Võru
| Võru | |||
 | |||
| Võru megye megyeházának épülete Võruban. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Észtország | ||
| Alapítás éve | 1784 | ||
| Irányítószám | 65601–65622 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 112 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,01 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 57° 50′ 55″, k. h. 26° 59′ 34″57.848611°N 26.992778°EKoordináták: é. sz. 57° 50′ 55″, k. h. 26° 59′ 34″57.848611°N 26.992778°E | |||
| Võru weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Võru témájú médiaállományokat. | |||
Võru (võro: Võro, németül: Werro, oroszul: Выру) város Délkelet-Észtországban, Võru megye (észtül: Võru maakond) székhelye. Saját önkormányzattal rendelkezik és önálló közigazgatási egységet (községet) alkot. 2017-ig a korábbi Võru község székhelye is volt. Megyeszékhelyként a környező vidék kulturális, gazdasági és oktatási központja. Területén, más észtországi településekhez hasonlóan, számos kisebb-nagyobb tó található, köztük a város nyugati határát képező Tamula-tó. A környék már a mezolitikum óta lakott vidék, amely a középkorban vált a tartui érsekség védelmi vonalának részévé. Felvirágzását azonban a 18-19. század hozta el, amikor is számos ma is látható épületét felépítették. A város története során több alkalommal került a környező népek uralma alá, utoljára a huszadik század második felében, amikor is a szovjetek vették át a hatalmat. Mai városképét befolyásoló lakótelepei, tömbházai is ebben az időszakban, az iparosítás időszakában épültek. Napjainkban a város gazdaságának gerincét a szolgáltatások és az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági vállalkozások jelentik, melyet jó közlekedésföldrajzi adottságai is támogatnak. A megyeszékhely számos kulturális programot és látnivalót kínál, ezen felül egyházi és oktatási központ.
Fekvése
[szerkesztés]
Võru nyugati részén található a Tamula-tó, melynek vizét a Vahejõgi csatorna szállítja el a közelben folyó Võhandu-folyóba. A Tamula-tótól nyugatabbra a Vagula-tó kiterjedt víztükre fekszik, melynek partján található Roosisaare falu. A várost délkelet felől átszeli a Koreli-patak. A település viharos régmúltjára emlékeztetnek a Kirumpääi erőd romjai. Számos tó akad területén és közvetlen közelében, mint például a Papp-tó, valamint a Verijärv. A belvárost a Katariina allee (Katarina fasor) köti össze a Friedrich Reinhold Kreutzwald parkkal, valamint a Tamula-tóval.
Võru közúton 3,5 órányi távolságra van a fővárostól, Tallinntól, Narva 3 óra, Pärnu 2,5 óra,Viljandi 1,5 óra, míg Tartu mindössze 1 óra alatt elérhető.[2] A lett főváros, Riga 3 óra 15 perc távolságra fekszik közúton.[3]
A város közlekedésföldrajzi helyzete kielégítő, amely kedvez a helyi gazdaságnak, idegenforgalomnak. A megyeszékhely a Valga–Pszkovi-vasútvonal mentén állomással rendelkezik, ám ezen vonal 2001 óta csak teherszállítás céljából üzemel. Tartuból a Tartu–Valga-vasútvonal–Valga–Pszkovi-vasútvonal, illetve a Tartu–Pszkovi-vasútvonal–Valga–Pszkovi-vasútvonal érintésével közelíthető meg vasúton.
Észak-déli irányban, keleti elkerülővel érinti a várost a 2-es főút, valamint itt található a 64-es főút, a 65-ös főút, a 66-os főút és a 67-es főút egy-egy végpontja is.
Éghajlata
[szerkesztés]
A város éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. 1992. augusztus 11-én itt mérték az országban valaha mért legmagasabb nappali hőmérsékletet, ami 35,6 °C volt. A tenger közelsége miatt a telek enyhébbek, míg a nyarak hűvösebbek, mint más hasonló szélességi körön fekvő területeken. A nedves légtömegek főleg nyugat felől, míg a hideg betörések északról, illetve keletről érik el a vidéket. Mivel a város az ország keleti felén fekszik, ezért ősztől kezdve, egészen tavaszig hidegebb az idő, mint a partvidéki területeken. Délies fekvésének köszönhetően, azonban nyáron magasabb hőmérséklet alakul ki ezen a vidéken, mint a tengerpartokon. A közeli Haanja-fennsíkon a hótakaró akár 135 napon keresztül is megmaradhat. A januári középhőmérséklet az ország középső és keleti részein -6 és -7 °C közt alakul. A legrövidebb nappal a téli napforduló idején Dél-Észtországban 6 óra 39 perc, míg a leghosszabb nappal a nyári napfordulókor 18 óra 10 perc.[4]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 9,6 | 12,4 | 18,0 | 26,9 | 30,7 | 33,5 | 35,2 | 35,6 | 29,9 | 22,2 | 13,3 | 11,2 | 35,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −1,9 | −1,8 | 3,3 | 11,1 | 17,7 | 20,7 | 23,2 | 21,7 | 15,7 | 9,5 | 2,8 | −0,9 | 10,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −4,6 | −5,1 | −0,8 | 5,9 | 11,9 | 15,5 | 18,0 | 16,6 | 11,3 | 6,3 | 0,5 | −3,3 | 6,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,2 | −8,4 | −4,2 | 1,1 | 6,1 | 10,5 | 13,0 | 11,9 | 7,5 | 3,5 | −1,7 | −5,8 | 2,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −35,8 | −35,6 | −26,7 | −12,5 | −5,4 | 0,2 | 1,7 | 3,5 | −3,8 | −14,4 | −21,9 | −34,6 | −35,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 46 | 34 | 36 | 30 | 52 | 84 | 80 | 86 | 62 | 64 | 51 | 47 | 672 |
| Havi napsütéses órák száma | 26 | 58 | 122 | 185 | 261 | 247 | 272 | 228 | 137 | 78 | 29 | 17 | 1659 |
| Forrás: Észt Meteorológiai Szolgálat[5][6][7][8] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]
A legkorábbi régészeti lelet Võru jelenlegi területéről egy női koponya a mezolitikum idejéből. Ez a legrégibb koponya, amit Észtország területén találtak. Võrumaa területén az első emberek a Võhandu folyó partján telepedtek le: Kääpa 5000 éve, Villa 4500 éve települt be, a Tamula telep az i. e. 3. évezred első negyedétől a 2. évezred első feléig volt lakott.
A környék nevezetessége a város északi peremén elhelyezkedő Kirumpääi erőd, melynek első említése 1322-re datálható. Az erőd célja tartui püspökség keleti határának védelme volt. Hamarosan kereskedők és kézművesek nagy számban telepedtek a kőerőd köré. Võru körülbelül egy kilométerre található a híres erődítménytől. Az épületegyüttes 1656-ban pusztult el az orosz-svéd háborúban, 128 évvel Võru alapítása előtt.
A võrui birtok első említése 1590-ben történt, a lengyel uralom idején. A nagy északi háború után kezdődő orosz korban Erzsébet orosz cárnő az erőd környékének egy részét Bestuev-Rjumin bárónak ajándékozta. Kirumpää földjeit eladták, később a Müller családé lett, akik a võrui birtokot eladták von Mengden főkormányzónak, aki új tartományi központot akart létrehozni a birtokon.
1783-ban II. Katalin parancsára Tartu déli és délkeleti részéből új tartomány jött létre. Később George von Browne főkormányzónak adta a birtokot azzal a kikötéssel, hogy alapítson várost a területén. Az akkori birtok főépülete átalakítva még ma is áll.
1784. augusztus 21-én a főkormányzó rendeletet adott ki, melyben kihirdette, hogy az új város neve Võru, és augusztus 21 az alapításának napja.
1785-ben elkészült a város utcaszerkezetének terve, mely szabályos, derékszögű útkereszteződésekkel dolgozott. A történelmi szerkezet máig megmaradt, ahogy az egyszintes épületek egyeduralma is. A szabályos városszerkezet mellett a különleges faépületek adják a város érdekességét.
1789-1806 között épült a város kéttornyú ortodox temploma, 1788-1793 között pedig a korai klasszicista lutheránus templom. Ez utóbbi emlékeztet a rigai építészetre, ezért sejtik, hogy tervezője a rigai Christoph Haberlandt lehetett.
Võru 215 évig volt a környék kulturális központja. A város korai éveiben német városvezetők irányították, észtek csak 1902-től vettek részt hatalomban, mikor Adam Tiganiket és Johan Laurit beválasztották a városi tanácsba.
Võru híres iskolaváros is volt. 1830-40-es években itt működött H. Krümmer bentlakásos magániskolája és Genge leánygimnáziuma. A 19. század második felében 7 iskola működött a városban 31 tanárral és 317 diákkal. Összehasonlításként 1884-ben a város lakóinak száma 2700 fő körül mozgott. A város önkéntes alapon szerveződő tűzoltóságát 1867-ben alapították. 1884-ben a város lakossága 2697 fő volt, ebből 100 fő volt önkéntes tűzoltó. 1899-ben felújították a tűzoltólaktanyát és annak tűztornyát.[9] 1914-ben megnyílt a kézműipari lányiskola, 1925-ben pedig az ipari iskola.
1867-ben alakult az önkéntes tűzoltó közösség, 1881-ben a kórus és színházközösség. 1922-ben kapta meg a Vörui Önkéntes Tűzoltóság (észt nyelven: Võru Vabatahtlik Tuletõrjeühing) az első esetkocsit. 1927-48 között hivatalos színház működött a városban. 1926-ban 9 könyvtár, 36 különböző közösség és társaság gazdagította Võru kulturális életét, valamint 2 napilap is megjelent.
A 19. században és a 20. század első évtizedeiben fellendült a gazdasági élet. Az 1889-ben átadott vasútvonal közvetlen összeköttetést biztosított Lettország fővárosával, Rigával és az Oroszországban fekvő Pszkov városával. 1899-ben indították az első telefonhívást Tartuba, 1915-ben bevezették az áramot. 1926-ban 31 ipari vállalkozás, 79 művészeti műhely, 5 bank, 4 vendégház és étterem, 3 szauna, és 148 kereskedelmi vállalkozás működött a városban. 1940-ben a lakosok száma 6600 volt.
A szovjet időszakban több nagy vállalkozást alapítottak: bútorgyár, tejgazdaság, cipőgyár, gázanalizátor gyár. A lakosság száma elérte a 18 ezret. Nagy lakótelepek épültek a város déli és keleti részein, amelynek következtében a város területe megnőtt.
A Szovjetunió bukása utána komoly gazdasági és szociális problémák alakultak ki. Az új, piacalapú gazdasági rendszer emellett új lehetőségeket nyújtott az élet minden területén való fejlődésre. A régi vállalkozásokat a piac igényeinek megfelelően újraszervezték.
1991-ben hozták létre a Võru Maakonna Tuletõrjeamet (Võru Megyei Tűzoltóságot).
Demográfia
[szerkesztés]A város lakossága az 1980-as években érte el tetőpontját, 17 000 főt meghaladó lélekszámmal. Napjainkra 12 000 fő környékre csökkent a népesség, amely 1989-hez viszonyítva 30 százalékos csökkenést jelent. A város lakosságának csökkenésével párhuzamosan az itt élő nemzetiségek létszáma is jelentős mértékben visszaesett.
| Nemzetiség | 1970[10] | 1979[11] | 1989[12] | 2000[13] | 2011[14] | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fő | % | Fő | % | Fő | % | Fő | % | Fő | % | |
| Összesen | 15398 | 100 | 16767 | 100 | 17496 | 100 | 14879 | 100 | 12667 | 100 |
| Észtek | 12307 | 79,93 | 13783 | 82,20 | 14985 | 85,65 | 13414 | 90,15 | 11651 | 91,98 |
| Oroszok | 2277 | 14,79 | 2378 | 14,18 | 1934 | 11,05 | 1112 | 7,47 | 804 | 6,35 |
| Ukránok | 312 | 2,03 | 261 | 1,56 | 249 | 1,42 | 99 | 0,67 | 64 | 0,51 |
| Fehéroroszok | 112 | 0,73 | 96 | 0,57 | 90 | 0,51 | 44 | 0,30 | 30 | 0,24 |
| Finnek | 91 | 0,59 | 77 | 0,46 | 81 | 0,47 | 61 | 0,41 | 40 | 0,32 |
| Lettek | 30 | 0,19 | 30 | 0,18 | 35 | 0,20 | 23 | 0,15 | 14 | 0,11 |
| Egyéb | 269 | 1,75 | 142 | 0,85 | 122 | 0,70 | 126 | 0,85 | 64 | 0,51 |
Kulturális élet
[szerkesztés]
A városban 1995 óta minden év júliusában megrendezik a Võrui Folklór Fesztivált, július elején pedig a Romantikus fesztivált tartják. A város napjait pedig minden év augusztusában rendezik.[15]
A város helytörténeti múzeuma mutatja be a település és környékének viharokkal tűzdelt múltját, ugyanitt egy galéria is megtalálható. A városi művelődési központban mozi, koncertterem, színházterem szerepel a kínálatban.
Élő rockzenei koncertet az Õlle 17 Pubban lehet hallgatni, míg a Spring Café a jazznek ad otthont. Az éjszakai élet szórakozóhelyei a Club Tartu, a Club Bermuda, a Club Capital, a Steding Cellar, valamint a Taevas ja Põrgu (Heaven and Hell).[2]
1833 és 1877 között a városban élt Friedrich Reinhold Kreutzwald, észt író, az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg írója. Egykori lakóháza ma az írónak emléket állító múzeumként van nyitva.
Gazdaság
[szerkesztés]A városban számos kávézó, étterem, bár, klub, valamint bolt található. A nagyobb észt kereskedelmi láncok közül a Rimi Baltic két üzlete, a Selver Vilja Selver nevű, a Maxima Võru Maxima nevű üzlete, a Coop helyi áruházlánca a Maksimarket, valamint a K-Rauta barkácsáruház, illetve a Võru Seeder bútoráruház helyi egységei képviseltetik magukat. Az autóval közlekedők öt benzinkutat is igénybe vehetnek a városban. Több kereskedelmi szálláshely is elérhető Võruban. A városban működik a finn tejipari óriásvállalat, a Valio tejipari cég sajtgyára.[16]
Oktatási intézmények
[szerkesztés]A városban két általános iskola működik, a Vörui Központi Iskola (Võru Kesklinna Kool) és a Võrui Kreutzwald Iskola (Võru Kreutzwaldi Kool), valamint egy gimnázium, a Võrui Gimnázium (Võru Gümnaasium), a Võrui Felnőttképző Intézet (Võru Täiskasvanute Gümnaasium), valamint a Võru Järve Kool iskola.[17]
A gyermekek négy óvodába járnak a megyeszékhelyen.[18]
Sport
[szerkesztés]A városban számos sportolási lehetőséghez adottak a feltételek. A Võru Sportközpont (észtül: Võru Spordikeskus) területén futópálya, kalapácsvető pálya, futballpálya található. Az épületen belül edzőterem, fitneszterem, mászófal, dzsúdóterem, tollaslabdapálya, asztalitenisz asztalok találhatóak.[19]
A várostól délre fekszik a Kubija egészségpálya és edzőterem, (Kubija terviserajad ja harjutusväljak), ahol az erdőben kialakított 2 km hosszú aszfalt borítású rollerpályát használhatják a rollersízés szerelmesei. A pálya mellett több elemből álló szabadtéri edzőterem kapott helyet.[20]
Testvérvárosi kapcsolatai
[szerkesztés]A város a következő településekkel ápol testvérvárosi kapcsolatokat:[21]
Laitila, Finnország- Iisalmi, Finnország
Landskrona, Svédország- Härryda, Svédország
Alūksne, Lettország
Joniškis, Litvánia
Bad Segeberg, Németország
Suwałki, Lengyelország
Chambray-lès-Tours, Franciaország
Szmoljan, Bulgária
Kanyiv, Ukrajna
Képek
[szerkesztés]-
Az Alexandriai Szent Katalin Ortodox templom, Võruban -
A városi tűzoltóság korábbi épülete a Seminari és a Tartu utcák kereszteződésében -
Võru belvárosa éjjel -
A Võru és Roosisaare közti gyalogoshíd a Tamula-tó északkeleti öblében -
A Alexandriai Szent Katalin Evangélikus templom Võruban -
A legrégebbi általános iskola épülete -
A Võrui Gimnázium épülete a Seminari utcában -
A Tamaula-tó partján húzódó strand -
A Koreli patak a belváros közelében, háttérben a Maxima bevásárlóközponttal -
A Võrui Sporközpont (Võru Spordikeskus) főbejárata a Kooli utcában -
A Malac-család szobra Võru belvárosában a Turinform iroda közelében -
Az egykori szeszfőzde épülete 2017-ben a Friedrich Reinhold Kreutzwald úton -
A Jehova Tanúi Egyház épülete a Friedrich Reinhold Kreutzwald úton -
Az Észt Metodista Egyház épülete az Uus utcában -
Észt népviseletbe öltözött nők a folklórfesztivál idején 2017-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ a b Welcome to Võru, a distinctive town!. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
- ↑ How to get here?. voru.ee. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
- ↑ ÉGHAJLAT. esztorszag.hu. [2017. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 28.)
- ↑ Climate normals-Temperature. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
- ↑ Climate normals-Precipitation. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
- ↑ Climate normals-Humidity. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
- ↑ Climate normals-Sunshine. Estonian Weather Service. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
- ↑ Võru tuletõrje tähistab 150. sünnipäeva. lounaeestlane.ee. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ Население районов, городов и поселков городского типа Эстонской ССР : по данным Всесоюзной переписи населения на 15 января 1970 года. Таллинн, 1972.
- ↑ Eesti Vabariigi maakondade, linnade ja alevite rahvastik. 1. osa, Rahvaarv rahvuse, perekonnaseisu, hariduse ja elatusallikate järgi : 1989. a. rahvaloenduse andmed : statistikakogumik. Tallinn, 1990, lk. 27
- ↑ Eesti Vabariigi maakondade, linnade ja alevite rahvastik. 1. osa, Rahvaarv rahvuse, perekonnaseisu, hariduse ja elatusallikate järgi : 1989. a. rahvaloenduse andmed : statistikakogumik. Tallinn, 1990, lk. 32
- ↑ Päring Statistikaameti andmebaasist
- ↑ Päring Statistikaameti andmebaasist
- ↑ Ajalugu. MTÜ Võru Folkloorifestival. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
- ↑ Introduction to Valio Eesti. valio.ee. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)
- ↑ Koolid. voru.ee. [2017. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
- ↑ Lasteaiad. voru.ee. [2017. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
- ↑ Hinnakiri (Árjegyzék). voruspordikeskus.ee. (Hozzáférés: 2017. november 25.)[halott link]
- ↑ Kubija terviserajad ja harjutusväljak. puhkaeestis.ee. (Hozzáférés: 2017. november 25.)
- ↑ Võru sõpruslinnad (estonian nyelven). Võru. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
Források
[szerkesztés]- Siseministeerium: Kohalike omavalitsuste juhid 2014. a. jaanuari seisuga, vaadatud 17. oktoober 2014
- https://www.vostlit.info/Texts/Dokumenty/Russ/XVIII/EkaterinaII/Prib_sb/1/text.htm
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal (angolul) (észtül) (oroszul)
- Régi képek, képeslapok Võru múltjából
