Japánszentfa
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Élénkvörös termések, fiatal és idősebb levelek társaságában
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Nandina domestica Thunb. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Japánszentfa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Japánszentfa témájú médiaállományokat és Japánszentfa témájú kategóriát. |
A japánszentfa (Nandina domestica) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a borbolyafélék (Berberidaceae) családjába tartozó faj.[1][2]
Nemzetségének az egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés]A japánszentfa eredeti előfordulási területe Ázsia keleti felé, a Himalájától egészen a névadó Japánig tart.
Manapság világszerte termesztik szobanövényként, illetve kerti dísznövényként.[3] Azonban sok helyen, például az Amerikai Egyesült Államokban inváziós fajnak bizonyult.[4][5][6][7]
Megjelenése
[szerkesztés]Örökzöld, bokorszerű növényfaj, mely általában 2 méter magasra és 1,5 méter szélesre nő meg. A talajból számos elágazatlan szára nő ki. A fényes levelei 50-100 centiméter hosszúak és kétszeresen szárnyaltak; a levélkék 4-11 centiméter hosszúak és 1,5-3 centiméter szélesek. A nagyon hideg környezetben lombhullatóvá válhat. A fiatal levelek tavasszal élénk rózsaszínek vagy vörösek, csak később válnak zöld színűvé. Az idős levelek, ősz előtt újból vörössé vagy lilává válnak. A virágai fehérek és kúp alakú fürtökben nőnek, jóval a levélzet fölött. Kora nyáron virágzik. A termése élénk vörös bogyó, 5-10 milliméteres átmérővel. A bogyó késő ősszel érik be, és egész télen az anyanövényen maradhat.
A növény minden része mérgező; hidrogén-cianidot[8][9] és egyéb mérgező anyagokat tartalmaz.[10][11] Emberi fogyasztásra nem ajánlott, hiszen meg lehet halni tőle;[12][13] azonban a madaraknak, melyek a termés fogyasztásával terjesztik az ürülékükben levő magokat nem árt a mérge, hacsak túlzásba nem viszik annak fogyasztását.[14]
Képek
[szerkesztés]-
A növény -
levelei, -
virágai -
és termései
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (or nan-DEE-nuh) Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
- ↑ The unexpected pronunciation /iː/ approximates the Japanese nanten.
- ↑ Alice M. Coats, Garden Shrubs and Their Histories (1964) 1992, s.v. "Nandina".
- ↑ Archivált másolat. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
- ↑ Nandina. Center for Aquatic and Invasive Plants, University of Florida. [2015. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 24.)
- ↑ https://www.texasinvasives.org/plant_database/detail.php?symbol=NADO
- ↑ https://www.wildflower.org/expert/show.php?id=5184
- ↑ Abrol, Y. P.; Conn, E. E.; Stoker, J. R. (1966) “Studies on the identification, biosynthesis and metabolism of a cyanogenic glucoside in Nandina domestica Thunb.”. Phytochemistry 5(5):1021-1027 doi:10.1016/S0031-9422(00)82800-9
- ↑ Olechno, J. D.; Poulton, J. E.; Conn, E. E. “Nandinin: An acylated free cyanohydrin from Nandina domestica”. (1984) Phytochemistry 23(8):1784-1785 doi:10.1016/S0031-9422(00)83491-3
- ↑ (2004. május 1.) „Nantenine: an antagonist of the behavioral and physiological effects of MDMA in mice”. Psychopharmacology 173 (3-4), 270–7. o. DOI:10.1007/s00213-003-1741-2. PMID 14740148.
- ↑ (2009. május 1.) „(+/-)-Nantenine analogs as antagonists at human 5-HT(2A) receptors: C1 and flexible congeners”. Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters 19 (9), 2530–2. o. DOI:10.1016/j.bmcl.2009.03.048. PMID 19328689. PMC 2677726.
- ↑ University of Arkansas Division of Agriculture Cooperative Extension Service Toxic Plants. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
- ↑ North Carolina State University Cooperative Extension Service Poisonous Plants of North Carolina. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
- ↑ Feeding Behavior-Related Toxicity due to Nandina domestica in Cedar Waxwings (Bombycilla cedrorum). (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
Források
[szerkesztés]- Nandina domestica Thunb. The Plant List
- Nandina The Plant List
- Nov. gen. pl. 1:14. 1781 (Fl. jap. 147. 1784)
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Nandina domestica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
- Huxley, A., ed. (1992). New RHS Dictionary of Gardening 3: 284–285. Macmillan.
- Flora of North America: Nandina domestica (deals with the species as an introduced plant)
- Nandina domestica database
- Nandina domestica information
- Heavenly Bamboo information and resources
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nandina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
