Ugrás a tartalomhoz

Acetil-bromid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acetil-bromid[1]

Az acetil-bromid szerkezeti képlete

az acetil-bromid pálcikamodellje
IUPAC-név acetil-bromid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 506-96-7
PubChem 10482
ChemSpider 10050
SMILES
CC(=O)Br
InChI
1/C2H3BrO/c1-2(3)4/h1H3
InChIKey FXXACINHVKSMDR-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H3BrO
Moláris tömeg 122,95 g/mol
Megjelenés szúrós szagú, sárgás színű illékony folyadék
Sűrűség 1,663 g/cm³
Olvadáspont −96 °C
Forráspont 75–77 °C
Veszélyek
MSDS ILO MSDS
EU osztályozás Maró C
R mondatok R14 R34
S mondatok S26 S36/37/39 S45
Lobbanáspont 110 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az acetil-bromid a savbromidok közé tartozó szerves vegyület. Mint ezen vegyületcsoportnál várható, előállítása foszfor-tribromid és ecetsav reakciójával történhet:[2]

3 CH3COOH + PBr3 → 3 CH3COBr + H3PO3

Tulajdonságai

[szerkesztés]

Színtelen vagy sárgás színű, szúrós szagú, levegőn füstölgő folyadék. Melegítés hatására, vagy vízzel vagy kisebb szénatomszámú alkohollal reagálva hevesen bomlik. A reakció során hidrogén-bromid szabadul fel.

Felhasználása

[szerkesztés]

Elsősorban szerves kémiai szintézisekben használják acetilezőszerként.[3]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetyl bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetylbromid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Acetyl bromide at Sigma-Aldrich
  2. Theodore M. Burton and Ed. F. Degering (1940). „The Preparation of Acetyl Bromide”. J. Am. Chem. Soc. 62, 227. o. DOI:10.1021/ja01858a502. 
  3. Acetylbromid