Ugrás a tartalomhoz

Nyírcsaholy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírcsaholy
A főutca részlete a görögkatolikus templommal és a római katolikus templom tornyával
A főutca részlete a görögkatolikus templommal és a római katolikus templom tornyával
Nyírcsaholy címere
Nyírcsaholy címere		 Nyírcsaholy zászlaja
Nyírcsaholy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterJuhász Attila (független)[1]
Irányítószám4356
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség2122 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 22° 20′ 09″47.903210°N 22.335850°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 22° 20′ 09″47.903210°N 22.335850°E
Nyírcsaholy (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírcsaholy
Nyírcsaholy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírcsaholy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírcsaholy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A nyírcsaholyi zsidó mártírok emléktáblája a mátészalkai zsinagógában

Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Mátészalka déli szomszédságában helyezkedik el, a város központjától 6 kilométerre, a Kraszna folyó közelében. A további szomszédos települések: északkelet felől Kocsord, délkelet felől Nagyecsed, dél felől Fábiánháza, délnyugat felől Nyírkáta, nyugat felől pedig Nyírmeggyes.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a 4918-as úton érhető el, Mátészalka vagy Fábiánháza érintésével. A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Nyírcsaholy megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 49 332-es számú mellékút teszi lehetővé-

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét szláv eredetűnek tartják, más vélemény szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Története

[szerkesztés]

Nyírcsaholy nevét az oklevelek 1213-ban említették először, majd 1270-ben p. „Chahol” néven volt említve a Káta nemzetségbeli Panyit fia Györggyel, a Csaholyi család egyik ősével kapcsolatban, akit a Kraszna vármegyei Derzsiki Derzsik vádolt meg erőszakoskodásai miatt.

Panyit másik fia „Magas” Lénárd 1221-ben a Kraszna vármegyei Csizér birtokosaként volt említve.

1251-ben egy oklevél szerint a Csaholyiak ősei Tunyog birtokot az itt felépült Csaholyi Szűz Mária tiszteletére szentelt monostornak adományozták.

1270-ben a település a Káta nemzetség csaholyi ágának birtokaként említették „p. Chahol” néven, a csaholyi ág itt felépített monostorát1325-ben, más vélemény szerint 1527-ben „Chahalmonustrea” néven említették először. Az egykori monostor emléke a falu Monostoroscsaholy (Monostoraschahol) elnevezésében maradt fönn. A Csaholyi családnak Csaholy nevű birtokai voltak még Monostoroscsaholy-on kívül Közép-Szolnok vármegyében fekvő Magyarcsaholy, Oláhcsaholy és a mára már elpusztult Középső-Csaholy is.

Monostoroscsaholyon és a szomszédos Szalkán volt a nagy csaholyi uradalom központja, és mint ilyen, a forgalmasabb helyek közé számított, vásárjoggal is rendelkezett.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Pál nevű papja ekkor négy, 1333-ban három, majd 1334-ben ismét négy garas pápai tizedet fizetett.

1429-ben Zsigmond király udvari hívei, Csaholyi István János nevű fia és Csaholyi László boszniai török ellenes harcukért és ottani fogságba esésükért új adományt nyertek valamennyi birtokukra, így a közelben fekvő Szalka, Hidaskocsord, Nagykocsord, Tunyog, Jármi, Parasznya, Györgyteleke, Sonkád, Botpalád, Csenger, Jánosi és más birtokaira is.

A 17. században több csapás is érte a települést: a környéken bóklászó törökök és a német hadak teljesen elpusztították a csaholyiak erődített végvárával együtt, és 1604-től az 1800-as évek elejéig csak puszta volt.

1944-ben a holokauszt során több tucatnyi zsidó családot hurcoltak el a településről Auschwitzba, ahol túlnyomó többségük életét vesztette.

1960. február 26-án zajlott le a nyírcsaholyi asszonylázadás az erőszakos téeszesítés ellen. 300-400 elkeseredett asszony tüntetett a kollektivizálás ellen és azért, hogy az erőszakkal kikényszerített termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat visszakapják. Megkíséreltek behatolni a tanácsházára. A hatalom mozgósította a rendőrséget, akik erőszakkal, gumibotozva oszlatták fel az összegyűlt nőket majd számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. A legsúlyosabb büntetés két év börtön és 1000 forint vagyonelkobzás volt. 2012-ben emlékükre a településen emlékművet állítottak és a falu tanulmányt készíttetett a történtekről.

Nyírcsaholy újranépesítése

[szerkesztés]

Csaholyt 1727-ben Bencze Sámuel kapta meg, 1747-ben részbirtokot kapott itt gróf Teleki Ádám is, majd az 1800-as évek elejétől a gróf Teleki, gróf Károlyi, Ujhelyi, Irinyi és más családok is birtokosai lettek, az 1900-as évek elejétől pedig a báró Uray, Budaházi, Szalkai és Berger családoké volt.

A falu újranépesítése 1812-ben elkezdődött, ekkor 5 tót család érkezett ide és 1822-ig tartott a betelepedés. A faluba ez idő alatt római- és görögkatolikus tót ajkú népek érkeztek a Felvidékről: Zemplén, Sáros, Abaúj és Ung vármegyékből.

Az újranépesülés adatai évek szerint:

1828-ban 762, 1839-ben 678, 1863-ban 1490, 1873-ban 1613, 1888-ban 1370, 1898-ban 1725, 1907-ben 1901 lakosa volt a településnek.

Az 1910-es népszámláláskor már 2004 lakosa volt a településnek. Ebből 1035 római katolikus, 696 görögkatolikus és 176 református volt.

A 20. század elején Nyírcsaholy Szatmár vármegye Mátészalkai járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2210
2187
2198
2180
2130
2150
2122
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 13,3%, görögkatolikus 26%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,6% (10,7% nem válaszolt).[3]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 13,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% németnek, ruszinnak és ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak és bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,8% volt római katolikus, 15,3% református, 19,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2% felekezeten kívüli (20,3% nem válaszolt).[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Suszté László (független)[5]
  • 1994–1998: Suszté László (független)[6]
  • 1998–2002: Suszté László (független)[7]
  • 2002–2006: Suszté László (független)[8]
  • 2006–2010: Hanusi Péter (független)[9]
  • 2010–2014: Hanusi Péter (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2015: Mihálku Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2016–2019: Magyar Csabáné (független)[12]
  • 2019–2024: Magyar Csabáné (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Juhász Attila (független)[1]

A településen 2016. január 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester halála miatt.[14]

Nevezetes személyek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára
  • Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírcsaholy Helységnévtár
  4. ↑ Nyírcsaholy Helységnévtár
  5. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  7. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  11. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  12. ↑ a b Nyírcsaholy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 24. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. ↑ Nyírcsaholy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  14. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírcsaholy&oldid=27449352”