Ugrás a tartalomhoz

Gajzágó Salamon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gajzágó Salamon
Született1830. február 2.
Túrkeve
Elhunyt1898. március 9. (68 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1866. március 5. – 1868. december 9.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1870. augusztus 2.)
  • a magyar főrendiház tagja (1893. február 7. – 1898. március 9.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (30-0-17)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gajzágó Salamon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Gajzágó egy 1892-es fényképfelvételen (készítette: Ellinger Ede)
Gajzágó Salamon sírja Budapesten. Kerepesi temető: 30-0-17.

Gajzágó Salamon (Túrpásztó,[2] 1830. február 2.Budapest, 1898. március 9.) valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, katona, az Állami Számvevőszék első elnöke, 1893-tól haláláig pedig a főrendiház tagja a magyar Országgyűlésben.

Családja

[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Gajzágó (Gághszákó; gágh-szákó; kágh-isahak 'կաղ Իսահակ') család leszármazottja.[3] [4] Gyermekei: Fatime (1853) és Samyl (1855).


Életpályája

[szerkesztés]

Tanulmányait Szolnokon, Budapesten és Pozsonyban végezte. Részt vett az 1848. március 15-ei budapesti megmozdulásokban. Harcolt a szabadságharcban, Mórnál fogságba került, 1849 októberében kiszabadult, majd 1851 Néma faluban telepedett le. 1861-ben Belső-Szolnok vármegyei főjegyzővé és később a szebeni országgyűlésre követnek választották meg, de nem ment el. 1865-ben a kolozsvári országgyűlésen követ volt, 1893-ban a főrendiház tagjává nevezték ki. 1898. március 9-én Budapesten halt meg. Lánya, Fatima Lukács Béla politikus[5] felesége lett.

Irodalmi művei

[szerkesztés]

A drámaíróként is tevékenykedő Gajzágó a Hölgyfutár című lapban jelentette meg írásait „Sali Bank” álnéven. Drámái: Békessy, More, Majláth Margit.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  2. Túrkevéhez tartozó puszta
  3. Gajzágó család
  4. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  5. 1892 és 1896 között kereskedelmi miniszter

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]