Szörénybalázsd

Szörénybalázsd (Voislova)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Závoly
Rang	falu
Községközpont	Závoly (Zăvoi)
Irányítószám	327442
SIRUTA-kód	54671
Népesség
Népesség	415 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	323 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′ 39″, k. h. 22° 27′ 35″45.527521, 22.459671
Sablon • Wikidata • Segítség

Szörénybalázsd románul: Voislova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől északkeletre, a Bisztra balparti úton fekvő település.

Története

Vajszlova területén már a római korban is település állt: a Pons Augusti, Statio Pontis Augusti nevű római erőd.

Neve a középkorban 1397-ben Wazylyowa néven tűnt fel az oklevelekben.

1430-ban Weyzlawa (P), Woyzlawa in districtu Sebes formában, majd 1544-ben Whezyowa, 1580-ban Veizlova, 1603-ban Voizlova, 1690–1700 között Voiszlova, 1808-ban Vaiszlova, 1913-ban Szörénybalázsd néven említették.

1397-ben Zsigmond király adományozta a káráni kerületben fekvő Poganch falut adományozta Oláh Péter fiának, Lászlónak, kit Yaszilyovainak (filio Petri dicti Oláh de Wazylyowa) neveztek. Simon Lászlónak és rokonainak eladják 600 forintért. E birtok azelőtt Wassa István birtoka volt, ki de Wid, máskép de Wassili melléknévvel élt. Mind két melléknév az ő birtokától lett véve, mivel az említett Yid (Vid) Szabolcs megyében feküdt és előbb Wassa, aztán Walkay birtok volt.

1580-ban Báthory Kristóf erdélyi vajda rendeli, hogy karánsebesi Olacz Constantin özvegye Floka Anna és leányát Katalint, a Szörény vármegye karánsebesi kerületében fekvő Karczmafalva (Kröcsma), Szavoj, Yalyemare, Yeizlova és Cserese birtokába iktassák be.

A karánsebesi kerület 1603 évi összeírása szerint Voizlova- ban Poboráné egy portáról adózott.

Az 1690— 1700 évi összeiráskor Yoiszlova falu még a karánsebesi kerülethez tartozott. A zsupaneki zászlóalj alakításakor Yaiszlova még kincstári birtok maradt és csak 1783-ban vették ki a polgári kameralis hatóságok alól, és kapcsolták az oláh–illír határőrezredhez, később az oláhbánsági határőrezred ohabai századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 636 lakosából 16 magyar, 8 német, 595 román volt. Ebből 18 római katolikus, 612 görög keleti ortodox volt.

Források

• Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 558)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.