Vulgata
| Vulgata | |
 | |
| Kézírásos latin Vulgata a középkorból | |
| Szerző | Szent Jeromos |
| Megírásának időpontja | i. sz. 5. század eleje |
| Nyelv | latin |
| Témakör | a Biblia |
| Műfaj | Biblia-fordítás |
| Fordító | Szent Jeromos |
| Külső hivatkozás | https://www.sacredbible.org/vulgate1861/ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vulgata témájú médiaállományokat. | |
A Vulgata latin nyelvű bibliafordítás, az i. sz. 5. század elején készült, Szent Jeromos (347–420) munkája. Valójában nem új fordítás a szónak abban az értelmében, hogy Jeromos maga készített volna új bibliaszöveget, sokkal inkább a Vetus Latina-hagyomány (VL) különféle anyagait dolgozta össze, korrigálta, írta át. Felhasználta a Septuaginta megoldásait, és külön a munka kedvéért megtanult héberül is. A munka nagyobb részét Palesztinában végezte. Éppen a különféle hagyományok és az új munka egybedolgozása vezette végül Jeromost arra a különös megoldásra, hogy a zsoltárok könyvét kétféle változatban is felvette a Vulgatába: a saját fordítása a Psalterium Hebraicum (395), a VL nyomán átdolgozott változat a Psalterium Gallicanum (387). A mai Vulgata-kiadásokban tehát kétszer szerepel a zsoltárok könyve.
Történet
[szerkesztés]Szent Jeromos I. Damáz pápától 382-ben kapott megbízást a latin nyelvű fordításra. Az evangéliumokat 383-ban már be is fejezte. Az Ószövetséget a héber és arámi nyelvekből fordította és állandóan összehasonlította a görög Septuaginta-fordítással is. Ez a munkája mintegy húsz évig tartott.
A latin vulgata szó (vulgatus, -a, -um) „elterjedtet” jelent. Ezt a nevét csak idővel kapta a Jeromos-féle anyag, egységes gyűjteménnyé eleve csak a karoling kor környékén rendezték, általános referenciaalappá pedig csak az érett középkorra (12-13. század) lett. A római katolikus egyház az 1546. évi tridenti zsinaton hozott határozattal emelte hivatalos Biblia-szöveggé, addig népszerűségben és hivatkozási alapként is riválisa volt a liturgikus beágyazottság folytán gyakran jóval tekintélyesebb számos más szövegvariáns (vetus Latina). A Vulgata szövegváltozata volt az, amelyből a nyugat-európai nyelvek legkorábbi Biblia-fordításai is születtek.
Források
[szerkesztés]- A Vulgata. biblia.hu. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- Német Pál: A latin nyelvű Biblia - Vetus Latina és Vulgata. Reformátusok Lapja LII. évf. 45. sz., 2008. november 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)[halott link]
