Federico de Madrazo y Kuntz
| Federico de Madrazo y Kuntz | |
_Autoportrait_de_Frederico_de_Madrazo_y_Kunz_-_Mus%C3%A9e_Goya.jpg) | |
| Született | Federico de Madrazo Kuntz 1815. február 9.[1][2][3][4][5] |
| Elhunyt | 1894. június 10. (79 évesen)[1][7][3][4][8] Madrid |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Luisa Garreta y Huerta (1835–1854) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Isabel Kuntz y Valentini José de Madrazo y Agudo |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | San Fernando Királyi Szépművészeti Akadémia |
| Kitüntetései | Francia Becsületrend |
| Sírhelye | San Isidro Cemetery |
 | |
| Federico de Madrazo y Kuntz aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Federico de Madrazo y Kuntz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Federico de Madrazo y Kuntz (Róma, 1815. február 9. – Madrid, 1894. június 10.) José de Madrazo y Agudo fia. Előbb apja, majd Párizsban Winterhalter tanítványa volt. Festett történeti képeket és arcképeket. Delaroche értelmében vett romantikus. Leghíresebb képei: Bouillon Gottfriedet jeruzsálemi királlyá kiáltják ki (1839, Versailles), Mária Krisztina mint apáca VII. Ferdinánd ágyánál (1843). Kedvelt arcképfestője volt a spanyol arisztokráciának. 1835-ben sógorával, Eugenio de Ochoával megalapított az El artista c. művészeti lapot. Udvari festő és tanár volt a madridi akadémián.
1868-ban és újra 1881-töl a halálig a Museo del Prado igazgatója volt.[9]
Forrás
[szerkesztés]- Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 55. old.. adt.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2022. június 11.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
- ↑ a b Manuel Ossorio y Bernard: Galería biográfica de artistas españoles del siglo XI (spanyol nyelven), 1868
- ↑ a b Federico de Madrazo y Kuntz (holland nyelven)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ www.museodelprado.es (spanyol nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Canton Sanchez: Der Prado. Deutsche Buch-Gemeinschaft, Berlin, Darmstadt, Wien 1959, S. 58–66 (franciaul: Trésors de la peinture au Prado. fordító: Alfred P. Zeller).
