Ugrás a tartalomhoz

Stanley-hegy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Margherita-csúcs szócikkből átirányítva)
Stanley-hegy
A Stanley-hegy. Balra az Alexandra csúcs, jobbra a Margherita-csúcs
A Stanley-hegy. Balra az Alexandra csúcs, jobbra a Margherita-csúcs

Magasság5109 m
Hely Kongói Demokratikus Köztársaság
 Uganda
HegységRwenzori-hegység
Relatív magasság3951 m
Legmagasabb pontMargherita Peak
Első megmászás1906. május 29.,
Olaszország Savoyai Lajos Amadé
Elhelyezkedése
Stanley-hegy (Uganda)
Stanley-hegy
Stanley-hegy
Pozíció Uganda térképén
é. sz. 0° 23′ 09″, k. h. 29° 52′ 18″0.385833°N 29.871667°EKoordináták: é. sz. 0° 23′ 09″, k. h. 29° 52′ 18″0.385833°N 29.871667°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanley-hegy témájú médiaállományokat.

A Stanley-hegy a Rwenzori-hegységben emelkedik. A hegy mind a Kongói Demokratikus Köztársaság mind Uganda legmagasabb hegye, Afrikában a harmadik legmagasabb a Kilimandzsáró (5895 m) és a Kenya-hegy (5199 m) után. A hegy csúcsa és a környező többi csúcs elég magasan helyezkedik el ahhoz, hogy gleccserek alakuljanak ki rajtuk.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

A sziklás Margherita-csúcs az erdőben gazdag, gleccserekkel borított Rwenzori-hegységben emelkedik ki a Stanley-fennsíkból, az egyenlítőtől mintegy 40 km-re északra és közvetlenül a Nagy-hasadékvölgytől keletre; tőle északra az Albert-tó, délre az Edward-tó fekszik.

Hegycsúcsai

[szerkesztés]

A Stanley-hegy két ikercsúcsból és az őket körülvevő több alacsonyabb csúcsból áll:

Csúcs méter
Margherita-csúcs 5109
Alexandra-csúcs 5091
Albert 5087
Savoia 4977
Ellena 4968
Elizabeth 4929
Phillip 4920
Moebius 4916
Great Tooth 4603

A Stanley-hegyet Savoyai Lajos Amadé abruzzói herceg, J. Petigax, C. Ollier és J. Brocherel mászta meg először. A Margherita-csúcsot a királynéról, Savoyai Margitról, I. Umbertó olasz király feleségéről nevezték el.

A táj

[szerkesztés]

Bár a Margherita-csúcs a forró trópusi égövben található, már 4500 m magasságtól enyhébben, 4800 m-től erősen gleccserekkel borított. A gleccsereken kívül jeges hó (firnjég) és hómezők borítják, melyekből hegyi patakok erednek. A hegyekben gyönyörű tengerszemek találhatók és rendkívül buja növényzet, mely a mélyebben fekvő területeken esőerdőt alkot.

További információk

[szerkesztés]