Ugrás a tartalomhoz

Költségvetés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A költségvetés egy számítási terv, általában, de nem mindig pénzügyi, egy meghatározott időszakra, gyakran egy évre vagy egy hónapra. A költségvetés tartalmazhatja a várható értékesítési mennyiségeket és bevételeket, az erőforrások mennyiségét, beleértve az időt, a költségeket és kiadásokat, a környezeti hatásokat, például az üvegházhatású gázok kibocsátását, az egyéb hatásokat, az eszközöket, a kötelezettségeket és a pénzáramlásokat. A vállalatok, kormányok, családok és más szervezetek a költségvetéseket arra használják, hogy a tevékenységek stratégiai terveit mérhető kifejezésekben fejezzék ki.[1]

A költségvetés elkészítése lehetővé teszi a vállalatok, hatóságok, magánszervezetek vagy családok számára, hogy prioritásokat határozzanak meg és értékeljék céljaik elérését. E célok eléréséhez szükség lehet hiányra (a kiadások meghaladják a bevételeket), vagy éppen ellenkezőleg, lehet megtakarítás, amely esetben a költségvetés többletet mutat (a bevételek meghaladják a kiadásokat).

A kereskedelem területén a költségvetés egy olyan dokumentum vagy jelentés, amely részletezi egy szolgáltatás elvégzésének költségeit. Aki a költségvetést készíti, annak be kell tartania azt, és nem változtathatja meg, ha az ügyfél elfogadja a szolgáltatást.

A költségvetés kifejezi a tervezett kiadásokat, valamint javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogyan lehet azokat forrásokból fedezni. A költségvetés kifejezhet többletet, amely forrásokat biztosít egy későbbi időpontban történő felhasználásra, vagy hiányt, amikor a kiadások meghaladják a bevételeket vagy más forrásokat.

Comme Sisyphe – Honoré Daumier (Brooklyn Múzeum)

Kormány

[szerkesztés]

Egy kormányzat költségvetése a kormányzat várható (gyakran, de nem mindig adókból származó) forrásainak és kiadásainak összefoglalása vagy terve. A kormányzati költségvetéseknek három típusa van: a működési vagy folyó költségvetés, a tőke- vagy beruházási költségvetés és a pénzforgalmi vagy pénzforgalmi költségvetés. [2]

Ország szerint

[szerkesztés]

Egyesült Államok

[szerkesztés]

A szövetségi költségvetést az Office of Management and Budget készíti el, és nyújtja be a Kongresszusnak megfontolásra. A kongresszus minden esetben sok és jelentős változtatást eszközöl. Majdnem minden amerikai államnak kiegyensúlyozott költségvetést kell készítenie, de a szövetségi kormánynak megengedett a hiány. [3]

A költségvetést a Pénzügyminisztérium Költségvetési Főosztályának Gazdasági Főosztálya készíti el évente. A költségvetést készítő bizottságot a pénzügyminiszter vezeti. A jelenlegi indiai pénzügyminiszter Nirmala Sitharaman. A költségvetés tartalmazza a pótlólagos többlettámogatásokat, és ha az elnök az alkotmányos gépezet meghibásodásáról szóló kihirdetése alapján egy állam vagy uniós terület vonatkozásában az adott állam költségvetésének elkészítését. [idézet szükséges] India első költségvetését 1860. február 18-án nyújtotta be James Wilson. P C Mahalanobis az indiai költségvetés atyjaként ismert.

A 2022-23-as iráni nemzeti költségvetés a legutóbbi. A költségvetési programmal kapcsolatos dokumentumokat nem adják ki.[4]

Fülöp-szigetek

[szerkesztés]

A Fülöp-szigeteki költségvetést tartják a világ legbonyolultabbjának, mivel egyetlen költségvetési rendszerben többféle megközelítést foglal magában: tételes (költségvetés végrehajtása), teljesítmény (költségvetési elszámoltathatóság) és nulla alapú költségvetés-tervezés. A Költségvetési és Gazdálkodási Minisztérium (DBM) készíti el a nemzeti kiadási programot, és továbbítja azt a képviselőház előirányzat-bizottságának, hogy az általános előirányzat-tervezetet (GAB) dolgozzon ki. A GAB költségvetési tanácskozáson és szavazáson megy keresztül; ugyanez a folyamat zajlik, amikor a GAB-ot továbbítják a Fülöp-szigeteki Szenátusnak.

Miután a kongresszus mindkét háza jóváhagyja a GAB-ot, az elnök aláírja a törvényjavaslatot általános előirányzat-törvényként (GAA); az elnök dönthet úgy is, hogy megvétózza a GAB-ot, és visszaküldi a törvényhozásnak, vagy 30 napig nem írja alá a törvényjavaslatot, és a törvény hatályát veszti. A költségvetési törvényjavaslat megvétózásának két típusa van: a tételes vétó és a teljes költségvetés megvétózása.[5]

Személyes

[szerkesztés]

A személyes költségvetés vagy otthoni költségvetés egy olyan pénzügyi terv, amely a jövőbeni személyes jövedelmeket a kiadások, megtakarítások és adósságtörlesztés céljára fordítja. A személyes költségvetés készítésekor figyelembe veszik a múltbeli kiadásokat és a személyes adósságokat. Számos módszer és eszköz áll rendelkezésre a személyes költségvetés elkészítéséhez, használatához és kiigazításához. Például a munkahelyek bevételi forrást jelentenek, míg a számlák és a lakbérfizetések kiadásokat. Egy harmadik kategória (a bevételeken és kiadásokon kívül) lehet a vagyon (például ingatlan, befektetések vagy egyéb megtakarítások vagy értékek), amelyek potenciális tartalékot jelentenek a pénzeszközök számára költségvetési hiány esetén.

Vállalati költségvetés

[szerkesztés]

Egy vállalkozás, részleg vagy vállalat költségvetése [6] [7] [1] [8] a közeljövőre, általában a következő számviteli időszakra vonatkozó pénzügyi előrejelzés, amely a különböző részlegek - működés, humánerőforrás, IT stb. - várható bevételeit és kiadásait foglalja össze. Ez tehát az integrált üzleti tervezés kulcsfontosságú eleme, amelynek megfelelően a mérhető célokat a részlegvezetőkre ruházzák (és ezekből KPI-k lesznek[1]); a költségvetések meghatározhatják a nem pénzbeli erőforrásokat is, például a személyzetet vagy az időt. [1]

A költségvetési folyamat jelentős erőfeszítéseket igényel, gyakran több tucatnyi munkatárs bevonásával; a végső jóváhagyás a pénzügyi igazgató és a működési igazgató hatáskörébe tartozik. A felelősség általában a vállalat pénzügyi irányítási területéhez tartozik általában, néha kifejezetten az „FP&A”-hoz. Az ebben a szerepkörben foglalkoztatott szakembereket gyakran „költségvetési elemzőnek” nevezik, ami egy speciális pénzügyi elemzői funkció.

A szervezetek készíthetnek funkcionális költségvetéseket, amelyek a tevékenységekre és/vagy a bevételekre és kifizetésekre összpontosító pénzforgalmi költségvetéseket. Az inkrementális költségvetés készítése az előző időszak költségvetéséből indul ki, míg a nulla alapú költségvetés készítése során a tevékenységeket/költségeket csak akkor veszik figyelembe, ha az indokolt. Minden megközelítés esetében a várható értékesítés vagy bevétel a kiindulópont; ez a vállalkozás adott időszakra vonatkozó tervein alapul. A közvetlenül kapcsolódó elemek és költségek jellemzően ezekhez kapcsolódnak (alkalmazható tevékenységalapú költségszámítás). A támogató és irányítási funkciókat felül lehet vizsgálni, és az ebből eredő „fix” költségeket, mint például a bérleti díj és a bérköltségek, legalább az inflációval kiigazítják. A tőkekiadásokat - mind az új beruházásokat, mind a karbantartást - külön lehet tervezni; az adósságszolgálatot és a törlesztést ugyanígy. A fő költségvetés mindezeket összesíti. Lásd: Pénzügyi előrejelzés, Pénzforgalmi előrejelzés, Pénzügyi modellezés § Számvitel.

Míg a költségvetést jellemzően évente állítják össze - bár például a bányászatban ez negyedévente is történhet -, a nyomon követés folyamatos, és a pénzügyi és működési kiigazításokat (vagy beavatkozásokat) indokolt esetben végzik el; lásd bővebben a Pénzügyi kockázatkezelés § Vállalati pénzügyek című részt. Itt, ha a ténylegesen teljesített számadatok megközelítik a költségvetésben szereplő számadatokat, ez azt jelzi, hogy a vezetők értik a vállalkozásukat, és sikeresen teljesítettek. Másrészt, ha a számok eltérnek egymástól, ez azt jelzi, hogy a vállalat nem tartja kézben a dolgokat; ráadásul a részvényárfolyam is szenvedhet, ha ezeket a számokat közölték az elemzőkkel.

A kritika néha a költségvetés-tervezés természetére és a szervezetre gyakorolt hatására irányul.  Az idő- és forrásköltségeken kívül két jelenséget is problémásként azonosítanak: Először is, azt javasolják, hogy a vezetők gyakran „játszanak a rendszerrel”, amikor könnyen elérhető célokat határoznak meg és/vagy a szükségesnél több erőforrást kérnek, hogy a szükséges erőforrások kompromisszumként kerüljenek a költségvetésbe. A második megfigyelés az, hogy a vezetők gondolkodása a rövid távú, operatív gondolkodást hangsúlyozhatja a hosszú távú és stratégiai perspektíva rovására, különösen akkor, ha a bónuszkifizetések a költségvetéshez kapcsolódnak. Lásd: Stratégiai tervezés § Stratégiai tervezés vs. pénzügyi tervezés.

A költségvetés típusai

[szerkesztés]
  • Eladási költségvetés – a jövőbeni eladások becslése, gyakran mindkét egységre lebontva. Vállalati és értékesítési célok létrehozására szolgál.
  • Gyártási költségvetés – az értékesítési célok eléréséhez legyártandó egységek becsült száma. A gyártási költségvetés becsüli az egységek gyártásával járó különféle költségeket is, beleértve a munkaerőt és az anyagokat. Termékorientált cégek készítettek.
  • Tőkeköltségvetés – annak meghatározására szolgál, hogy a szervezet hosszú távú beruházásait, például új gépek, cseregépek, új üzemek, új termékek és kutatás-fejlesztési projektek megérik-e folytatni.
  • Pénzforgalom/készpénzköltségvetés – jövőbeli készpénzbevételek és kiadások előrejelzése egy adott időszakra vonatkozóan. Általában egy rövid távú jövőbeni időszakot takar. A pénzforgalmi költségvetés segít a vállalkozásnak meghatározni, hogy a bevétel mikor lesz elegendő a kiadások fedezésére, és mikor kell a vállalatnak külső finanszírozást keresnie.
  • A feltételes költségvetés-tervezés egy olyan költségvetési megközelítés, amelyet ingadozó bevételekkel, magas fix költségekkel vagy az el nem merült költségektől függő bevételekkel rendelkező vállalatok, valamint nonprofit szervezetek és nem kormányzati szervezetek számára terveztek.
  • Marketing költségvetés – a promócióhoz, reklámozáshoz és PR-hez szükséges pénzeszközök becslése a termék vagy szolgáltatás marketingjéhez.
  • Projekt költségvetés – egy adott vállalati projekthez kapcsolódó költségek előrejelzése. Ezek a költségek magukban foglalják a munkaerő-, anyag- és egyéb kapcsolódó költségeket. A projekt költségvetését gyakran konkrét feladatokra bontják, és mindegyikhez feladat-költségvetést rendelnek. A projekt költségvetésének megállapításához költségbecslést használnak.
  • Bevételi költségvetés – a kormány bevételeiből és az ezekből teljesített kiadásokból áll. A bevételek a kormány által kivetett adókból és egyéb illetékekből állnak. Különböző országok és szakszervezetek négyféle adójoghatóságot hoztak létre: államközi, állami, helyi és különleges státuszú adójoghatóságokat ( szabadkereskedelmi övezetek ). Mindegyik pénzáramlást biztosít a megfelelő bevételi költségvetési szintekhez. [9]
  • Kiadási költségvetés – a kiadási adatelemeket tartalmazza.
  • Rugalmassági költségvetés – fix költségre kerül megállapításra, a változó költségre pedig tevékenységi intézkedésenként kerül meghatározásra a változó mérték.
  • Előirányzat-költségvetés – a vezetőség megítélése alapján meghatározott kiadásokra maximális összeget határoznak meg.
  • Teljesítmény-költségvetés – többnyire a fejlesztési tevékenységben részt vevő szervezetek és minisztériumok használják fel. Ez a költségvetési folyamat figyelembe veszi a végeredményt.
  • Nulla alapú költségvetés – Olyan költségvetési típus, amelyben a költségvetéshez hozzáadott minden tétel jóváhagyásra szorul, és egyetlen tétel sem kerül át az előző évek költségvetéséből. Az ilyen típusú költségvetésnek egyértelmű előnye van, ha a korlátozott forrásokat körültekintően és objektíven kell elosztani. A nulla alapú költségvetés létrehozása több időt vesz igénybe, mivel a költségvetés minden részét felül kell vizsgálnia a vezetőségnek.
  • Személyes költségvetés – A saját vagy otthoni kiadásokra összpontosító költségvetési típus általában bevételt jelent a költségvetésbe.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d CIMA Official Terminology. [2013. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Cliche, P. (2012). "Budget", in L. Côté and J.-F. Savard (eds.), Encyclopedic Dictionary of Public Administration, [online], https://www.dictionnaire.enap.ca/Dictionnaire/en/home.aspx Archiválva 2012. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. Constitutional Balanced Budget Amendment Poses Serious Risks (angol nyelven). Center on Budget and Policy Priorities. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  4. tasnimnews.com
  5. §015l. (CB) Line Item Veto (angol nyelven). Budget Counsel, 2016. november 15. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  6. Jonas Elmerraji (2021). How Budgeting Works for Companies, investopedia.com
  7. Edriaan Koening (N.D.) What is Corporate Budgeting?, chron.com
  8. Rosemarie Kelly (2019). "Budgeting" Institute of Certified Public Accountants in Ireland
  9. Мarynchak, Yevhеn. THE FINANCIAL NEXUS BETWEEN AN INDIVIDUAL AND A STATE. PUBLIC FINANCE: LEGAL ASPECTS: Collective monograph [archivált változat]. Riga: Baltija Publishing, 130. o. (2019). ISBN 9789934571824. Hozzáférés ideje: 2022. január 9. [archiválás ideje: 2022. január 3.] 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Budget című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]