Ugrás a tartalomhoz

Nikaia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikaia
İznik
Nikaia görög színháza
Nikaia görög színháza

NévváltozatokNicaea, Nicea, Antigoneia
Alapítási. e. 304
AlapítóI. Antigonosz
Lakóigörögök, trákok
Beszélt nyelvekgörög, latin
Elhelyezkedése
Nikaia (Törökország)
Nikaia
Nikaia
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 25′ 45″, k. h. 29° 43′ 16″40.429167°N 29.721111°EKoordináták: é. sz. 40° 25′ 45″, k. h. 29° 43′ 16″40.429167°N 29.721111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikaia témájú médiaállományokat.

Nikaia (ógörögül: Νίκαια vagy latinul: Nicaea) kisázsiai város az Izniki-tó keleti partján, mai neve İznik (Törökország).

Története

[szerkesztés]

I. Antigonosz alapította Antigoneia néven, majd i. e. 301 körül Lüszimakhosz a felesége után a Nikaia nevet adta neki.

Kiejtése

  • klasszikus korban: niː́ka͜ɪa
  • a koiné és a latin nyelv korában: nˈiːcɛːa
  • bizánci korban: nˈicea

A város az első egyetemes zsinat helyszíne volt 325-ben. Ennek a zsinatnak, amit Nagy Konstantin császár hívott össze I. Szilveszter pápa idején és amelyen mintegy 300, csaknem kizárólag keleti püspök vett részt – fő témája az arianizmus volt. A zsinat megfogalmazta a nikaiai hitvallást, és benne ünnepélyesen kifejezte a Fiú istenségét és az Atyával való egylényegűségét („homousziosz”). – Az I. Adorján pápa idején 787. szeptember 24-étől október 23-áig megtartott II. nikaiai zsinat (a 7. egyetemes zsinat) a „képek tiszteletét” mondta ki a keleti egyház első képrombolási vitájában (725-787).

A várost 1080-ban a szeldzsukok foglalták el, majd 1097-ben az első keresztes hadjáratban a keresztes lovagok, akik visszaadták a Bizánci Birodalomnak.[1] 1204-ben, miután a keresztesek a negyedik keresztes hadjáratban elfoglalták Konstantinápolyt, Theodor Laszkarisz Nikaiába vonult száműzetésbe és megalapította a Nikaiai Császárságot, amely a bizánci hagyományt folytatta. Itt született leánya, Laszkarisz Mária magyar királyné, IV. Béla felesége. 1261-ben, amikor a görögök visszafoglalták Konstantinápolyt, Nikaia elvesztette a fővárosi rangot. 1331-ben a város az Oszmán Birodalom része lett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Runciman, 1999. 143-148. o.

Források

[szerkesztés]
  • Runciman, 1999.: Runciman, Steven. A keresztes hadjáratok története. Budapest: Osiris Kiadó [1951] (1999). ISBN 963379448X 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]