Ugrás a tartalomhoz

I. Péter portugál király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Péter
I. Péter portugál király
I. Péter portugál király

RagadványneveKegyetlen, vagy Igazságos Péter
(O Cruel / O Justiciero)
Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1357. május 28. 1367. január 18.
ElődjeIV. Alfonz
UtódjaI. Állhatatlan Ferdinánd
Életrajzi adatok
UralkodóházBurgundiai-ház
Született1320. április 8.
Coimbra
Elhunyt1367. január 18. (46 évesen)
Estremoz
Nyughelyealcobaçai kolostor
ÉdesapjaIV. Alfonz (1291–1357)
ÉdesanyjaKasztíliai Beatrix (1293–1359)
Testvére(i)
HázastársaKasztíliai Blanka (1315–1375)
HázastársaConstança Manuel de Castilla (1320–1349)
HázastársaInês de Castro (1320–1355)
Gyermekei02. feleségétől
Lajos (*/† 1341)
Mária (1343–1367 u.)
Ferdinánd (1345–1383)
03. feleségétől
Beatrix (1347–1381)
Alfonz
János (1349–1397)
Dénes (1354–1397)
0Házasságon kívüli
János (1358–1433)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Péter (Dom Pedro I.) más néven Kegyetlen, vagy Igazságos Péter (Coimbra, 1320. április 8.Estremoz, 1367. január 18.) Portugália nyolcadik Burgundiai-házi királya.

Élete

[szerkesztés]
I. Péter uralkodásának fő eseményei:
1. utcabálok Lisszabonban a király részvételével;
2. Inês de Castro síremléke
3. Inês de Castro gyilkosainak nyilvános kivégzése
4. I. Péter síremléke

IV. Alfonz, Portugália királyának harmadik fia. Első nejének halála után még mint trónörökös titokban feleségül vette előbbi udvarhölgyét, Inês de Castrót, aki négy gyermeket szült neki. IV. Alfonz nagyon tartott attól, hogy Inêszel Péter kasztíliai befolyás alá kerül, de hiába próbálta eltávolítani egymástól a szerelmeseket. Ezért amíg Péter vadászaton vett részt, Inêst IV. Alfonz parancsára elrabolták, és 1355. január 7-én Coimbrában, a Szent Klára-kolostorban a király jelenlétében meggyilkolták. Péter ezt sosem bocsátotta meg atyjának, aki ellen azonnal fegyveresen is felkelt, de nem sokkal apja halála előtt Braga érsekének közbenjárására formálisan kibékültek.

Amikor Péter apja 1357. évi halála után királlyá lett, szakított ennek politikájával, és szövetséget kötött I. Péter kasztíliai királlyal Aragónia ellen. A szövetséget azzal erősítette meg, hogy fiai, Ferdinánd, János és Dénes számára a kasztíliai király házasságon kívül született lányait kérte feleségül. A kasztíliai király kiszolgáltatta Péternek neje gyilkosait, aki elítéltette és kivégeztette őket. Amikor Péter kasztíliai királyt elhagyta a hadiszerencse, I. Péter ellene fordult és 1366-ban II. Trastámarai Henrikkel kötött szövetséget.

Titkos feleségének elvesztésén élete hátralevő részében sem tudta túltenni magát, és ez szélsőségekre vezette. Gondos uralkodóként hatékonyan fejlesztette a földművelést, az ipart, és különösen a tengeri kereskedelmet, amivel korábban nem látott jólétet teremtett az országban; ő maga viszont mámorító örömökre hajlott, és egyre-másra tartott ünnepélyeit nem egyszer erőszakos, sőt nem ritkán kegyetlen tettek szakították meg.

Péter sírja az alcobaçai kolostorban

1356-ban hirdette ki a beneplacito regio néven ismert törvényét, amely a király engedélyéhez kötötte a pápai írások portugáliai terjesztését.

A kegyetlen jelzőt az ismételt visszaélések, elsősorban a minden erkölcsi alapot nélkülöző peres eljárások miatt kapta.

Inês de Castróval kialakított kapcsolata „A halott királynő” (La Reine morte) c. 2009-ben készült francia tévéfilm történetének alapja.[1]

Gyermekei

[szerkesztés]

Első felesége, Kasztíliai Blanka meddőnek bizonyult, ezért Péter elvált tőle.

Második feleségétől, doña Constanza Manuel de Castillától született gyermekei:

Harmadik feleségétől, Inês de Castrótól:

Házasságon kívüli gyermeke Teresa Gille Lourenço-tól:

  • János, 1385-től I. János néven uralkodott

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. film IMDB adatlapja[halott link]

Források

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
IV. Alfonz
Következő uralkodó:
I. Állhatatlan Ferdinánd