Ugrás a tartalomhoz

Chábád Lubavics

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csoportkép, New York. A Chábád ma a legnagyobb és legismertebb haszid mozgalom

A Chábád (ismert még Habad helyesírással is) az ortodox zsidóság egy haszid mozgalma, melyet 1775-ben alapítottak.[1] A Chábád ma a legnagyobb és legismertebb haszid mozgalom, egyben a világ legnagyobb zsidó szervezete. Székhelye a New Yorkbeli Brooklyn Crown Heights negyedében található (770 Eastern Parkway).[2][3]

A „Chábád” név héberül חב״ד egy mozaikszó, amely a Chochmá, Biná, Dá'át (חכמה, בינה, דעת): azaz 'Bölcsesség, Értelem, Tudás' szavakból jött létre.[4] A „Lubavics” vagy másképp „Lubavitcs” név egy orosz stetl (jiddis: nagymértékben zsidók lakta kisváros[5]) nevéből ered (ld. Ljubavicsi, Rudnyai járás, Szmolenszki terület), jelentése ’a szeretet városa’. Itt több mint 100 évig élt a mozgalom rabbidinasztiájának öt nemzedéke.

A Chábád Lubavics mozgalom a zsidóság népszerűsítését tekinti legfőbb feladatának, és azt hirdeti, hogy az ortodox hagyományok és az autentikus vallási elvek megtartása mellett a modern világ minden eszközét meg kell ragadni a haszid filozófia és a zsidó vallás évszázados és évezredes tanításainak megismertetésére. Napjainkban fő céljuk a vallástól és a zsidó közösségektől eltávolodott zsidók bevonása a közösségi életbe. Mindemellett a Chábád azt hirdeti, hogy a zsidóknak ideje szakítani a befelé forduló mentalitással, az úgynevezett „gettószellemmel”.

Kialakulása

[szerkesztés]

A mozgalmat, mint más haszid dinasztiák esetében is rebbék vezették és vezetik. A lubavicsi mozgalmat egy Liozna (ma Fehéroroszország) városában élő rabbi, - a későbbiekben „Álter Rebbe” (jiddis: 'öreg rabbi') néven is emlegetett - Liadi Snéor Zálmán alapította 1775-ben. A mozgalom Reb Zálmán fia, Dovber Schneuri, - a „Miteler Rebbe” (jiddis: 'középső rabbi') - idejében települt át Lubavicsba, mely ezt követően öt nemzedéken keresztül volt az irányzat központja. Később átmeneti ideig a mozgalom a doni Rosztovban, majd Varsóban székelt.

A Chábád székhelye 1940-től, napjainkig a Brooklynban található Crown Heights lett.[6][7]

Hálózata mintegy 80 ország több mint 1000 városában körülbelül 3600 intézményt tart fenn.[8][9][10][11][12] Ezek az intézmények a vallástól és a közösségi élettől eltávolodott zsidókat próbálják elérni vallási, kulturális és oktatási tevékenységekkel, miközben közösségi központokat, zsinagógákat, iskolákat és gyermektáborokat is működtetnek. A Chábád haszidizmus követőinek számát 100 000 és 200 000 közöttire becsülik[13][14][15][16] viszont évente több mint egymillió zsidó veszi igénybe a Chábád intézményrendszerének valamely szolgáltatását.[17][18] A mozgalom követőit Chábád haszidoknak (héberül: חסיד חב"ד), vagy lubavicsi haszidoknak (jiddisül: ליובאוויטשער), esetleg Chábádnyiknak (héberül: חבדניק).[19]

A Chábád mozgalom ma, amellett, hogy egy aktív haszid közösség, komoly szociális és jótékonysági tevékenységet folytat világszerte zsidók és nem-zsidók között egyaránt. A néhai hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson különösen nagy hangsúllyal agitálta híveit, hogy a világ jobbá tételének érdekében hirdessék az egész emberiséghez szóló „Noé hét törvényét”. Ugyanakkor a Chábád közösség-építésében elsősorban a „háláchikus zsidókat” igyekszik megszólítani. Azaz más vallásos irányzatokhoz hasonlóan a lubavicsiak is szigorúan a Tórában foglaltaknak megfelelően értelmezik a hovatartozás kérdését: alapfeltétel, hogy a jelentkező édesanyja zsidó származású legyen, vagy a vallási törvények értelmében betérjen a zsidóságba, azaz a hagyományoknak megfelelően befogadja a közösség.

Chábád Magyarország

[szerkesztés]

Magyarországon a lubavicsi közösség a rendszerváltozáskor honosodott meg. 1989-ben érkezett Budapestre az akkor huszonhárom éves magyar származású Oberlander Báruch rabbi, a hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson „sliách”-ja (héber: 'küldött') feleségével Batshevával. Oberlander rabbi felnőtt és gyermekoktatási programokat indított, melyekkel sok ezer, gyökereitől eltávolodott zsidót szólított meg.[20] 1990 szeptemberében megalapította az Egység című folyóiratot, amelyet közel 20 000 családnak postáz ki a mozgalom évente 3-4 alkalommal; a folyóirat 2016 áprilisában havilappá alakult.[21] Oberlandert 1991 áprilisában nevezték ki a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijává. A zsinagóga előtt álló épület homlokzatán ma is kivehető a sok évtizedes felirat: Budapesti Talmud Egylet; az új rabbi erőfeszítéseinek köszönhetően feléledt a hajdani tevékenység, az úgynevezett jesiva oktatási rendszer: 1998-ban a zsinagóga a zsidó tudományok hagyományos elveken alapuló, felsőszintű tanításának háza lett.[22]

1996-ban nagyszabású könyvkiadási akciót indított, melynek keretében összesen több tízezer példányban adtak ki zsidó imakönyveket (hétköznapi, szombati, újévi, engesztelőnapi), a Peszachi Hágádát, Zsidó Bibliát és a zsidósággal kapcsolatos ismeretterjesztő könyveket. 1993-ban, felesége, Oberlander Batsheva vezetésével megalapították a Bét Menáchem Óvodát, majd 1995-ben iskolát, melyek ma az egyetlen héber-magyar két tannyelvű nevelési és oktatási intézményként működik Budapesten, illetve a térségben. Oberlander rabbi tanítványával, Köves Slomó rabbival 2004-ben megalapította az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH), amely a hagyományos status quo ante irányzatot megújítva ma Magyarország harmadik zsidó történelmi egyháza lett.[23] 2017 szeptemberében nyílik meg az EMIH Maimonidész Angol–Magyar Kéttannyelvű Zsidó Gimnáziuma.[24]

Története

[szerkesztés]

Snéor Zálmán, Liadi rabbija, („Álter Rebbe”) alapította Oroszországban a Chábád irányzatot, 1775-ben.[1] Az Álter Rebbe mestere a „Mezritcsi Mággid” Dovberben Ávráhám volt, aki pedig a haszidizmus alapítójának, Bál Sém Tov rabbinak a tanítványa és utódja volt. A Chábád mozgalom egy spirituális iskolaként jött létre a haszid mozgalmon belül, és mint ilyen a hangsúlyt a filozófiai és vallástudományi fogalmak mély megértésére és elemzésére tette. A Chábád név, mint mozaikszó (bölcsesség, értelem, tudás) önmagában is azt fejezi ki, hogy Isten és a vallásgyakorlás iránti valódi emocionális motivációt csak akkor lehet nyerni, ha kellően elmélyedünk a filozófiai tanokban.

Vezetői hét rebbe volt:

  • A liadi Snéor Zálmán rabbi (1745–1812), az „Álter Rebbe”, aki Liozna városában megalapította a mozgalmat, majd központját később Liadi városba költöztette. Fő műve a Tánjá Archiválva 2013. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Széfer Sel Bénonim, 'A közepesek könyve'). Más egyéb művei a haszid gondolatok gyűjteményei voltak, illetve a Sulchán Áruch HáRáv, a zsidó jog kódexének (Sulchán Áruch) egy változata. Snéor Zálmán utódai nevükben mindig felvették a "Snéuri" vagy "Schneersohn" (vagy "Schneerson") utónevet, jelezve hogy ők az alapító, az Álter Rebbe követői és utódai.[25][26]
  • Dovber Schneuri rabbi (1773–1827), a „Miteler Rebbe”, Snéor Zálmán rabbi fia volt, aki Lyubavichi (Lubavics) városba tette át a mozgalom székhelyét. Vezetői felhatalmazását az „Álter Rebbe” egy másik utódja, Áron Hálevi Stroselje kezdetben vitatta, később azonban Dovber rabbi mindenki által jogosan elismert utódja lett apjának a mozgalom vezetésében. Dovber rabbi számos gondolatot publikált a haszidzmusról és a Kabbaláról is például a Biuréj HáZohár című könyvét. Munkásságával nagyszerűen kiegészítette apja életművét. Néhányat apja műveiből is megjelentetett.[27][28]
  • Menachem Mendel Schneerson rabbi (1789–1866), a Cemách Cedek-ként is referálni, az ismert jogi responzumának címe után. Az „Álter Rebbe” unokája és Rabbi Dovber unokaöccse és veje volt. Számos műve jelent meg a haszid filozófiáról és zsidó jogi témákról. Kiadta nagyapjának Snéor Zálmán rabbinak néhány művét is. Leghíresebb filozófiai műve a Derech Micvotechá, amely a Tóra parancsolatainak haszid filozófiai értelmezését mutatja be.[29]
  • Smuél Schneersohn rabbi (1834–1882), más néven Rebbe Máhárás, a Cemách Cedek hetedik, egyben legfiatalabb fia volt. Ő vette fel először a Lyubavichi (Lubavitchi) rebbe címet, követve ezzel bátyjai szokását, akik máshol voltak rebbék, és nevükben közölték a városnevet is. Évekkel halála után jelentek meg tanításai a Chábád mozgalom kiadásában Likutéj Torát Smuél címen 12 kötetben.[30][31]
  • Sálom Dovber Schneersohn rabbi (1860–1920), más néven Rebbe Rásáb, a Máhárás második fia volt. Legközismertebb tette a lubavicsi jesiva (hagyományos Talmud felsőfokú iskola) a Tomché Temimim megalapítása volt. Az első világháború alatt Rosztov városába költözött. Halálakor, két elődjéhez hasonlóan, Roszovban helyezték örök nyugalomra. Több írását csak halála után adták ki. Művei különösen jelentősek a haszid filozófia terén. Írásai a Chábád jesivák tananyagának szerves részét alkotják, mint a 29 kötetes Széfer HáMáámárim, vagy a Chábád imádságokat magyarázó Kuntrész HáTfilá.[32]
  • Joszef Jic’chák Schneersohn rabbi (1880–1950), másképpen a Rebbe Hárájác (vagy: Frideriker Rebbe), Sholom Dovber egyetlen fia volt. 1927-ben száműzték Oroszországból azután, hogy a bolsevik rezsim ki akarta végeztetni a zsidó vallás tanításáért és a zsidó közösségek erősítéséért való küzdelméért, a „földalatti” iskolahálózat fenntartásáért. A háború kitöréséig a mozgalmat a lengyelországi Rigában, majd 1934-től Varsóban vezette, onnan a nácik elől 1940-ben Brooklynba menekült és ott élt haláláig. A Chábádon belül számos szervezeti változtatást hajtott végre és új intézményeket is alapított.
  • Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994), a Lubavicsi Rebbe, Joszef Jichák Schneersohn rabbi veje és a harmadik Lubavicsi Rebbe egyenesági leszármazottja volt. A mozgalom vezetését egy évvel azután vállalta el, hogy apósa meghalt. Rabbi Menachem Mendel kiszélesítette a Chábád hálózatát, új Chábád központokat hozott létre világszerte. Elődeihez hasonlóan saját műveiből és korábbi rebbék írásaiból sokat publikált. Menachem Mendel rabbi tanításait a Chábád követői folyamatosan tanulmányozzák. Úgy emlegetik, a „Rebbe”. Tanításai révén halála után is a Chábád mozgalom spirituális vezetője maradt és nem választottak a mozgalom élére újabb rabbit.[27]

Filozófia

[szerkesztés]

A Chábád haszid filozófiája a vallás részleteire összpontosít, mint Isten, az Isteni lélek, és a zsidó parancsolatok jelentése. Chábád művekben gyakran idéznek klasszikus zsidó írásokból, a zsidó miszticizmusból, különösképpen a Zohár-ból és Jichák Luria Kabbalisztikus tanításaiból. Ezek a szövegek a Chábád tanítások forrásaként szolgálnak. Snéor Zálmán rabbi tanításait az utód generációk kibővítették. A Chábád filozófia abban különbözik más haszid irányzatoktól, hogy különös hangsúlyt helyez az elme kognitív használatára a vallásfilozófiai tanok elmélyítésében. A Chábád filozófia konceptuális megközelítést nyújt Isten megértéséhez és más spirituális kérdésekhez. A Chábád filozófia a Kabbala tanításait fejti ki és teszi érthetővé , meghatározva az emberi lélek fejlődésének követendő útját, érintve a világ minden aspektusát, amely kizárólag az Isteni teremtésnek köszönhető. Intellektuális megközelítésen, és meditáción keresztül, a Chábád azt tanítja, hogy az ember teljes kontrollt nyerhet saját érzelmei és cselekedetei felett.

Tánjá

[szerkesztés]

A Tánjá Archiválva 2013. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Snéor Zálmán rabbi műve, a haszid filozófia első, vázlatos összefoglalása, a Chábád irányzat legjelentősebb könyve. A Tórára, de egyszersmind az egész Bibliára, - vagyis a Próféták Könyvére (Neviim) és a Szent Iratokra (Ketuvim) - , ezeken túl pedig a Talmudra és a Kabbalára alapozva állítja, hogy az ember eredendően jó, és mindenki rendelkezik az Isteni lélekkel. Ugyanakkor az emberben kettősség uralkodik, aminek folytán a benne levő isteni lélek és a vele született testi ösztön, az ego, állandó harcot vívnak. Ennek a konfliktusnak a legideálisabb – és egyben elérhető – kezelését vázolja fel a Tánjá első része, a Közepesek Könyve, mely 53 fejezetből áll. A Tánjá szerint az intellektus három összefüggő folyamatból áll, amelyben az érzelem a világba érkezik: Chochmá (héber: 'bölcsesség'), Biná (héber: 'megértés') és Dá'át (héber: 'tudás'). Amíg a haszidizmus más ágai elsődlegesen az „Isten a szívünket akarja” ideára, vagyis az örömmel és átéléssel végzett micvákra (héber: 'parancsolat') összpontosítanak, addig Snéor Zálmán rabbi azt tanította, hogy Isten az elménket is óhajtja, és az elme az igazi összekötő kapu a szívhez. A Chábád filozófia az elmét a szív fölé emeli, azt állítva, hogy „a megértés Isten szeretete érzésének a forrása”.[33]

A Chábád filozófia szerint az ember nem statikus, nem passzív, és nem függ másoktól, hogy Istenhez kötődjön. Az Álter Rebbe elutasít minden elitizmussal és arisztokratikus születéssel kapcsolatos ideológiát és a meritokrácia (érdem szerinti) mellett érvel, amelyben mindenkinek lehetősége van a fejlődésre: véleménye szerint, minden zsidó képes lehet „Közepessé válni”. Chábád gyakran ellentétben áll a Chágát haszid iskolával. Míg a haszidizmus bizonyos mértékig az érzelmekre összpontosít, a Chágát az érzelmeket csak a pszichikai hatások reakciójának látja, mint például tánc, ének. Snéor Zálmán rabbi másrészről azt tanította, hogy az érzelmeket az elme motiválja, erre összpontosít a Chábád tanítás, amely a Tóra tanulmányozását és az imádkozást elébe helyezi az ezotériának. Talmudistaként, Snéor Zálmán rabbi lelkes híve volt annak, hogy a Kabbalát és a haszidizmust is racionális alapokra helyezze. A Tánjában ezt a megközelítését úgy fogalmazta meg, hogy „מוח שליט על הלב” (héber: 'az agy uralkodik a szíven').[34]

Tóra tanulás

[szerkesztés]

Snéor Zálmán rabbi azt tanította, hogy a Talmud tanulása nélkül az elme nem képes felemelkedni, és ha az elme nem emelkedett, akkor a lélek éhezik. Különösen nagy erővel küzdött a haszidizmussal szemben álló mitnágdim mozgalom részéről gyakran elhangzó vád ellen, miszerint a mozgalom elhanyagolja a Talmudi tanulmányokat.

Snéor Zálmán azt tanította, a Tórát örömmel kell tanulmányozni – és hozzátett egy metaforát is: amikor egy micva (parancsolat) beteljesül, egy angyal születik. De ha a micva öröm nélküli volt, akkor az angyal is félresikerül. Snéor Zálmán azt tanította, hogy a haszidizmus lelkesedéssel és örömmel összpontosít a hagyományos zsidó tanításokra.

Rebbe és a haszidok szerepe

[szerkesztés]

A haszidizmus más irányzatainak tanításaiban elterjedt alapvetés, hogy a mély filozófiai gondolatok és a vallás ez általi mély megélése elsősorban a „rebbe” osztályrésze. A „rebbéhez” intenzívebb Istenszolgálatot és imáihoz magasabb szintet párosítanak, ezért azt gondolják, hogy az ő imáit gyorsabban elfogadja az Örökkévaló, ezért a haszidoknak elég, ha csatlakozhatott a „rebbe” kisugárzásához, és rajta keresztül az Isten szolgálatához. Ezzel ellentétben a Chábád irányzat az egyéni felelősség fontosságára tanít minden zsidót.

A Chábád szerint a rebbe nem összekötő a haszidok és Isten között. A rebbe szerepe inkább az, hogy vezesse a követőket, hogy spirituálisan önellátóak legyenek egy bizonyos szinten és inkább utasítást kérjenek a rebbéjüktől, mint közbenjárást Istennél, csodát vagy áldást.

Chábád közösségek

[szerkesztés]

A Chábád közösségek szerte megtalálhatók a világban. A Chábád haszidok által legsűrűbben lakott helyek: Crown Heights, Brooklyn (mintegy 10.000-12.000 fő), és Kfar Chábád, Izrael (mintegy 6100 fő). Más közösségek kisebb méretű populációkat képeznek.

Chábád askenázok és szefárdok

[szerkesztés]

Habár a Chábád mozgalmat Kelet-Európában alapították, vagyis az askenáz zsidóság centrumában, mégis, az utóbbi néhány évtizedben jelentős számú szefárd zsidót is bevonzott.[35] A Chábád közösségek ma kevertek, askenázi és szefárd haszidok alkotják őket. Például Montrealban a Chábád családok közel 25 százalékában legalább az egyik szülő szefárd származású. Az askenáz eredetű chábád haszidok többsége sem az eredeti orosz gyökerű zsidó: jobbára román, lengyel, sőt magyar származásúak alkotják a közösséget.[36][37]

Szokások

[szerkesztés]

A Chábád haszidok Chábád hagyományokat és szokásokat követnek. Így például imarendjük, öltözködésük, hagyományaik is jól megkülönböztethetőek.

  • Imarend - Az Álter Rebbe által szerkesztett imakönyvnek, a Jichák Luria féle rítusú imakönyv adja az alapját.
  • Öltözet – A Chábád férfiak általában nem viselnek strájmli-t (szőrmével szegett ünnepi fejfedő), amit más haszid csoportok hordanak ünnepi alkalmakkor. Helyette a legtöbben fekete - úgynevezett jesivis - kalapot hordanak. Mint más ortodox zsidók, a Chábádban a nők, lányok és asszonyok egyaránt olyan öltözéket viselnek, mely illeszkedik a cniut, vagyis a szemérmes öltözködés szabályaihoz. A férjes asszonyok általában parókával takarják el a hajukat.
  • Beszéd és nyelv – Eredetileg a Chábád haszidok az imádkozás héber nyelvét askenáz dialektusban ejtik. Ugyanakkor sok született izraeli Chábád haszid a modern Izraeli héber, vagyis szefárd dialektus szerint ejti a liturgiában használt hébert.
  • Ének és zene – mint sok más haszid csoport, a Chábád is nagy jelentőséget tulajdonít a Chábád haszid nigun-ok (dallamok) éneklésének.
  • Napi tanulmányok – A Chábád mozgalom szokásai közt be van ütemezve a zsidó vallásos művek napi tanulmányozása.
  • Chitász – a Tóra (egész hetiszakasz Rásival minden héten), a Zsoltárok (az egészet 1 hónap alatt) és a Tánjá (az egészet 1 év alatt) kijelölt fejezetei,
  • Mishné Torá (Jád Hácházáká): a középkori zsidó filozófus és kodifikátor, Mose Májmuni, a Maimonidész, a Rambam könyvének kijelölt fejezetei.

Chábád intézmények

[szerkesztés]

Országok szerint (részleges lista)

Ország Chabad központok (db)
Egyesült Államok 600
Izrael 300
Oroszország 90
Franciaország 80
Kanada 60
Ukrajna 50
Ausztrália 40
Argentína 30
Brazília 30
Nagy-Britannia 30
Németország 15
Dél-Afrika 15
Magyarország 12
Olaszország 10
Ausztria 10
Fehéroroszország 10
Belgium 10
Hollandia 10
Kína 6
Üzbegisztán 6
Thaiföld 5
Kazahsztán 5
Spanyolország 3
Svédország 3
Dánia 4

2007-ben 3,300 Chábád intézmény volt a világon. 2006-ban 75 országban volt Chábád központ. A Chábád központok száma országonként változó. A többség az Egyesült Államokban van és Izraelben (ld. fenti táblázat). Van még több mint 40 ország, kevésbé jelentős Chábád jelenléttel, ezek nem szerepelnek az összesítésben. A kimutatások szerint a Chábád összességében a világ 950 városában tart fenn valamilyen képviseletet: 400-at Észak-Amerikában, mintegy 200-at Európában, 200-at Izraelben, kb. 70-et Ázsiában (ideértve Oroszországot, de Izraelt nem), kb. 40-et Dél-Amerikában és nagyjából 20-at Afrikában.[38][39][40][41][42]

Chábád Központok

[szerkesztés]

A Chábád Központok (szó szerint chábád házak) a zsidó közösségi központ egyik formája, elsősorban oktatási és közösségépítési célokat szolgál.[43] Kezdetben ez általában a chábád sliách (küldött) otthonában található, ahol a nappali szobát zsinagógaként is használják. Ezzel egy családias atmoszférát teremtenek, ahol az emberek nem érzik tudásuk hiányát.[44] A "Chabad House" kifejezés Kaliforniából ered, abból az időből, amikor Rabbi Shlomo Cunin megalapította az első ilyen ifjúsági központot az UCLA, (University of California, Los Angeles) kampuszán.[45]

Az emlékezetes 2008-as mumbai terrortámadás célpontja a helyi Chábád Ház volt.[46][47] A helyi küldöttet Gavriel Holtzberg rabbit, és feleségét, Rivkát, négy másik zsidóval együtt brutálisan meggyilkolták iszlám terroristák.[48]

Adománygyűjtés

[szerkesztés]

A Chábád központok soha nem kapnak központi támogatást a lubavicsi nemzetközi központtól. A napi teendőkhöz minden támogatást a helyi küldötteknek maguknak kell összegyűjteni, elsősorban a helybéli zsidók adományaiból. Az adományokat a Chábád központok, zsinagógák, iskolák, mikvék (rituális fürdők), stb. építésére és fenntartására fordítják.

Kiküldetés, Sliách, Slichut

[szerkesztés]

Rabbi Joszef Jichák Schneersohn rabbi, és Menachem Mendel Schneerson rabbi kezdeményezését követve terjedt el a slichut (héber: 'kiküldöttség') mozgalom, melynek keretében a „Chábád sluchim” (egyes számban: sliách), vagyis kiküldöttek a helyi zsidók minden vallási igényét ellátják szociális és lelki segítséget nyújtva, spirituális vezetéssel és tanítással együtt. A cél, bátorítani a zsidókat, hogy többet tanuljanak a zsidó örökségről és, hogy lehetőségeikhez mérten gyakorolják a zsidóságukat, vállalják zsidó identitásukat.[49]

A Rebbe iránymutatását követve a Chábád mozgalom, emberek ezreit képezte ki: rabbikat, tanárokat, saktereket (rituális metsző) és moheleket (rituális körülmetélő), akik családjuk kíséretében letelepedtek a világ számos pontján. Általában egy fiatal lubavicsi rabbi és a felesége a húszas éveikben, egy vagy két gyerekkel utaznak az új állomáshelyre és letelepszenek, megtanulják az adott ország nyelvét azzal a céllal, hogy támogassák a helyi közösségeket és a zsidókat közelebb hozzák őseik tanításaihoz és hagyományaihoz.

Micva kampányok

[szerkesztés]

A Chábád filozófia fontos tanítása micva, vagyis a jó cselekedet értéke. Azaz, hogy „minden jó cselekedettel közelebb hozzuk a világ végső megjavulásának, a Messiás eljövetelének idejét." Így tehát a Chábád mozgalom oktatási tevékenységének egyik célja, hogy az embereket egy-egy micva elvégzésére biztassa. A lubavicsi rebbe azt tanította, hogy "még ha nem is vagy teljesen elkötelezett a Tórai életre, csinálj valamit! Kezdd egy micvával, bármely micva értékét nem kisebbíti az a tény, hogy vannak még olyan micvák, amelyeknek megtartására még nem állsz készen".[50]

A Rebbe 10 konkrét „akciót” hirdetett meg az évek során, arra buzdította híveit, hogy tanítsák és vigyék tovább ezeket a micvákat:

1. a zsidó asszonyok sábáti és ünnep előtti gyertyagyújtása; 2. férfiak tfilinrakása; 3. a mezuza felerősítése az ajtófélfára; 4. a folyamatos Tóra tanulás; 5. az adakozás micvája; 6. szent könyvek beszerzése; 7. a kóser étkezési szabályok gyakorlása; 8. a mások iránti tisztelet, a felebaráti szeretet követése; 9. zsidó vallási oktatás; 10. a családi élet tisztaságával kapcsolatos törvények követése.

Chábád jelenléte a felsőoktatásban

[szerkesztés]

Az utóbbi években a Chábád még jobban kiterjesztette kampányát az egyetemekre és főiskolákra is. Aktívan működő Chábád Diák Központok vannak világszerte több mint száz kampuszon, és a Chábád változatos tevékenységet kínál további 150 egyetemnek világszerte. Magyarországon a Chábád a budapesti SOTE és az ELTE jogi karán, valamint a szegedi és a debreceni egyetemeken folytat oktatási tevékenységet.

Nyári táborok

[szerkesztés]

A Chábád a táborok egy növekvő hálózatát alakította ki világszerte, melyek többnyire a Rebbe által választott Gan Israel nevet használják. A világ 1,200 pontján működnek ilyen táborok, amelyek összességében 210,000 gyereket fogadnak minden nyáron, akik többsége nem ortodox otthonokból érkezett. A Gan Israel és más chábád táborok közül 500 az Egyesült Államokban található.[51][52] Magyarországon a Bét Menáchem Központ szervezésében napközis tábor, 2013 óta pedig az Alef Kids szervezésében egy hetes balatoni tábor várja a gyerekeket.

Politikai tevékenység

[szerkesztés]

Menachem Mendel Schneerson rabbi az izraeli-arab konfliktus révén érintett izraeli politikai kérdéseket.[53] Mivel a zsidó jog[54] értelmében tiltva van Izrael bármely területének átadása, mert az veszélyeztetné az ott élő zsidók életét, ezért azt teljes mértékben elutasította.[55]

Schneerson támogatta az USA kormányának széles körű oktatáspolitikáját, és üdvözölte 1980-ban az Egyesült Államok Department of Education megalapítását. 1981-ben Schneerson nyilvánosan felhívást intézett a napenergia használatára. Hitt abban, hogy az Egyesült Államok ezzel függetlenséget nyerhetne energiafelhasználás tekintetében. Azzal érvelt, hogy a külföldi olajtól való függőség az országot elvei feladásához vezetheti.[56][57]

Messianizmus

[szerkesztés]

Az 1980-as évek végén a Rebbe aktivitásra szólította követőit, melynek célja az volt, hogy elősegítsék a zsidó hit egyik alapelvének megvalósulását: a messiási kor elhozatalát. A Messiás eljövetelének közelségéről, Schneersohn rabbi már akkor nagyon hangsúlyosan beszélt, amikor átvette a mozgalom vezetését. A Rebbe többször hivatkozott arra, hogy a Maimonidész által meghatározott alaphittétel, mely szerint a Messiás eljövetelének a várása állandó napi kötelesség, ugyancsak szó szerint értendő. A Rebbe személyét többen a „kor Mózeseként” emlegették. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chabad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Agudas Chasidei Chabad of United States v. Gourary NO. CV-85-2909.
  2. ↑ Martin Barillas: US Court finds that Chabad Can Sue for the Return of Precious Archives held by Russia, 2008. június 23.
  3. ↑ Online excerpt from For Immediate Release by Ronn Torossian. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  4. ↑ About Chabad-Lubavitch on. Chabad.org. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  5. ↑ Száz jiddis szó – stetl. [2020. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  6. ↑ Chabad.org. "Sholom Dovber Schneersohn". Chabad.org.
  7. ↑ Altein, R, Zaklikofsky, E, Jacobson, I: "Out of the Inferno: The Efforts That Led to the Rescue of Rabbi Yosef Yitzchak Schneersohn of Lubavitch from War Torn Europe in 1939–40", page 270. Merkos L'Inyonei Chinuch, 2002 ISBN 0-8266-0683-0
  8. ↑ "Jewish Literacy", Telushkin, William Morrow 2001, p.470
  9. ↑ Gelbwasser, Michael, Sun Chronicle, March 31, 2007
  10. ↑ Religion today, by Emily Fredrix, December 6, 2007 Associated Press
  11. ↑ About Chabad-Lubavitch on the official Chabad website, Chabad.org.
  12. ↑ Drake, Carolyn: A Faith Grows in Brooklyn. National Geographic, 2006. február 1. [2006. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  13. ↑ Associated Press. "The perfect matzo a matter of timing". MSNBC. April. 12, 2006
  14. ↑ Wertheimer, Jack. A People Divided: Judaism in Contemporary America. New York: Basic Books (A Division of Harper Collins) (1993); pg. xiv–xv. Adherents.com. [2004. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  15. ↑ Occhiogrosso, Peter. The Joy of Sects: A Spirited Guide to the World's Religious Traditions. New York: Doubleday (1996), Chapter: Judaism; pg. 250.
  16. ↑ Andryszewski, Tricia. Communities of the Faithful: American Religious Movements Outside the Mainstream. Bookfield, Connecticut: Millbrook Press. (1997): pg. 95.
  17. ↑ Slater, Elinor and Robert, Great Jewish Men, Jonathan David Publishers 1996 (ISBN 08246 03818). Page 279.
  18. ↑ Heilman, Sam. "The Chabad Lubavitch Movement: Filling the Jewish Vacuum Worldwide". JCPA.org. 2005. https://jcpa.org/article/the-chabad-lubavitch-movement-filling-the-jewish-vacuum-worldwide/
  19. ↑ Cohen, J. Simcha. How Does Jewish Law Work?. Jason Aronson, 329. o. (1999. december 28.). ISBN 0-7657-6090-8. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 4. 
  20. ↑ Archivált másolat. [2014. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  21. ↑ Megújult az Egység újság
  22. ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  23. ↑ Archivált másolat. [2014. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  24. ↑ Maimonidész Zsidó Gimnáziumról bővebben
  25. ↑ The Encyclopedia of Hasidism, entry: Habad, Jonathan Sacks, pp. 161–164
  26. ↑ Hasidism: The movement and its masters, Harry M. Rabinowicz, 1988, pp.83–92, Jason Aronson, London ISBN 0-87668-998-5
  27. ↑ a b Leadership in the Chabad movement, Avrum Erlich, Jason Aronson, 2000 ISBN 0-7657-6055-X
  28. ↑ Hayom Yom, p. A10
  29. ↑ Chanoch Glitzenshtein, Sefer Hatoldos Tzemach Tzedek
  30. ↑ Hayom Yom, p. A14
  31. ↑ Sefer HaToldos Admur Maharash. [2008. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 8.)
  32. ↑ Hayom Yom, pp.15–16
  33. ↑ Tanya, Shneur Zalman of Liadi, Chapter 13.
  34. ↑ Tanya, ch. 12
  35. ↑ Shokeid, Moshe. Children of Circumstances: Israeli Emigrants in New York. Ithaca: Cornell University Press, (1988): 139-160.
  36. ↑ The Chabad Sociologist. (2013). "Did You Know 25% of Chabad in Montreal are Sefardi?" chabadsociologist.wordpress.com. https://chabadsociologist.wordpress.com/2013/07/09/did-you-know-25-of-chabad-in-montreal-are-sefardi/
  37. ↑ Shahar, Charles. "A Comprehensive Study of the Ultra Orthodox Community of Greater Montreal (2003)." Federation CJA (Montreal). 2003.
  38. ↑ Lubavitch centers in Europe. [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  39. ↑ Lubavitch centers in South America. [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  40. ↑ Lubavitch centers in Australia. [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  41. ↑ Lubavitch centers in North America. [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  42. ↑ Lubavitch centers in Africa. [2015. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
  43. ↑ The New York Times, December 16, 2005.
  44. ↑ "Passover Seders Around the World", Associated Press, March 19, 2007.
  45. ↑ Challenge
  46. ↑ Jewish Center Is Stormed, and 6 Hostages Die
  47. ↑ By Joshua RunyanNov 30, 2008: Funeral Preparations for Chabad House Victims Under Way. Chabad.org, 2008. november 30. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  48. ↑ Obama sends condolences to Chabad, Jewish Telegraph Agency (JTA), December 4, 2008.
  49. ↑ Hayom Yom, p.A38
  50. ↑ The Rebbe's 10-Point Mitzvah Campaign. Chabad.org. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  51. ↑ Chabad camps electrify many Jews, not just Lubavitch Friday September 1, 2000 Julie Wiener Jewish Telegraphic Agency
  52. ↑ Camp Gan Israel Directory. Chabad.org. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  53. ↑ Sichos in English. "When Silence is a Sin". Sichos in English. Letter to Zalman Shazar Archiválva 2014. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  54. ↑ Based on Shulchan Aruch Orach Chayim, 328
  55. ↑ Essentially his argument was sought merely the position which would prevent loss of life, rather than taking a stance in the nature of the Land of Israel and Zionism Freeman, Tzvi: Should I Pray for the Death of Terrorists? – Ethics & Religion. Chabad.org. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  56. ↑ Website video link. chabad.org. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  57. ↑ Chabad.org website video link. chabad.org, 1981. április 15. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chábád_Lubavics&oldid=26943004”