemes itt maradni. Nagyapám volt az egyetlen kádár Sámsonban, úgy is került ő ki. Azt mondta a tekintetes Gödény úr, hogy jó volna, ha idekint dolgozna. És akkor nagyapám úgy költözött ki a két gyermekével. Emlékszem rá, hogy mikor már kint laktunk Sámsonban, kocsi ment a tekintetes úrékért, és kocsi vitte őket ki az állomásra. Kint nagyon szép, nagy darab szőlőjük volt. Azok úgy nyaraltak, kijöttek. Ott voltunk, és ott mondta apámnak vagy
Uploads
Papers by Ákos Bartha