Zvornik
Zvornik | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Bosznia-Hercegovina | ||
Entitás | Szerb Köztársaság | ||
Község | Zvornik | ||
Polgármester | Zoran Stevanović | ||
Irányítószám | 74500 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 63 686 fő (2013)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 146 m | ||
Terület | 376,14 km² | ||
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 23′, k. h. 19° 06′44.383333°N 19.100000°EKoordináták: é. sz. 44° 23′, k. h. 19° 06′44.383333°N 19.100000°E | |||
Zvornik weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zvornik témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zvornik (szerbül: Зворник, IPA: [zʋɔ̌rniːk]) város Bosznia-Hercegovinában, a Boszniai Szerb Köztársaságban. Lakosainak száma 63 686 fő (2013).[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Drina folyó bal partján található. A várossal szemközt, a folyó túlpartján, Szerbiában Mali Zvornik („kis Zvornik”) fekszik. A városhoz tartozó Kula Grad faluban épült fel a zvorniki erőd a 12. században.
Története
[szerkesztés]Zvornik első írásos említése 1410-ből származik, akkor még Zvonik azaz „harangtorony” névvel. Elhelyezkedéséből adódóan fontos kereskedelmi csomóponttá vált, többek között a Szarajevóból Belgrádba tartó kereskedelmi útvonal is keresztezte a települést. Első erődjét a 7. században építették a Mlađevac hegyvidéken.
Török uralom
[szerkesztés]Az oszmán uralom alatt a Zvornik szandzsák székhelye volt, a Boszniai elajetben. Ezt a szerepet első sorban a gazdasági és stratégiai szerepe miatt érdemelte ki a város. A zvorniki szandzsák egyike volt az Oszmán Birodalom hét szandzsákjának (Vidin, Nikápoly Pozsega, Szendrő és Mohács mellett), ahol kiemelt szerepet játszott a hajógyártás.[2]
Második világháború
[szerkesztés]A második világháború idején, 1941 áprilisában a Független Horvát Állam usztasái Bosznia nagy részét, köztük Zvornikot is megszállták, majd 1943 júliusában Jugoszlávia Első Proletár Brigádja szabadította fel.
Boszniai háború
[szerkesztés]A boszniai háború alatt Zvornik bosnyák lakosai ki lettek utasítva. Az első jugoszláv félkatonai alakulatok 1992. április 8-án lépték át a határt.[3] 1992 áprilisa folyamán európai tudósítók naponta jelentettek újabb szerb fegyveres támadásokról és a bosnyák lakosság tömeges mészárlásáról Zvornikban és a szomszédos falvakban.[4]
1992. május 19-én a Jugoszláv Néphadsereg szerb félkatonai önkéntesekkel együtt elfoglalták a várost és a szemközti Mali Zvornikot is.[3] A megszállók Karakaj és Čelopek elővárosait használták fel a helyi bosnyákok bebörtönzésére és kivégzésére. A fennmaradt bosnyák és nem szerb lakosságot koncentrációs táborokba és fogdákba zárták.[3] A háború folyamán a környék valamennyi mecsetét lerombolták, elpusztították.
Népessége
[szerkesztés]Lakossága 2013-ban 58 856 fő volt. A népességnek közel kétharmada szerb.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[5] |
Népesség 2013[5] |
---|---|---|
Szerb | 27 254 | 38 579 |
Bosnyák/Muszlim | 37 785 | 19 855 |
Horvát | 107 | 106 |
Egyéb | 2 071 | 316 |
Összesen | 67 217 | 58 856 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://web.archive.org/web/20181123135507/https://www.bhas.ba/obavjestenja/Preliminarni_rezultati_bos.pdf
- ↑ Godis̆njak grada Beograda. Beogradske novine, 35. o. (1979) „Ипак градња бродова се посебно везивала за шест санџака: никопољски, видински, смедеревски, зворнички, пожешки и мохачки.”
- ↑ a b c UN report on Zvornik. [2010. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ "One of the biggest" mass graves found in Bosnia (angol nyelven). BBC News, 1998. október 8. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Zvornik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvornik című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.