Ugrás a tartalomhoz

Fritz Kreisler

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fritz Kreisler
Született1875. február 2.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7][8][9]
Elhunyt1962. január 29. (86 évesen)[1][10][2][3][4]
NewYork–Presbyterian Hospital[11][7]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Kitüntetései
  • Bécs Városának Becsületgyűrűje
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1904)
SírhelyeWoodlawn Temető[12]

Fritz Kreisler aláírása
Fritz Kreisler aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Kreisler témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fritz Kreisler (Bécs[13], 1875. február 2.New York, 1962. január 29.) osztrák születésű, később Amerikába települt hegedűművész, zeneszerző.

Élete

[szerkesztés]

Anyja Anna Chaje Rijwe Reches (1852 Dobromil, ukránul Добромиль, Sztari Szimbir-i terület, Ukrajna -1909 Bécs), apja Samuel Severin Kreisler (1845 Ternopol, Ukrajna - 1921 Bécs), zsidó orvos volt. A csodagyerek Kreisler már háromévesen tudott kottát olvasni. Első hegedűleckéit még apjától kapta, aki lelkes amatőr muzsikus volt, majd Jacques Auber lett a mestere. 1882-ben (7 évesen) a Bécsi Zenei Konzervatórium legfiatalabb diákjaként ifjabb Josef Hellmesberger és Anton Bruckner irányítása alatt tanult. Két évvel később, 9 évesen mutatkozott be szólistaként és a következő évben, 10 évesen a Párizsi Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Lambert-Joseph Massart, Massenet és Delibes szárnyai alatt.

Testvérei Antoine, Malwin, Ludwig, Hugo és Ella. 12 éves korában kikeresztelkedett. Kétszer házasodott: 1902-ben a porosz Miss de Casin, 1905 január 18-án Hobokenben Harriet Lies (1869 október 6. Manhattan - 1963 május 29. Manhattan, New York)

1888-ban az Egyesült Államokban tett első alkalommal hangversenykörutat Moriz (Moritz) Rosenthallal, majd néhány évi szünet után, abbahagyva orvosi tanulmányait, folytatta a koncertezést egészen 1899-ig. 1924-ben Berlinben, majd 1933-ban Párizsban telepedett le, s 1938-ban francia állampolgár lett. A nácik üldözése elől 1939-ben Amerikába emigrált és 1943-ban ott is állampolgárságot kapott. 1941-ben egy közlekedési baleset következményeként karrierje megtört, bár még 1950-ig játszott a hangszerén. 1902-ben vette feleségül Harriet Lies-t, aki igazi menedzserként segítette koncertjeinek szervezését.

Munkái

[szerkesztés]

Kreisler számtalan olyan hegedűdarab szerzője, amelyeknek az előadása bravúros technikát követel, ugyanakkor alkalmasak a „szalonok” igényeit kielégíteni romantikus melódiájukkal. Gyakran fordult régi híres muzsikusok – Dvořák, Paganini, Albéniz, Manuel de Falla, Corelli, Mozart, Tartini – stílusához, nemegyszer azt a látszatot keltve (és megerősítve), hogy műve amazok egy-egy szerzeményének átirata. (Pl. a XX. század közepéig szerzőként Pugnani-Kreisler szerepelt a ma már "Praeludium és allegro Pugnani stílusában" című virtuóz darab kottáján[14])

Legismertebb műveiből

[szerkesztés]
  • Régi bécsi táncdallamok:
    • Liebesfreud - (Szerelmi öröm) T-801.412.328-6, T-801.412.529-3, T-801.413.615-4
    • Liebesleid - (Szerelmi bánat) T-901.124.527-5
    • Schön Rosmarin - (Szép Rozmaring) ISWC T-901.129.260-7, T-914.728.780-7, T-800.211.521-2 (több angol nyelvű átírás szerint)
  • Ich mache oft die Augen zu T-914.509.072-8
  • Frühlingsstimme T-930.318.215-2
  • Sissy excperts T-070.135.738-1
  • Andante cantabile (Csajkovszkij) T-930.318.215-2
  • Arabisches Lied (Rimszkij-Korszákov) T-801.631.020-7
  • Moment musical (Schubert) T-800.982.114-2
  • Als die alte Mutter sang (Dvořák) T-800.607.058-3
  • Lied ohne Wörte (Mendelssohn) T-800.654.066-6
  • Berceuse romantique T-801.643.623-1
  • A-moll mazurka (Chopin) T-800.334.128-5
  • Praeludium et Allegro Gaetano Pugnani stílusában
  • La Précieuse Couperin stílusában
  • Variációk egy Corelli témára T-922.053.854-5
  • O Sactissima (Corelli) T-922.044.433-7
  • Rondino egy Beethoven témára T-800.617.287-9
  • Rosamunda - (balett) T-071.420.221-7
  • Rondo all'Ungarese (Haydn) T-071.425.663-9
  • 17. Ungarischer Tanz (Brahms) T-914.635.170-4
  • Concerto Vivaldi stílusában
  • Kadenciák Beethoven és Brahms hegedűversenyéhez T-070.029.915-5

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 28.
  8. https://www.worldatlas.com/webimage/countrys/europe/austriaviennaphotos.htm
  9. Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  10. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 27.
  11. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  12. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 2.)
  13. Friedrich Max Kreisler bejegyzése a familysearch adatlapján. familysearch. (Hozzáférés: 2024. december 4.) születési helye a bejegyzés szerint Alsó-Ausztria, Wies, Melk
  14. Itzhak Perlman előadásában. YouTube

További információk

[szerkesztés]