Ugrás a tartalomhoz

Zsédeny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsédeny
Maróthy kastély-kúria
Maróthy kastély-kúria
Zsédeny címere
Zsédeny címere
Zsédeny zászlaja
Zsédeny zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterJoós Tibor (független)[1]
Irányítószám9635
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség212 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 16° 54′ 18″47.341830°N 16.905020°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 16° 54′ 18″47.341830°N 16.905020°E
Zsédeny (Vas vármegye)
Zsédeny
Zsédeny
Pozíció Vas vármegye térképén
Zsédeny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsédeny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsédeny község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Rába és a Répce által közrefogott háromszögben fekszik, sík, sovány, homokos területen.

A közvetlenül határos települések: észak felől Vasegerszeg, kelet felől Jákfa, dél felől Rábapaty, északnyugat felől pedig Hegyfalu.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a Balatont Sopron térségével összekötő 84-es főúton, mely a belterületén is végighalad.

Északnyugati határszélétől nem messze húzódik az M86-os autóút, illetve valamivel távolabb a 86-os főút, ráadásul mindkettőnek csomópontja is van Zsédeny közelében, a 84-es főút keresztezésénél; ezek révén a község a megyeszékhely, Szombathely, valamint Győr-Csorna irányából is könnyen megközelíthető.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Hegyfalu vasútállomása kínálja, néhány kilométerre északra.

Története

[szerkesztés]

Régi település, amit a község határában feltárt vaskori sírhalom is bizonyít. Nevét az Árpád kortól ismerjük az oklevelekből, első említése 1238-ból maradt fent. A 14. századtól megjelenik Kis-Zsédeny, másként vadkert, mint elkülönülő jobbágyközség megkülönböztetése.

Zsédenyen át már a 13. században között nagy út vezetett Egerszeg és Paty, s az úttól nem messze állt Szent Márton (a község védőszentje) nevére szentelt egyháza (vagyis temploma). Szent Márton legendájáról való megemlékezésképpen 2000-től elevenítették fel a községben (az Agroprocent Kft. szervezésében) a Márton napi lampionos korhű jelmezes felvonulást.

Zsédeny ősbirtokosai valószínűleg a zsédenyiek voltak, majd a pogánylázadások leverése után a falu egy része a mindenkori király birtoka lett. Ő adta tovább a várnépek kezelésébe, majd a későbbiek során a Köcskiek, a Jákok, a Mezőlakiak és az Ostffyak is birtokolták. Későbbi földesurai a Chernel és a Taar, majd a Maróthy családok voltak.

Ez utóbbiak betelepülési ideje nem ismert, de a község területén jelenleg is meglévő Maróthy-kúriát a 19. század közepén építtette a család romantikus-eklektikus stílusban. A család 1945-ig birtokolta, majd az erősen lepusztult épületet a kastélyprogram keretében a Fiedler család újította fel kívül-belül. Jelenleg két hektáros parkjával együtt szállodaként üzemel. 12 szobája antik berendezésű, 20 fős konferenciateremmel rendelkezik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Fiedler Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Bognár László (független)[4]
  • 1998–2002: Bognár László (független)[5]
  • 2002–2006: Bognár László (független)[6]
  • 2006–2010: Bognár László (független)[7]
  • 2010–2014: Bognár László (független)[8]
  • 2014–2019: Bognár László (független)[9]
  • 2019–2024: Bognár László (független)[10]
  • 2024– : Joós Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
185
186
190
192
201
209
212
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 1,6% németnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, evangélikus 12%, református 0,5%, felekezet nélküli 4,9% (26,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Hírneves zsédenyiek

[szerkesztés]
  • Horváth József (1924–2004) Kossuth-díjas színész, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja.
  • Horváth József (1952–1998) költő [megjelent verseskötete: Idegmuzsika (1999, Péntek Imre szerkesztésében; versei megjelentek még a Közgazdász című egyetemi újság (1981), a Zsarát című szombathelyi lap (1999) és a Mozgó Világ (1981) oldalain]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. Zsédeny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  11. Zsédeny Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]