Ugrás a tartalomhoz

Újbodrog

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újbodrog (Bodrogu Nou)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségZádorlak
Rangfalu
KözségközpontZádorlak
Irányítószám317126
SIRUTA-kód10845
Népesség
Népesség248 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 41″, k. h. 21° 11′ 53″46.128116°N 21.197971°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 41″, k. h. 21° 11′ 53″46.128116°N 21.197971°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbodrog témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Újbodrog, Bodrog az 1700-as évekből való térképen

Újbodrog (románul: Bodrogu Nou) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Maros bal partján, Aradtól délnyugatra, Fönlak és Zádorlak közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Újbodrog, Bodrog a középkorban Arad vármegyéhez tartozott.

Nevét 1422-ben Bodruch néven említette először oklevél, 1492-ben pedig már Bodrogh alakban fordul elő az oklevelekben. 1561-ig a Bessenyei család birtoka volt. Bodrog a török hódoltság alatt elpusztult és csak a 19. század elején települt be újból. 1838-ban csak 4 egész jobbágytelke és mindössze 166 lakosa volt. 1848-ig a hodosbodrogi görögkeleti monostor volt a földesura és még a 20. század elején is a helység legnagyobb birtokosa volt.

1910-ben 259 lakosából 246 román, 7 magyar, 4 német volt. Ebből 248 görögkeleti ortodox, 7 református, 4 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A falutól 1,5 kilométerre található a hodosbodrogi ortodox kolostor. A 15. század elején épült templomát 1766-ban újították fel, a harangláb 16. századi. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00590 sorszámon szerepel.[2]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.