Flensburg
Megjelenés
Flensburg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Schleswig-Holstein | ||
Járás | Schleswig-Holstein (1946. augusztus 23. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Simon Faber | ||
Irányítószám | 24901–24944 | ||
Körzethívószám | 0461 | ||
Rendszám | FL | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 92 667 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1544 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 12 m | ||
Terület | 56,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 46′ 55″, k. h. 9° 26′ 12″54.781944°N 9.436667°EKoordináták: é. sz. 54° 46′ 55″, k. h. 9° 26′ 12″54.781944°N 9.436667°E | |||
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén | |||
Flensburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Flensburg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Flensburg (dánul: Flensborg) város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartományban. Dél-Schleswig régió központja. 87 ezer lakosával[2] Kiel és Lübeck után a tartomány harmadik legnépesebb városa. A legészakibb német kikötőváros. A németországi dán kisebbség központja. Közlekedési és kereskedelmi csomópont.
Fekvése
[szerkesztés]- Schleswig-Holstein északi részén található. Központja mintegy 7 km-re van a dán határtól. A legközelebbi nagyvárosok Kiel (86 km-re délre) és a dániai Odense (92 km-re északkeletre).
- A Flensburger Förde nevű öböl mélyen, egészen a város központjáig benyúlik.
Közlekedés
[szerkesztés]- Kikötőváros
- Repülőtere van.
Közigazgatás
[szerkesztés]- Státusa a magyar megyei jogú város jogállásához hasonló (Kreisfreie Stadt)
Története
[szerkesztés]- A várost a 12. században alapították. 1284-ben kapott városjogot.
- Kedvező fekvésének is köszönhette, hogy a középkor vége felé Schleswig egyik legjelentősebb kereskedő- és ipari városává vált.
- 1864. február 6-án egy fél magyar huszárszázad megrohamozta és megfutamította Flensburg közelében visszavonuló dán lovassági és gyalogsági egységeket. [forrás?]
- Az első világháború után népszavazás eredményeként került Németországhoz, Dánia helyett.
- 1945 májusában itt volt a székhelye a náci Németország utolsó kormányának, a Karl Dönitz tengernagy által vezetett Flensburgi kormánynak, amely május 1-től, Hitler halálától május 23-ig volt hatalmon.
- A város a második világháborúban sértetlen maradt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós-templom (Nikolaikirche) (14. - 16. század, tornyát 1877-ben Johannes Otzen tervei alapján építették)
- Szent János-templom (Johanniskirche) (a város legősibb temploma, román stílusú, 1200 körül, átépítve gótikus majd barokk elemekkel)
- Mária-templom (St.-Marien-Kirche) (tornyát 1878 -1880 között Johannes Otzen tervei alapján építették
- Nordermarkt (az óváros központi tere, rajta a Schrangen, egy 1595-ben üzletháznak épület ház, valamint a Neptunkút (Neptunbrunnen) 1758-ból, valamint a gótikus Szentlélek-templom (1386-ból, 1588-tól a dánok temploma)
- Norderstrasse (St.- Marien-Kirche a 14- 15. századból, a Flensburger Haus nevű 18. századi kereskedőház, a Flensborghaus, a dán közösség kulturális központja
- Nordertor (1595, a város jelképe)
Híres emberek
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Schleswig egyik legjelentősebb iparvárosa.
- hajóépítés
- kohászat
- halfeldolgozás
- szeszipar
Kultúra
[szerkesztés]- Hajózási Múzeum (Schiffahrtsmuseum)
Oktatás
[szerkesztés]- Pedagógiai Főiskola
Sportélete
[szerkesztés]Flensburg 08 (hivatalos nevén: Flensburger Sportvereinigung von 1908 e.V.) (labdarúgás stb.)
Itt található a SG Flensburg-Handewitt nevezetű kézilabdacsapat ami nemzetközileg is elismert. A csapat legnagyobb sikere 2014-es EHF Bajnokok-Ligája megnyerése volt.
Népesség
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
Flensburg (2015)
-
Nordertor
-
Marineschule Mürwik
-
Mürwiker Wasserturm
-
Alexandra
-
KBA
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ 2006-os adat
- ↑ https://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai07.pdf
- ↑ Magyar nagylexikon
Források
[szerkesztés]- Szentirmai József: Németország. 2. kiadás, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1993, 301 - 302. old.
- Magyar nagylexikon 8. kötet 81. old.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (német)