Ugrás a tartalomhoz

A magyar forint pénzérméi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A forint a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök, és a magyar forint pénzjegyeivel együtt képezik a hazai készpénzállományt. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 2008-tól az ötforintos a legkisebb érmecímlet és 2009-től a kétszázas a legnagyobb. 2014-ben tervben volt az ötforintos kivonása és az ötszázforintos bankjegy érmére cserélése, erre végül nem került sor.

Magyar Köztársaság (1946–1949)

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az érmeforgalmat (a pengőérmék a gyakorlatban jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt. Az új pénznem neve végül újra forint lett.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt. Habár a forintot névlegesen az aranystandardhoz kötötték, a forgalom számára nemesfémpénzek csak ezüstből készültek, ezek alapanyagát a Frankfurt am Mainból visszaszállított ezüstkészlet szolgáltatta. Az eleinte jó minőségű ezüstből vert ötforintosokból alig került forgalomba, helyettük 1947-ben gyengébb minőségben és kisebb súllyal vertek ötösöket, tartva az érmék tezaurálódásától. 1947 után 45 évig nem vertek ezüstpénzt a közforgalom számára. Öt- és ötvenfilléres érmék először 1948-ban készültek, anyaguk alumínium volt. A forgalmi érméket Berán Lajos, Iván István és Reményi József tervezte.

Az első emlékérmék is hamar megjelentek: az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumára egy három címletből álló sor készült. Az, hogy ezek az emlékérmék szokatlanul nagy mennyiségben készültek, arra utal, hogy a forgalomban is részt vettek, bár ennek megítélése a numizmatikusok között nem egységes.

Katalógus

[szerkesztés]
Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
Köztársasági forgalmi veretek
2 f 17,0 mm 1,7 mm 3,0 g 85% Cu
15% Zn 		Sima MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, címer Értékjelzés, verdejegy 1946. 1946. augusztus 1. 1977. június 30. 1977. december 31.
5 f 1,4 mm 0,6 g 100% Al MAGYAR KÖZTÁRSASÁG verési évszám, fiatal nő arcképe 1948. 1948. január 30. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
10 f 19,1 mm 1,5 mm 3,0 g 92% Cu
8% Al 		Recés MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, olajágat hordozó galamb 1946. 1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1946. augusztus 30.[1] 1977. június 30. 1977. december 31.
20 f 21,0 mm 1,6 mm 4,0 g MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, három búzakalász 1946. augusztus 1.
50 f 22,0 mm 1,4 g 100% Al Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, üllőn ülő ember kalapáccsal 1948. 1948. május 5. 1972. június 30. 1973. június 30.
1 Ft 23,7 mm 1,5 g Recés MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verdejegy, címer Értékjelzés, verési évszám 1946. 1946. augusztus 1. 1951. augusztus 1. 1952. március 31.
2 Ft 28,0 mm 2,0 mm 2,8 g MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy, címer 1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1946. szeptember 15.[2] 1951. december 31. 1952. december 31.
5 Ft 32,0 mm 2,9 mm 20,0 g 835‰ Ag MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA + MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy, verési évszám, értékjelzés, címer 1802–1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos 1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1947. január 1.[2] 1977. június 30. 1977. december 31.
5 Ft 1,9 mm 12,0 g 500‰ Ag M Á P V3, motívumok 1947. 1947. május 19.
Köztársasági forgalmi emlékveretek
5 Ft 32,0 mm 1,9 mm 12,0 g 500‰ Ag ESKÜSZÜNK • ESKÜSZÜNK, motívumok MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy PETŐFI SÁNDOR 1848-49, Petőfi Sándor 1948. 1948. május 1. 1977. június 30. 1977. december 31.
10 Ft 36,0 mm 2,5 mm 20,0 g A LEGNAGYOBB MAGYAR EMLÉKÉRE, motívumok SZÉCHENYI ISTVÁN 1848-49, Széchenyi István
20 Ft 40,0 mm 2,8 mm 28,0 g Motívumok MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy, címer TÁNCSICS MIHÁLY 1848, Táncsics Mihály

Magyar Népköztársaság (1949–1989)

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere (rövid ideig újra a Kossuth-címer volt, majd 1957-ben Kádár János új címert vezettetett be), így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése (1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett. A korszak fémpénzeinek tervezői közül kiemelkedik Iván István és Boldogfai Farkas Sándor.

Bár az ötvenes években is készült néhány emlékveret, az emlékpénzek kiadása a hatvanas évektől kezdett kiteljesedni. Forgalmi szempontból ezek a kiadások általában nem jelentősek, hiszen az emlékpénzeket többnyire közvetlenül a gyűjtők számára értékesítették. Kivételt képez néhány úgynevezett FAO-érme, melyeket – más országokhoz hasonlóan – az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet támogatására vertek és hoztak forgalomba. Az érmék megjelenése a megfelelő forgalmi címletektől csak kis mértékben tér el, műszaki paramétereik azonosak.

A hatvanas években vetődött fel a forgalmi sorok, vagyis az adott évben forgalomban lévő érméket bemutató összeállítások készítése. 1966-ban és 1967-ben adták ki kifejezetten reprezentatív célokra az úgynevezett kabinet-sort, mely azonban nem a valós forgalmi érméket, hanem azok alpakka-, illetve ezüstvereteit tartalmazta. 1971-től hegesztett fóliacsomagolásban lehetett megkapni az immár valódi verdefényes forgalmi darabokból évente összeállított sorokat.

Katalógus

[szerkesztés]
Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
Népköztársasági forgalmi veretek
2 f 18,0 mm 1,1 mm 0,65 g 100% Al Sima MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 1950. 1950. március 27. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
5 f 17,0 mm 1,4 mm 0,6 g MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, fiatal nő arcképe 1953. 1953. március 31.
10 f 19,1 mm 0,85 g Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, olajágat hordozó galamb 1950. 1950. december 15. 1996. szeptember 30. 1997. december 31.
10 f 18,5 mm 1,2 mm 0,6 g 96% Al
4% Mg 		Sima 1967. 1967. május 12.
20 f 21,0 mm 1,6 mm 1,25 g 100% Al MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász 1953. 1953. március 31.
20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g 96% Al
4% Mg 		Recés 1967. 1967. május 12.
50 f 22,0 mm 1,6 mm 1,4 g 100% Al Sima MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, üllőn ülő férfi kalapáccsal 1953. 1953. március 31. 1972. június 30. 1973. június 30.
50 f 21,5 mm 1,2 g 96% Al
4% Mg 		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, Erzsébet híd Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1967. 1967. május 12. 1999. október 10. 2000. március 3.
1 Ft 23,7 mm 1,5 g 100% Al Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer Értékjelzés, verdejegy 1949. 1949. november 15. 1995. június 30. 1995. december 31.
1 Ft MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1957. 1957. október 10.
1 Ft 22,8 mm 1,8 mm 1,4 g 96% Al
4% Mg 		1967. 1967. május 12.
2 Ft 25,0 mm 1,4 mm 5,0 g 75% Cu
25% Ni 		Motívumok MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1950. 1950. január 20. 1971. június 30. 1972. június 30.
2 Ft MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1957. 1957. október 10.
2 Ft 58% Cu
18% Ni
24% Zn 		1962. 1962. december 9.
2 Ft 22,4 mm 1,6 mm 4,44 g 72% Cu
28% Zn 		Sima MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, címer Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1970. 1970. július 1. 1995. június 30. 1995. december 31.
5 Ft 27,5 mm 1,7 mm 7,4 g 60% Cu
21% Ni
19% Zn 		Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, verési évszám, értékjelzés, címer 1802-1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos 1967. 1967. május 12. 1972. június 30. 1973. június 30.
5 Ft 24,3 mm 1,7 mm 5,73 g 100% Ni MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, KOSSUTH, Kossuth Lajos Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer 1971. 1971. augusztus 2. 1995. június 30. 1995. december 31.
5 Ft 23,4 mm 1,6 mm 5,0 g 75% Cu
25% Ni 		1983. 1983. április 18.
10 Ft 28,0 mm 1,9 mm 8,83 g 100% Ni Motívumok MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, a budapesti Szabadság-szobor Értékjelzés, verési évszám, címer 1971. 1971. június 1. 1987. március 31. 1988. december 31.
10 Ft 25,4 mm 1,7 mm 6,1 g 92% Cu
6% Al
2% Ni 		1983. 1983. április 18. 1995. június 30. 1995. december 31.
20 Ft 26,8 mm 1,8 mm 7,06 g 75% Cu
25% Ni 		Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, DÓZSA, Dózsa György Értékjelzés, verési évszám, verdejegy, címer 1982.
Népköztársasági forgalmi emlékveretek
20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g 96% Al
4% Mg 		Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász TERMELJ TÖBB ÉLELMET felirattal, FAO-embléma Értékjelzés, verdejegy 1983. 1983. március 28. Forgalomban[3]
5 Ft 23,4 mm 1,6 mm 5,0 g 75% Cu
25% Ni 		MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, kukoricacső (Zea mays), FAO-embléma Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer
10 Ft 28,0 mm 1,9 mm 8,83 g 100% Ni Motívumok MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, a budapesti Szabadság-szobor Értékjelzés, verési évszám, FAO-embléma 1981. 1981. április 30.
10 Ft MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, kenyeret szegő férfi, FAO-embléma Értékjelzés, verési évszám, címer 1983. 1983. március 28.
Magyar Népköztársasági Emlékveretek
Jó Forint Sor (a forint bevezetésének 10. évfordulója alkalmából kibocsátott érmesor)
25 Ft 35,0 mm 3,5 mm 20,33 g 0,800% Ag Motívumok Magyar Népköztársaság,

Az Országház épülete

Címer, Értékjelzés,

Fogaskerék levelek között, 1946-1956

1956. Nincs forgalomban
20 Ft 33,0 mm 3,0 mm 17,35 g Magyar Népköztársaság,

A Lánchíd

Címer búzakalászok között, 1946-1956
10 Ft 30,0 mm 2,5 mm 12,5 g Magyar Népköztársaság,

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete

Címer, Értékjelzés lombok között, 1946-1956

Magyar Köztársaság (1989–2011)

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

Az 1989-es rendszerváltás felkészületlenül érte a pénzverdét, mivel – a bankjegyektől eltérően – nem sikerült időben elkészíteni az új, köztársasági címert viselő érmesor verőtöveit. Emiatt 1990-ben és 1991-ben – immár (ismét) Magyar Köztársaság felirattal – csak filléreket verték, mivel azokon nem szerepelt címer. Az 1990 előtti forintérméknek is elkészült az új államnevet (és 1990. verési évszámot) viselő változata, de még Kádár-címerrel, így ezek az öszvér érmék nem kerültek forgalomba; csupán néhány forgalmi sor készült a gyűjtők számára. Az új forint érmesor elkészültéig a nagy mennyiségben vert 1989-es évszámú népköztársasági vereteket hozták forgalomba.

1992-re elkészült az új forint érmesor. A tervezésre kiírt jeligés pályázaton a beérkezett kisszámú pályázati anyagból két zsűri választotta ki a díjazott alkotásokat. A külföldi szaktekintélyeket is felvonultató ún. nemzetközi zsűri, és a magyar művészettörténészekből, iparművészekből és képzőművészekből álló hazai zsűri egymástól függetlenül Holló István ötvösművész terveit javasolták megvalósításra. Az így első díjat nyert alkotás azonban nem került gyártásra, mert az akkori MNB elnök Bod Péter Ákos – élve jogszabály adta lehetőségével – másképp döntött. A második helyezést elért Kósa István, felhasználva a harmadik helyezett Bartos István terveit, készíthette el az új forgalmi sort, amely később több változáson ment át.[4] A kétszázast Bognár György tervezte.

Az érmesor az addigiakhoz képest három címlettel: ötven-, száz- és kétszáz forintossal bővült. A címletek felváltva ezüst- és aranyszínűek voltak, paramétereik (átmérő, vastagság, tömeg) a címlettel arányosan nőttek. A kétszázas 500‰-es ezüstből készült, emiatt sokan gyűjteni kezdték. Bár az első érmék 1992. évszámmal készültek, abban az évben csak a kétszázasok kerültek forgalomba. 1993 tavaszán az egy-, két- és húszforintosok kerültek forgalomba, majd nyáron a többi érme is. Az egyforintost kritika érte szokatlanul kis mérete miatt. Az új húszast a korábbihoz hasonló méretűre tervezték, mivel a legtöbb automata ezzel a címlettel működött. A húsz forint feletti címletek forgalma még jó darabig másodlagos volt az azonos címletű bankjegyekével szemben (az ötvenforintos bankjegy 1996-ig, a százas 1998-ig volt forgalomban).

A fillérek értéke már a rendszerváltáskor is csekély volt, forgalmuk az ezredfordulóig fokozatosan szűnt meg. Legelőször a két- és ötfillérest vonták ki a forgalomból 1992-ben (az ötfillérest 44 évnyi forgalom után), majd 1996-ban a tíz- és húszfilléresek forgalmát is megszüntették, ötvenfillérest pedig 1999-ben vertek utoljára. Hamar kritika érte a fém százast a húszforintossal összekeverhetősége (megegyező színük és méretük) miatt, ezért 1996-ban új százforintos érmét hoztak forgalomba, mely az első két részből készült (bicolor) forgalmi érme volt hazánkban. Így 1996-1998 között három százforintos címletű pénz is forgalomban volt. Az ezüst kétszázasok éremképe 1994-től megváltozott, nagy tömegű verésével viszont 1995-ben felhagytak, csak a gyűjtők számára készült évente néhány ezer darab. 1998-ban az 1992-es százforintos érmét, a százforintos bankjegyet és az ezüst kétszázast is kivonták a forgalomból, az utóbbi címletet bankjegy váltotta.

Már 2006-ban felvetődött, hogy kötelezővé teszik az árak 5-re, illetve 0-ra kerekítését, és az egy- és kétforintosokat is kivonják a forgalomból, egyrészt mert sokan a pénztárnál hagyják vagy befőttesüvegben gyűjtik ezeket az érméket, másrészt túl költséges az előállításuk.[5][6] Az MNB emissziós osztálya is helyt adott az érveknek, és 2007 őszén bejelentette, hogy 2008 márciusáig kivonja a forgalomból az egy- és kétforintos címleteket, továbbá kötelezővé teszi a készpénzes fizetések 5 forintra kerekítését.[7][8]

Szintén 2008-ban vetődött fel, hogy a kétszáz forintos címletet ismét érmeként hozzák forgalomba,[9][10][11][12] miután a 200 forintos bankjegy az 1998-as kibocsátása óta megugrott infláció miatt sokat veszített értékéből. Az MNB internetes szavazással döntött az érméről, a nyertes – akárcsak az Index szavazásán – a Lánchíd lett, amely már korábbi magyar pénzdarabokon is szerepelt.[13][14][15] 2009. június 15-én bocsátották ki az új 200 forintos érmét,[16] ami 5 hónappal később váltotta fel végleg a papír kétszázast. Az új 200 forintos érme az 1996-os forgalomba hozott 100-ashoz hasonlóan bicolor lett.

A kilencvenes években is folytatódott az emlékpénzek kiadása, melynek újabb lendületet adott, hogy a törvények engedélyezték magánszemélyek részére az aranytartást. Szinte minden évben jelent meg arany emlékérme az ezüstérmék mellett. Az első kimondottan forgalmi céllal vert emlékpénz a 2002-es Kossuth-bicentenáriumra kiadott százforintos volt. Azóta minden évben adnak ki forgalmi emlékvereteket.

1993-tól a forgalmi sorok dísztokban jelennek meg, melyek verdefényes (BU) és tükörfényes (Proof) kivitelben is készülnek. Újabban a gyártás indításakor készült érméket díszcsomagolásban, „első napi veret” néven lehet kapni. Az érmegyártás beindításakor készülnek a próbaveretek is, melyekből eleinte 50 darabot, később már csak hatot készítettek, forgalomba nem kerültek.

Katalógus

[szerkesztés]
Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Hátlap Előlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
Köztársasági forgalmi veretek
2 f 18,0 mm 1,1 mm 0,65 g 100% Al Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 1990. 1990. április 1. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
5 f 17,0 mm 1,4 mm 0,6 g MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, fiatal nő arcképe
10 f 18,5 mm 1,2 mm 96% Al
4% Mg 		MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, olajágat hordozó galamb 1996. szeptember 30. 1997. december 31.
20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász
50 f 21,5 mm 1,6 mm 1,2 g Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, Erzsébet híd Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1999. október 10. 2000. március 3.
1 Ft 16,3 mm 1,1 mm 2,05 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer Értékjelzés, verdejegy 1992. 1993. március 29. 2008. február 29. 2013. február 28.
2 Ft 19,2 mm 1,35 mm 3,1 g 75% Cu
25% Ni 		Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
5 Ft 21,2 mm 1,6 mm 4,2 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, nagy kócsag (Egretta alba) 1993. június 21. Forgalomban
10 Ft 24,8 mm 1,7 mm 6,1 g 75% Cu
25% Ni 		Felváltva sima és recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, magyar nőszirom (Iris aphylla) 1993. március 29.
50 Ft 27,4 mm 1,7 mm 7,7 g 75% Cu
25% Ni 		Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, kerecsensólyom (Falco cherrug) 1993. június 21.
100 Ft 29,2 mm 1,9 mm 9,4 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Motívumos MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1998. december 31. 1999. december 31.
100 Ft 23,8 mm 2,6 mm 8,0 g 100% Fe
Gyűrű: Ni bevonat
Mag: 75% Cu
25% Zn bevonat 		Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1996. 1996. október 21. Forgalomban
200 Ft 32,0 mm 1,7 mm 12,0 g 500‰ Ag
500‰ Cu 		Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, értékjelzés, verdejegy, Lánchíd, címer MAGYAR NEMZETI BANK, a Magyar Nemzeti Bank épülete, elnökének és négy alelnökének aláírása4 1992. 1992. december 1. 1998. április 3. 1999. április 3.
200 Ft DEÁK FERENC 1803-1876, Deák Ferenc 1994. 1994. április 29.
200 Ft 28,3 mm 2,0 mm 9,0 g
Gyűrű: 75% Cu
21% Zn, 4% Ni
Mag: 25% Ni
75%Cu 		Felváltva sima és recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, Lánchíd, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 2009. 2009. június 15. Forgalomban
Köztársasági forgalmi emlékveretek
10 Ft 24,8 mm 1,3 mm 6,1 g 75% Cu
25% Ni 		* recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, JÓZSEF ATTILA, 1905 1937, József Attila, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 2005. 2005. április 11. Forgalomban
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, DEÁK FERENC, 1803 1876, Deák Ferenc, verési évszám 2003. 2003. április 8.
50 Ft 27,4 mm 1,7 mm 7,7 g 75% Cu
25% Ni 		Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA, címer, az Európai Uniót jelképező csillagkoszorú, benne verési évszám 2004. 2004. április 30.
50 Ft MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 15 ÉVES A NEMZETKÖZI GYERMEKMENTŐ SZOLGÁLAT, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat logója, verési évszám 2005. 2005. október 9.
50 Ft MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 125 ÉV, a Magyar Vöröskereszt logója, verési évszám 2006. 2006. szeptember 19.
50 Ft MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 1956, az Országház a forradalom lyukas zászlajával, verési évszám 2006. szeptember 20.
50 Ft MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, 50 ÉVES A RÓMAI SZERZŐDÉS, EURÓPA, a Római szerződés, a római Piazza Del Campidoglio kövezete, verési évszám[17] 2007. 2007. március 25.
100 Ft 23,8 mm 2,2 mm 8,0 g 100% Fe
Gyűrű: Ni bevonat
Mag: 75% Cu
25% Zn bevonat 		Recés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, KOSSUTH, 1802-1894, Kossuth Lajos, verési évszám 2002. 2002. február 1.

Az 1956-os forradalom tiszteletére kiadott emlékérme 2008-ban közönségdíjas lett a Numismaster.com Az év érméje választásán.[18]

Érdekességek

[szerkesztés]

A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.[19]

Előállítási költség

[szerkesztés]

A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé. Ebbe bele kell kalkulálni, hogy az adott év folyamán a veréshez szükséges fémlapkát különböző árfolyamú devizában vásárolta meg.[20]

Érme ára
Címlet 5 10 20 50 100 200
Nettó ár (Ft/db) 15,9 30,1 24,2 29,6 41,0 38,3
Bruttó ár (Ft/db) 20,2 38,3 30,8 37,0 51,3 47,8
Az adott címletből
történő utolsó gyártás éve		 2019

Magyarország (2012–)

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A 2012-ben életbe lépő új alkotmány értelmében hazánk hivatalos neve az addigi Magyar Köztársaságról Magyarországra változott, ami szükségessé tette az érmék előlapján olvasható körirat módosítását.[21] Az új érmék kibocsátásának hivatalos dátuma 2012. január 1.,[22][23][24][25][26][27] de az érméket csak 2012. február 18-ától kezdték el verni. A Magyar Köztársaság feliratú érmék megmaradnak törvényes fizetőeszközként. Február második felében először a húszforintosok jelentek meg a pénzforgalomban, ekkor kezdődött az új feliratos érmék tömeggyártása. 2012-ben csak a kis címletek, az öt-, tíz- és húszforintosok kerültek forgalomba,[28] a többi érme csak forgalmi sorok darabjaként. Az új köriratos érmék előlapján a képek változatlanok maradtak (nagy kócsag, címer, nőszirom, kerecsensólyom, Lánchíd), csak a körirat változott. A Magyar Köztársaság feliratú érmékből is még mindig nagyon sok van forgalomban, így azok bevonásáról még nem született döntés.

Katalógus

[szerkesztés]
Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Hátlap Előlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2
Magyarországi forgalmi veretek
5 Ft 21,2 mm 1,3 mm 4,2 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Sima MAGYARORSZÁG, verési évszám, nagy kócsag (Egretta alba) Értékjelzés, verdejegy 2012. 2012. január 1. Forgalomban
10 Ft 24,8 mm 1,3 mm 6,1 g 75% Cu
25% Ni 		Felváltva sima és recés MAGYARORSZÁG, verési évszám, címer
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Recés MAGYARORSZÁG, verési évszám, magyar nőszirom (Iris aphylla)
50 Ft 27,4 mm 1,7 mm 7,7 g 75% Cu
25% Ni 		Sima MAGYARORSZÁG, verési évszám, kerecsensólyom (Falco cherrug)
100 Ft 23,8 mm 2,2 mm 8,0 g 100% Fe
Gyűrű: Ni bevonat
Mag: 75% Cu 25% Zn bevonat 		Recés MAGYARORSZÁG, verési évszám, címer
100 Ft 8,6 g Gyűrű: 65% Cu, 15% Ni, 20% Zn bevonat
Mag: 75%, Cu 4%, Ni 21% Zn ötvözet 		2020. 2020. július 1.
200 Ft 28,3 mm 2,0 mm 9,0 g Gyűrű: 75% Cu
21% Zn, 4% Ni
Mag: 25% Ni, 75% Cu 		Felváltva sima és recés MAGYARORSZÁG, Lánchíd, verési évszám 2012. 2012. január 1.
Magyarországi forgalmi emlékveretek
10 Ft 24,8 mm 1,3 mm 6,1 g 75% Cu
25% Ni 		Felváltva sima és recés MAGYARORSZÁG,

TISZTELET A HŐSÖKNEK!

2020

Értékjelzés, verdejegy 2020. 2020. július 14. Forgalomban
20 Ft 26,3 mm 1,9 mm 6,9 g 75% Cu
21% Zn
4% Ni 		Recés MAGYARORSZÁG,

TISZTELET A HŐSÖKNEK!

2020

2020. július 14.
50 Ft 27,4 mm 1,8 mm 7,7 g 75% Cu
25% Ni 		Sima MAGYARORSZÁG

NEMZETI ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK

nemzeti és történelmi emlékhelyek emblémája

2015

2015. 2015. szeptember 3.
Magyarország, Koronás címer díszkeretben, verési évszám, Hetvenéves a forint 2016. 2016. augusztus 1.
MAGYARORSZÁG, Budapest 2017 Fina World Championship, A világbajnokság logója. Az érme tematikus oldalát Kósa István tervezte. 2017. 2017. június 14.
Jégkorong Világbajnokság, 2018, a kapura lövés jelenete, a Jégkorong VB logója, MAGYARORSZÁG 2018. 2018. április 19.
Magyarország, Családok éve, A Családok éve logója, verési évszám 2018. május 25.
Birkózó - Világbajnokság

2018

Magyarország

2018. október 17.
Vívó- Világbajnokság

Magyarország

2019

2019. 2019. július 08.
150 éves a Szervezett Magyar Tűzoltóság

MAGYARORSZÁG

2020

2020. 2020. május 4.
75 éves az Országos Mentőszolgálat

MAGYARORSZÁG

2023

2023 2023. május 9.
100 Ft 23,8 mm 2,2 mm 8,6 g Gyűrű:65% Cu

15% Ni 20% Zn bevonat Mag:25% Ni, 75% Cu

Recés 175 ÉVES A MAGYAR HONVÉDSÉG

MAGYARORSZÁG

A HAZÁÉRT

2023

2023. május 22.
200 Ft 28,3 mm 2,0 mm 9,0 g Gyűrű: 75% Cu 21% Zn, 4% Ni

Mag: 25% Ni, 75% Cu

Felváltva sima és recés PETŐFI 200

MAGYARORSZÁG

2023

2023. április 11.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Visszavonás dátuma: az utolsó nap, amikor még az érmét korlátozás nélkül el kell fogadni a közforgalomban
  2. Elévülés dátuma: az utolsó nap, amikor az érmét még más törvényes fizetőeszközre lehet váltani
  3. M Á P V = Magyar Állami Pénzverő
  4. Az aláírások rendre: BOD TARAFÁS BÓDY HÁRSHEGYI CZIRJÁK

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ A Beszkárt révén kerültek forgalomba az új 10 filléresek
  2. ↑ a b Az ezüstös ötösök
  3. ↑ bár az érmék nagyon hasonlítanak a forgalmi veretekhez, az MNB 1948 után kiadott emlékérmét hivatalosan nem vont ki a forgalomból
  4. ↑ Forint Portál Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vass István Zoltán: Vadvirágos pénzeink alkotója (Szabad Föld, 1993. március 30.)
  5. ↑ Index – Nyoma veszett egymilliárd forintnak (2007. március 21.)
  6. ↑ (origo) Archiválva 2008. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Négy forintba kerül egy egyforintos (2006. május 15.)
  7. ↑ Magyar Nemzeti Bank Archiválva 2007. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az MNB 2008. március 1-jén bevonja az 1 és 2 forintos érméket (2007. szeptember 21.)
  8. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonásáról. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  9. ↑ RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Üzletember a kétszázason
  10. ↑ RTLhírek Archiválva 2008. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben - Nem Károly Róbert van a kétszázason! (2008. április 25.)
  11. ↑ RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Megválunk a papír kétszázastól (2008. április 25.)
  12. ↑ RTLhírek Archiválva 2019. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - Érmét a kétszázasból? (2008. április 24.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
  14. ↑ MNB Sajtószoba. [2008. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 25.)
  15. ↑ A Lánchíd lesz az új 200-ason (Index, 2008. október 27.)
  16. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 13/2009. (V. 11.) MNB rendelete a 200 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  17. ↑ MNB Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Az évforduló alkalmából valamennyi eurózónabeli ország a fentiekben ismertetett érmeképpel, az adott ország nyelvén írott szövegfeliratokkal forgalmi érmét bocsát ki.
  18. ↑ Hungary Wins COTY People's Choice Award. [2008. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 4.)
  19. ↑ átverik a magyar turisták a horvátokat[halott link]
  20. ↑ érmegyártás. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  21. ↑ új feliratos érmék. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  22. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 18/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 5 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  23. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 10 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  24. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 20 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  25. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 50 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  26. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 22/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 100 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  27. ↑ A Magyar Nemzeti Bank elnökének 23/2011. (XII. 5.) MNB rendelete „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátott 200 forintos címletű érme kibocsátásáról. [2014. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
  28. ↑ Már verik az új forintot - megmutatjuk. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 18.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Adamovszky István. Magyar érme katalógus 1892-2008. adamo, Budapest (2008). ISBN 978-963-87497-1-0 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2007). ISBN 978-963-7122-16-3 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-2002. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2002). ISBN 963-202-028-6 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1998. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1998). ISBN 963-03-6023-3 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei. A forint pénzrendszer, 1992-1996: 2. számú pótlás. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet, Kecskemét (1996). ISBN 963-7122-07-9 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei. A forint pénzrendszer, 1987-1991: 1. számú pótlás. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet, Kecskemét (1992). ISBN 963-7122-05-2 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-1986. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1987). ISBN 963-01-8322-6 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. Magyarország fém- és papírpénzei 1926-1976. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (1977) 

Weboldalak

[szerkesztés]
Commons:Category:Coins of Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar forint pénzérméi témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_magyar_forint_pénzérméi&oldid=27538953”