Szamoskrassó
Szamoskrassó | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Kolcs |
Rang | falu |
Községközpont | Nagykolcs |
Irányítószám | 447117 |
SIRUTA-kód | 137577 |
Népesség | |
Népesség | 1010 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 839 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 131 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 44′ 29″, k. h. 23° 05′ 53″47.741260°N 23.097979°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 29″, k. h. 23° 05′ 53″47.741260°N 23.097979°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szamoskrassó település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos bal partján, Nagykolcs és Szamoslippó között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szamoskrassó (Krassó) Árpád-kori település, a 14. század elején már említve volt egyháza is. Nevét már akkor is Krassónak írták, és a 15. század végéig a meggyesi uradalomhoz tartozott. 1409-ben a Csáky család tagjai akarták megszerezni Krassót, az 1500-as években a Báthoryaké volt, majd 1632-1633-ban Bagossy Pál szerezte meg. A 18. században több birtokosa is volt: a gróf Teleki, a báró Vécsey, a Wesselényi, a Darvay, a Gáspár, a Tarczy, az Egri, a Solymossy és a Mándy családok is, a 19. században pedig rajtuk kívül még a gróf Dégenfeld, a gróf Karacsay, a báró Radák és a Katona családok is. A 20. században legnagyobb birtokosai Újfalussy Miklós és a Csengery Mayer család voltak.
A falu határában kénes forrás is fakadt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma 1798-ban épült a régi fatemplom helyére.
- Görögkatolikus temploma 1895-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.