Mistéth Endre

	Mistéth Endre
	Magyarország újjáépítési minisztere
	Hivatali idő; 1946. július 21. – október 12.
Előd	Antall József
Utód	nem volt
Született	1912. szeptember 10.; Buziásfürdő
Elhunyt	2006. július 12. (93 évesen); Budapest
Párt	Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Foglalkozás	építőmérnök; szerkezetépítő mérnök; politikus;
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1935)
Díjak	Széchenyi-díj (1996)

Mistéth Endre (Buziásfürdő, 1912. szeptember 10. – Budapest, 2006. július 12.) Széchenyi-díjas magyar hídépítő mérnök, miniszter, egyes budapesti hidak tervezője a második világháborút követő helyreállításnál.

Életpályája

Temes vármegyében született, családja apai ágon francia hugenotta volt, anyai ágon pedig szerb és görög felmenői voltak. Apja tengerésztiszt volt, a család az ország trianoni felszabdalása után, 1922-ben átköltözött a Magyarországnak maradt területekre.

Mistéth Endre katonai pályára készülve kezdte meg tanulmányait, először a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Katonai Alreál Iskola^[2] növendéke volt (ahol Ottlik Géza osztálytársa volt, az író vélhetően róla mintázta Bónis Feri alakját az Iskola a határon című regényében^[3]), majd a budapesti Bocskai István Katonai Főreáliskolában. Diplomát a budapesti műegyetemen szerzett 1935-ben. Ezután a Ganz Vagongyárban dolgozott, majd vízvezetékeket tervezett az Országos Közegészségügyi Intézetben. Később hídtervező mérnökként részt vett a Székesfehérvár és Graz közötti autóút építésében. Még később rövid ideig a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1938-ban azonban csatlakozott egy tervezőirodához, 1940-ben pedig önálló irodát nyitott.

Korai munkái közt volt például az 1940-ben épített szolnoki merevítőgerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában.^[4]

A nyilasok uralma idején részt vett a fegyveres ellenállási mozgalomban.

1945 után

A háború után Budapesten új hidakat kellett építeni, mert a visszavonuló német csapatok felrobbantották a főváros hídjait. Mistéth Endre tervezte a „Manci” nevű ideiglenes Duna-hidat Budapesten és az első önálló hidat, a Kossuth hidat is.

Mistéth Endre 1945. november 23-án a Kisgazdapárt delegáltjaiként államtitkár lett az ipari minisztériumban. 1946. július 21-től újjáépítési miniszter, majd miután a posztot október 12-én átnevezték, építési és közmunkaügyi miniszter lett. A Magyar Közösség elleni koncepciós perben 1947-ben koholt vádakkal börtönbüntetésre ítélték, csak 1955 áprilisában szabadult. (A Magyar Testvéri Közösséghez 1942-ben csatlakozott.) Szabadulása után három és fél évig rendőri felügyelet alatt állt.

1969-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1978-ban akadémiai doktor lett. 1983-tól egyetemi tanár volt.

Főbb tervei

Manci híd (Budapest)
Kossuth híd (Budapest)
Kiskörei vízerőmű (másokkal)
Erzsébet híd (közreműködő)
Heluáni Nílus-híd (Egyiptom)
Orontész-völgyhíd (Szíria)
Garmat-híd (Irak)
Tisza-híd (Máramarossziget)
Bős-nagymarosi gát (közreműködő)

Díjai, elismerései

Akadémiai Díj (1991)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1992)
Eötvös József-koszorú (1995)
Széchenyi-díj (1996) – Kiemelkedő mérnöki alkotó életművéért, a méretezéselmélet fejlesztésében nemzetközileg is elismert eredményeiért, példaértékű oktató-nevelő munkásságáért.
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2006)

Főbb írásai

Erőtani méretezés valószínűségelméleti alapon; ÉTK, Bp., 1974 Budapest (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet kiadványsorozata)
A vízépítési kockázatvállalás néhány alkalmazása; összeáll. Bogárdi István, Hernády Alajos, Mistéth Endre; Vízdok, Bp., 1975 (Vízügyi műszaki gazdasági tájékoztató)
Építőmérnöki szerkezetek tervezésének néhány kérdése; Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vasbetonszerkezetek Tanszék, Bp., 1982
Méretezéselmélet; Akadémiai, Bp., 2001

Jegyzetek

↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
↑ Felavatták Ottlik Géza szobrát (magyar nyelven). stop.hu, 2013. május 9. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
↑ Inkei Bence: Itt az egyik legnagyobb magyar regény titkos folytatása (magyar nyelven). Origo, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
↑ Hajdú József. „Mélyépítési vasbetonszerkezetek Mistéth Endre a Kossuth-híd tervezője” (magyar nyelven) (pdf) (2006/07 I.félév), Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék. (Hozzáférés: 2014. április 20.) ^{[halott link]}

További információk

Elhunyt Mistéth Endre^{[halott link]}
Mistéth Endre 1912-2006
Életrajza
Koncepciós perek 1945–1956
Tartószerkezeti Ankét. Budapest, 1992. szeptember 22. Dr. Mistéth Endre 80. születésnapja tiszteletére; szerk. Szalai Kálmán; Budapesti Műszaki Egyetem, Bp., 1993

[7dd59e41d3a5b33cd880100eb88aa2f47428c881-1] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)

[2] Felavatták Ottlik Géza szobrát (magyar nyelven). stop.hu, 2013. május 9. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)

[3] Inkei Bence: Itt az egyik legnagyobb magyar regény titkos folytatása (magyar nyelven). Origo, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2014. április 20.)

[4] Hajdú József. „Mélyépítési vasbetonszerkezetek Mistéth Endre a Kossuth-híd tervezője” (magyar nyelven) (pdf) (2006/07 I.félév), Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék. (Hozzáférés: 2014. április 20.) ^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]

Mistéth Endre
Magyarország újjáépítési minisztere
Hivatali idő 1946. július 21. – október 12.
Előd	Antall József
Utód	nem volt

Született	1912. szeptember 10. Buziásfürdő
Elhunyt	2006. július 12. (93 évesen) Budapest^[1]
Párt	Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

Foglalkozás	építőmérnök szerkezetépítő mérnök politikus
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1935)

Díjak	Széchenyi-díj (1996)