Dejr es-Selvít
| Théba és a thébai nekropolisz | |
| Világörökség | |
 | |
| Az Ízisz-templom főhomlokzata kelet felől | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Dejr es-Selvít
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 25° 41′ 43″, k. h. 32° 34′ 43″25.695219°N 32.578481°EKoordináták: é. sz. 25° 41′ 43″, k. h. 32° 34′ 43″25.695219°N 32.578481°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dejr es-Selvít témájú médiaállományokat. | |
Dejr es-Selvít (arabul دير الشلويط – Dayr aš-Šalwīṭ) görög-római kori Ízisz-templom a luxori nyugati parton, Malkatától 1 km-re, Medinet Habutól közel 4 kilométerre délre.[1] Angol nyelvű forrásokban Deir el-Shelwit néven található meg, francia neve Deir Chelouit.[2]
A templomból napjainkra az aprócska főépülete maradt meg, és a propilon maradványai; valamint a széles nyerstégla kerítésfal alapja, és a templom kútja.[1] A templomkörzet 74×51 méteren terül el, a főépület lényegesen kisebb, 13×16 méter alapterületű.[3] Bejárata kelet felé néz. Kívülről kevés díszítés látható rajta, belül azonban szép állapotban fennmaradtak a domborművei. A szentélyt folyosó veszi körül, erről nyílnak az oldalkápolnák, a wabet (a "megtisztulás helye"), és innen nyílik a tetőre vezető lépcső is.[3] A templom külsején a déli oldalon régebbi épületekből származó kőtömbök láthatók beépítve, melyek a rajtuk lévő domborművek alapján főként Medinet Habuból származhatnak.
A propilon a templomtól 60 méterre keletre magasodik, minden oldalán gazdagon díszített.
Története
[szerkesztés]Az Ízisz-templomot a propilonon található feliratok tanúsága szerint az i. sz. 1. században kezdték építeni. A helyszínen korábbi épület nem ismert,[1] bár létezik olyan vélemény is, hogy a templomot még II. Nektanebo idején kezdték építeni, és a római korban csak végső formáját nyerte el.[4]
Feltárása
[szerkesztés]A templomot először Karl Richard Lepsius vizsgálta a 19. század közepén, de erről nem készült részletes beszámoló. A Christine Zivie vezette francia misszió a propilon feliratait kutatta. E munka publikációja 1992-ben jelent meg.[2] 1971 és 1979 között a japán Vaszeda Tudományegyetem kutatócsoportja dolgozott a terepen. Munkájuk során megtisztították a kerítésfalat, és az általa határolt területet a törmeléktől, és feltárták a templom kútját, amit az évezredek során szinte teljesen feltöltöttek cseréphulladékkal. A kútban harminckét réteget különböztettek meg, mintegy négy méteres mélységig jutva, ahonnan a talajvíz miatt már nem tudták folytatni a kutatást. A kútban talált leletek azt mutatták, hogy a kutat (és a templomot) már a kopt időkben elhagyták, és szemétlerakónak használták.[1]
A templom dekorációja
[szerkesztés]
A templom domborművei a görög-római korból származnak, és a Denderában vagy Philae-n látható ábrázolások köszönnek vissza. A pilon és a templom falain Hadrianus, Antoninus Pius, Galba, Otho, Vespasianus, illetve Julius Caesar kártusa látható.[3] A templom külsejébe épített, újrafelhasznált tömbökön stílusuk alapján az Újbirodalom idejére datálható domborművek bukkannak elő.
Jelentősége
[szerkesztés]Dejr es-Selvít Ízisz-temploma a thébai régészeti területen különleges helyet tölt be, mivel ezen a területen ritka a görög-római korból származó vallási épület, és ez az egyetlen, amely nem a thébai háromsághoz, hanem Íziszhez kapcsolódik.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d Dejr es-Selvít Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben a Vaszeda Tudományegyetem honlapján
- ↑ a b Christine M. Zivie: Le temple du Deir Chelouit, Kairó, IFAO, 1992.
- ↑ a b c Dieter Arnold, Sabine H. Gardiner, Nigel Strudwick, Helen Strudwick: Encyclopedia of Ancient Egyptian Architecture, I.B. Tauris, 2003, ISBN 1860644651, 9781860644658
- ↑ Luxor Online. [2009. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
