Ugrás a tartalomhoz

Omar el-Basír

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Omar el-Basír
Szudán elnöke
Hivatali idő
1989. június 30. – 2019. április 11.
ElődAhmed al-Mirghani
UtódAhmed Awad Ibn Auf, mint az Átmeneti Katonai Tanács elnöke
Katonai pályafutása
Csatái

Született1944. január 1. (80 éves)[1]
Hosh Bannaga
PártNational Congress Party

Foglalkozáspolitikus
Iskolái
  • Sudanese Military College
  • Egyptian Military College
Vallásszunnita iszlám

Díjaka Szerb Köztársaság Érdemrendje
A Wikimédia Commons tartalmaz Omar el-Basír témájú médiaállományokat.
Omar al-Bashir

Omar Haszan Ahmad al-Basír (عمر حسن أحمد البشير sz. 1944. január 1. –) szudáni politikus és katonatiszt, 1989 és 2019 között az ország elnöke. 1989-ben ragadta magához a hatalmat a szudáni fegyveres erők segítségével, 1993-ig a katonai junta vezetője volt, majd hivatalosan is államelnök. 1998-ban új alkotmányt elfogadva a Nemzeti Kongresszusi Párt elnökeként vezette az országot 2019. áprilisi elmozdításáig.

Élete

[szerkesztés]

Szegény parasztcsaládban született Kartúmtól 150 kilométerre északra, egy Nílus-parti kisfaluban. 12 éves volt, amikor az addig Egyiptomhoz tartozó Szudán elnyerte függetlenségét. Már 16 évesen belépett a seregbe, majd Kairóban elkezdte a katonai akadémiát, amit végül Kartúmban fejezett be. Ejtőernyős tisztként Egyiptomba vezényelték, s harcolt az 1973-as arab–izraeli háborúban. Folyamatosan haladt előre a ranglétrán, 1981-ben pedig egy ejtőernyős dandár parancsnoka lett.

Amikor 1989. június 30-án[2] a vezetésével tisztek egy csoportja vértelen puccsal megdöntötte a választott kormány hatalmát, a már ezredesi rendfokozatban lévő Basírt a forradalmi parancsnokság és egyben az ország élére nevezték ki. Bevezette az iszlám törvénykezést, betiltotta a zenét, a táncot, az esküvői ünnepségeket, majd 1991-ben befogadta még Oszáma bin Ládent is.[3] Katonai kormánya 1993 októberében lemondott és formailag véget vetett az 1989-es államcsíny óta tartó katonai diktatúrának, azonban a hatalmi viszonyok fennmaradtak.[2] A magát elnökké nyilvánító Basírt az sem érdekelte, hogy az amerikai kormányzat a terrort támogató országok listájára helyezte Szudánt,[3] s azzal gyanusította meg az afrikai országot, hogy támogatta a New York-i World Trade Center ellen 1993 februárjában elkövetett bombamerényletet, illetve területén menedéket nyújt az Egyiptomban tevékenykedő fundamentalista terroristáknak.[2]

2004 októberében kormánya tárgyalásokkal véget vetett a második szudáni polgárháborúnak. Ekkor robbant ki a dárfúri konfliktus, mely 200 000 - 400 000 közötti életet követelt.[4][5][6][7] Elnöksége alatt a Dzsandzsavíd fegyveres brigád és a felkelők csoportja - mint az SPLA vagy az SLA és az Igazság és Egyenlőség Mozgalom JEM gerilla hadviselést folytat Dárfúr régióban. A polgárháború következtében 2,5 millió embert telepítettek ki,[8] és Csád és Szudán kapcsolata krízis szintre lépett.[9]

2008 júliusában az ICC Luis Moreno-Ocampo népirtással-, emberiség elleni és háborús bűnökkel vádolta meg al-Bashirt Dárfúrban.[10] 2009. március 4-én letartóztatási parancsot adtak ki al-Bashir ellen, népirtás miatt.[11]

2010. április 5-től 12-ig tartották a 2010-es szudáni elnökválasztást, Omar el-Basír indult az elnökválasztáson.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c Bencze Imre, dr. et al.: Officina világévkönyv 94/95. Officina Nova. [Budapest]. 1994. 452-453. p. (ISBN 963-8185-90-2)
  3. a b Kontúr. Omar al-Basír, Szudán szélkakas elnöke In.: HVG. XLI. évf., 2019/9. (2068.) szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
  4. NEWS World Africa
  5. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/su.html Archiválva 2019. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben> cia.gov]
  6. People's Daily Online
  7. százakat öltek meg Észak-Csádban washingtonpost.com
  8. AUF Ineffective, Complain Refugees in Darfur 2009-03-04, Washingtonpost.com
  9. BBC NEWS - Afrika
  10. ICC Prosecutor presents case against Sudanese President Hassan Ahmad AL BASHIR népirtással vádolják, 2009-03-14
  11. Warrant issued for Sudan's Bashir
  12. SudanTribune article : SPLM Kiir to run for president in Sudan 2009 elections. [2021. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 29.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]