Kecső
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Kecső (Kečovo) | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Lőrinc Gyula | ||
| Irányítószám | 049 55 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 324 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 332 m | ||
| Terület | 13,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 28′ 60″48.492778°N 20.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 28′ 60″48.492778°N 20.483333°E | |||
| Kecső weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kecső témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, https://obce.info | |||
Kecső (szlovákul: Kečovo) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rozsnyótól 25 kilométerre délre, a magyar határ mellett fekszik. A falu északi határában ered a Kecső-patak.[2]
Története
[szerkesztés]A falut 1272-ben „Kucheu" néven említik először, de valószínűleg már a 12. században is létezett. A Kacsics család birtoka volt. Szent László temploma a 14. században már állt. 1564-ben egy török betörés következtében lakossága kipusztult és csak a 18. században telepítették újra. Ekkor már a Ragályi és a Fáy családok tulajdonában találjuk.
A 18. század végén Vályi András szerint: „KECSŐ. Magyar falú Gömör Várm. földes urai Ragályi, Fáy, és több uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Agtelek mellet, Torna Vármegyének szomszédságában, földgye jó búzát terem, piatzozásra Rozsnyón 3 1/2 mértföldnyire, réttye sekélyes, földgye szorgalmatos mivelést kiván, fája mind a’ két féle sok, keresettye a’ szomszéd vas verő műhelyekben, szenet is égetnek, kapa verő hámorja is van, erdője nagy, réttye sekély."[3]
Temploma 1820-ra épült újjá. 1828-ban 45 házában 238 lakos élt. Lakói kovácsmesterséggel, szénégetéssel, szeszfőzéssel, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kecső, magyar falu, Gömör vmegyében, hegyek közt igen szűk völgyben fekszik, Aggtelek és Hoszszuszó helységekkel határos. Az evangelikus oskolával átellenben a helységen keresztülfolyó patakcsán van épülve malma, melly esős időben jövedelmes. Van ama jóságáról híres kapát s ásót készitő hámorja is. A lakosok szám 334-re megy; ezek közül evang. férfi 90, asszony 80, rom. kath. férfi 82, asszony 65, reform. 17. Mindnyájan eredeti magyarok. Van benne 4 urbéri telek, lakó 12, irtásokban 10 6/8 telek a lakosoknál; erdő és legelő 2345 hold. Szántófölde zabon és burgonyán kivül csak nagy szorgalom után terem meg egyebet; rétje igen kevés, mind a mellett a lakosoknak bő és jó legelőjük van, szarvasmarhát és juhot bőven tartanak. Szén, mész, s ezek fuvarozása által könnyítenek élelmük keresésén."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kecső, Abaúj-Torna vármegye határának közelében fekvő magyar kisközség, 82 házzal és 479, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E község 1344-ben Kechew, később pedig Kethew alakban szerepel. Birtokosai voltak a Ragályi, Kubinyi, Draskóczy, Fejérváry, Bihary, Szent-Ivány, Széky és a Fáy családok, most pedig Szent-Ivány Miklós örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A községben a mult században híres kapákat és ásókat készítettek. A gyárépület még áll, de már nem működik. A faluban két templom van. A róm. kath. templom 1827-ben, az evangelikus 1821-ben épült. A község postája Aggtelek, a legközelebbi vasútállomása pedig Pelsőcz."[4]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz került.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 409 lakosából 365 magyar és 15 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 477 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 479 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 472 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 447 lakosából 440 magyar és 4 csehszlovák volt.
1930-ban 501 lakosából 472 magyar és 17 csehszlovák volt.
1941-ben 548 lakosából 547 magyar volt.
1970-ben 515 lakosából 511 magyar és 3 szlovák volt.
1980-ban 499 lakosából 479 magyar és 13 szlovák volt.
1991-ben 476 lakosából 447 magyar és 27 szlovák volt.
2001-ben 431 lakosából 396 magyar és 30 szlovák volt.
2011-ben 375 lakosából 331 magyar és 38 szlovák volt.
2021-ben 324 lakosából 273 (+12) magyar, 37 (+10) szlovák, 3 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
- A falu határában található a Baradla–Domica-barlangrendszer Domica szakaszának bejárata, melyet 1926-ban fedeztek fel pénzügyőrök az itteni csempészet vizsgálata közben. A barlang szlovákiai szakasza 7 km hosszú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Lőrincz Árpád 2014: „Énekgyár” a karszton - Kecső – Kečovo múltja és jelene. Kecső
- Liszka József 1991 (szerk.): Utánpótlás 1. Dolgozatok Kecső néprajzából. Köbölkút.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ AZ AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYSÉG ÉDESVÍZI MÉSZKŐ ELŐFORDULÁSAI. karsztfejlodes.hu. [2017. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2007. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kecső – Kečovo /magyar/
- Községinfó
- Kecső Szlovákia térképén
- E-obce.sk
A Rozsnyói járás települései | ||
|---|---|---|
Rozsnyó (Rožňava) | ||
|  | |
