1467
Megjelenés
1467 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1467 |
Ab urbe condita | 2220 |
Bahái naptár | -377 – -376 |
Berber naptár | 2417 |
Bizánci naptár | 6975 – 6976 |
Buddhista naptár | 2011 |
Burmai naptár | 829 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1459 – 1460 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1522 – 1523 |
Shaka Samvat | 1389 – 1390 |
Holocén naptár | 11467 |
Iráni naptár | 845 – 846 |
Japán naptár | 2127 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4163–4164 |
Kopt naptár | 1183 – 1184 |
Koreai naptár | 3800 |
Muszlim naptár | 871 – 872 |
Szeleukida naptár | 1778–1779 |
Örmény naptár | 916 ԹՎ ՋԺԶ |
Thai szoláris naptár | 2010 |
Zsidó naptár | 5227 – 5228 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek
Évek: 1462 – 1463 – 1464 – 1465 – 1466 – 1467 – 1468 – 1469 – 1470 – 1471 – 1472
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- március első fele–április 1. – Mátyás magyar király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamara hasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), illetve a koronavámot (vectigal corone).
- június 15. – Károly burgundi herceg trónra lépése. (III. Fülöp fia 1477-ig uralkodik!)
- július 20. előtt – Johannes (Müller) Regiomontanus – a königsbergi születésű csillagász – Esztergomban megírja az égitestek pályáját bemutató művét.
- július 20. – Megnyílik az új egyetem (Academia Istropolitana) Pozsonyban.
- augusztus 18. – Magyarország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformja ellen.
- augusztus 9. – Mátyás király az erdélyi lázadás leverésére indul, ami kiterjed Észak-, Kelet- és Dél-Magyarországra is.
- szeptember 18. – II. Pál pápa Mátyás többszöri kérésére bíborossá nevezi ki Várdai István kalocsai érseket, fő- és titkos kancellárt.
- október 29. – A brusthemi csata – Károly burgundi herceg leveri Liège városát.
- november – Mátyás király hadjáratot indít III. (Nagy) István moldvai vajda ellen, mert IV. Kázmér lengyel királynak hűbéresküt tett és támogatta az erdélyi lázadást.
- december 15. – Mátyás serege Moldvabányán vereséget szenved a moldvai vajda seregétől, s a király maga is megsebesül. (Mindezek ellenére III. (Nagy) István elismeri Mátyás főségét.)
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Magyarországon megalakul a fekete sereg.
- Vetési Albert püspök veszprémi építkezései során elkészül a címerével díszített vörös márvány pillérfő, az első keltezett magyar reneszánsz emlék.
- Az Itáliában élő karthauzi szerzetes, Pannoniai András – Hunyadi János egykori katonája – az uralkodói erényekről írt könyvet (Libellus de virtutibus) Mátyásnak ajánlja. (A kéziratos művet a modenai Este-könyvtár őrzi.)
- II. Pál pápa savonai püspökké nevezi ki Giovanni Battista Cibot.[1]
Születések
[szerkesztés]Halálozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 10. oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz 1467 témájú médiaállományokat.