Az erdei fák számára felvehető csapadék mértékét jelentősen befolyásolja az a vízmennyiség, amit a lombfelület megköt és újra elpárologtat anélkül, hogy az elérhetné a talajfelszínt. Hazai környezetben fenyő esetén a talajfelszínen található vastag száraz tűavar ezt a hatást még jelentősen fokozza. Fenyveseinkben az élő lomb és a száraz avar együttes hatásaként visszatartott csapadékmennyiség esetenként elérheti az 5-10 mm értéket, ami sok esetben a teljes csapadékesemény 30-50%-át is jelentheti. A fásszárú vegetáció számára az intercepció hatása nem hagyható figyelmen kívül.
A növényzet számára felvehető csapadék alakulását nem csak az éves csapadékösszeg befolyásolja, de az eloszlási mintázat is meghatározó. A modellezhetőség szempontjából a legfontosabb tényezők a lombfelület aktuális nagysága, valamint az adott csapadékesemény mértéke mm-ben. A növényzet felhasználható vízellátottságának pontos modellezéséhez további forrásokat és nyelőket is érdemes figyelembe, mint a felszíni elfolyást és a mélybeszivárgást, vagy a talaj víztározó képességét, azonban az első vizsgálatainkban ezeket még figyelemen kívül hagytuk.
Az intercepció modellezésére a gyakorlatban több módszer is elterjedt. A legegyszerűbb esetben a benedvesedési kapacitás eléréséig az intercepció a csapadékot teljesen visszatartja a talajtól. Ennél finomabb közelítés amikor a csapadéknak csak adott hányadát engedi keresztül a lombozat mindaddig amíg nem telítődik teljesen. Az itt használt modellben a lombozat csapadékvisszatartási képssége az átnedvesedés során folyamatosan egy telítési függvénnyel csökken. Dr. Führer Ernő 1994-ben fafajfüggő paramétereket határozott meg gyakorlati mérési eredmények alapján.
A vegetációs időszak hosszát most a jellemzően lombos állapot idejére tettük ((5<=d.month) & (d.month<=10)).
A modelleket három benedvesedési kapacitás mellett számoltuk végig, 2mm,3mm,4mm esetére. Ez a három érték egy gyenge, közepes és egy erősebb benedvesedési kapacitású fafajnak megfelelő érték.
- Szombathely csapadékeloszlása 1901 - 2010 időszakban
- Szeged csapadékeloszlása 1901 - 2010 időszakban
- Debrecen csapadékeloszlása 1901 - 2010 időszakban
- Pécs csapadékeloszlása 1901 - 2010 időszakban
- Budapest csapadékeloszlása 1901 - 2010 időszakban
Az Országos meteorológia Szolgálat 1901-2010 éghajalati adatsorai napi csapdékeseményeket is tartalmaznak, ami alkalmas arra, hogy becsléseket tegyünk az aktuális csapadékesemény intercepciós veszteségére 110 éves időszakra vonatkozóan.